+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Bukovics Martin
2020. május 5. kedd, 18:17
Tényleg összejátszhattak-e a magyarok a román szocdemekkel, mint azt Johannis állítja? Párhuzamos államot építettek-e ki a titkosszolgálatok Romániában? Milyen munka ellenőrizni őket? Csoma Botondot kérdeztük erről, aki a román hírszerzést, a SRI-t ellenőrző bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja.

Noha kedd délután volt a SRI-t felügyelő bukaresti parlamenti bizottság ülése, amit azért hívtak össze, hogy tisztázzák, milyen titkosszolgálati információkra hivatkozva állította azt Klaus Johannis román államelnök, hogy „a PSD eladja Erdélyt a magyaroknak”, Eduard Hellvig SRI-igazgatót csak későbbre hívták be. Mi ennek az oka?

 

A bizottságban az a megegyezés született, hogy jövő hétre kérünk ez ügyben tájékoztatást a hírszerzéstől, majd a május 17-ét követő, a szükségállapot vége utáni hétre hívjuk meg a SRI igazgatóját.

 

A keddi ülésen mi történt még ezen felül?

 

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem akarta, hogy ez téma legyen, felhoztak ezellen mindenféle marhaságokat, miszerint nincs erre hatásköre a bizottságnak, és hogy eleve sem ilyesmivel kellene foglalkoznunk – így az ő két bizottsági képviselőjük sem a napirendi pontokat, sem a SRI-igazgatótól való tájékoztatáskérést és a neki szóló meghívást sem szavazta meg.

 

Ami engem egy picit meglepett, az a Mentsétek meg Romániát (USR) képviselőjének viselkedése volt. Noha Johannis múlt heti, elfogadhatatlan kijelentését követően Dan Barna, az USR elnöke kritizálta a nyilatkozatot, és azt mondta, hogy azzal az elnök a nacionalista Vadim Tudor útjára lépett, az USR a bizottságban nem támogatta, hogy behívjuk oda a hírszerzés igazgatóját. Ehelyett

 

a képviselőjük ködösíteni próbált, és megpróbálta elvinni a témát egy ilyen „általános magyar revizionizmus” felé, miszerint azt is meg kellene kérdezni, hogy Magyarország milyen revizionista szervezeteket finanszíroz Románia területén,

 

és ezekkel az RMDSZ-nek milyen kapcsolatai vannak, ő ugyanis úgy tudja, Magyarország Trianon óta mindig is revizionista álláspontot képviselt.

 

Ne keverjük a szezont a fazonnal – válaszoltam neki erre, az autonómia kérdése semmiféleképpen nem minősül ugyanis revizionizmusnak. Pár hónappal ezelőtt, amikor meglátogattuk a katonai hírszerzés egyik egységét – Romániában ugyanis nem polgári hírszerzés működik, hanem az egésznek katonai struktúrája van –, meg is kérdeztem az alkotmányvédelmi osztály vezetőjét, hogy Székelyföld autonómiájának kérdése és az ez ügyben beterjesztett RMDSZ-es törvényjavaslatok revizionizmusnak minősülnek-e. Azt válaszolta rá, hogy egyáltalán nem, ez a véleményszabadság keretei közé illeszkedik, és minden parlamenti képviselőnek alkotmányos joga beterjeszteni törvénytervezeteket Románia parlamentjébe. Az USR képviselője ezeket próbálta összemosni.

 

De elmondtam neki azt is, hogy nem hiszem, hogy Magyarország mindenkori kormánya revizionista szervezeteket támogatna Erdélyben, ahogy azt is, hogy nem tudok arról, hogy egyáltalán léteznének itt kifejezetten revizionista szervezetek. Az RMDSZ-nek így nincs is kapcsolata velük. Szóval meglepő volt, ahogy az USR ezt – különös tekintettel a pártelnök Dan Barna múlt heti, Johannist valamennyire elítélő nyilatkozatára – kezelte.

 

CSOMA BOTOND 1975-BEN SZÜLETETT JOGÁSZ, PARLAMENTI KÉPVISELŐ, AZ RMDSZ KOLOZS MEGYEI ELNÖKE, EGYBEN A LEGNAGYOBB ERDÉLYI MAGYAR PÁRT KOLOZSVÁRI POLGÁRMESTER-JELÖLTJE A KÖVETKEZŐ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSON.

 

Mit gondol, mi az oka az USR pálfordulásának?

 

A hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság nyilván egy politikai bizottság, nem bíróság: vannak bizonyos pártpolitikai szempontok itt is, mint a parlament plénumában. De

 

nem ez volt az első eset, amikor az USR is inkább a kisebbségellenes álláspontra helyezkedett.

 

Említette, hogy a PNL és az USR nem volt kíváncsi a SRI bizonyítékaira. A bizottságban pontosan kik szavazták meg, hogy azért csak menjen el önökhöz a SRI-vezér?

 

A PSD, a Pro Romania és az RMDSZ képviselői, utóbbi ugye én vagyok. Illetve az elnöki jogkört gyakorló alelnök, aki az ALDE-nek volt korábban tagja, így ment át mindez 5:3-as arányban. A bizottságban egyébként kilencen kéne legyünk, de azóta nem jelöltek elnököt, hogy az 2019 nyarán távozott az Európai Parlamentbe, mert megválasztották EP-képviselőnek.

 

Ön szerint egyébként miért mondta azt Johannis, hogy a PSD eladná Erdélyt a magyaroknak, milyen belpolitikai céljai lehettek ezzel, ha egyáltalán azok voltak?

 

A PNL-t akarja ezzel segíteni, miután a közvélemény-kutatások azt mutatták a szükségállapot eddigi két hónapjában, hogy a PNL népszerűsége megcsappant. Johannis szerintem úgy gondolta, hogy elő kell venni a jó öreg magyarkártyát, hogy uszítással elterelje a figyelmet a valódi problémákról. Sajnos Romániában egymás ellen is használják ezt a pártok. A mostani eset viszont precedens nélküli az 1989 utáni Romániában: hivatalban lévő államfő még nem vádolt meg ezzel ilyen magas szintű romániai politikust – Marcel Ciolacut, aki nemcsak a PSD elnöke, hanem a képviselőház elnöke is –, egy másik ország miniszterelnökét meg aztán pláne nem. Példátlan, hogy egy uniós ország vezetője egy másik EU-s tagállam vezetőjét vádolja szeparatizmussal.

 

Vannak olyan interpretációi is Johannis kijelentésének, hogy azért az elnök napi szinten kap információkat a titkosszolgálattól, és lehet, hogy egy ilyen információ birtokában mondta azt, amit. Lehet ennek valóságalapja, vagy ez baromság?

 

Szerintem baromság. Ezért javasoltuk ugye a hírszerzés vezetőjének meghallgatását a bizottságban. Amit Johannis állított, annak nyilván semmi valóságalapja nincs. És ilyet nem is mondhat államfőként. Nem elég, hogy Orbán Viktort belekeverte ebbe – pedig már ez is nagyon súlyos – hanem az erdélyi magyarság ellen is szította az indulatokat. Az államfő rendelkezik némi autoritással és tekintéllyel Romániában, és ha az ő szájából hangzanak el bizonyos kijelentések, azok súllyal rendelkeznek a társadalomban. Nem hiába fogalmaztunk meg feljelentést Johannis úr ellen a Diszkriminációellenes Tanácsnál. Ahogyan erről beszélt, és

 

ahogyan a magyar nyelvet ironikusan, szarkasztikusan használta, hogy „jónapot kívánok, pe-sze-de”

 

– így köszöntötte a Szociáldemokrata Pártot – már az is nagyon sértő volt. Bohócként viselkedett az államfő.

 

Milyen volt Johannis viszonya eddig a magyarokkal, és milyenné vált most? Volt ilyen elvárás, hogy erdélyi szászként javíthat a kisebbségi viszonyokon Romániában, ez mégsem történt meg.

 

Szerintem nem volt, nekem például semmilyen illúzióm nem volt Johannissal kapcsolatosan. Sem 2014-ben, mikor az első mandátumát kezdte, sem most, a második mandátuma elején. Nem szeretném csak történetileg felvezetni a kérdést, de ennek van egy ilyen kontextusa is: a magyar-szász-viszony az utóbbi kétszáz évben, például az Osztrák-Magyar Monarchián belül is nagyon terhelt volt – a szászok 1848 óta jó viszonyt ápoltak a románokkal.

 

Ilyen szempontból semmilyen illúzióm nem volt azzal kapcsolatban, hogy Klaus Johannis államfőként, erdélyi szászként bármit is felvállalna az erdélyi magyarok törekvéseiből. És nyilván nem kell egy elnök tevékenységét csak kisebbségi szempontból szemlélni, de az, ahogyan viselkedett, mindenkit meglepett és tűrhetetlen volt. Eddig is hűvös viszonya volt az erdélyi magyarokkal,

 

ő az az államfő, aki március 15-én soha nem küldött semmilyen üdvözletet az erdélyi magyaroknak, pedig ezt még Băsescu is megtette.

 

Mégis a magyarlakta megyékben elsöprő többségben nyert a PSD-s Viorica Dăncilă ellen tavaly ősszel, és már 2014-ben is. Ez miért lehetett?

 

Ez igaz, de tegyük hozzá, hogy azokban a megyékben, ahol tömbben sok magyar él – Hargitában, Kovásznában, Maros megye keleti részén – nagyon alacsony volt a részvétel. És azért volt alacsony, mert Johannisnak az utóbbi időben nagyon sok kisebbségellenes, magyarellenes megnyilvánulása volt, számtalan törvénytervezetet megtámadott az alkotmánybíróságon, amelyek kisebbségi jogokat tartalmaztak. Akik tavaly elmentek szavazni, inkább többségében Johannisra szavaztak, Dăncilăra nem akartak, szóval ez kényszerpálya volt. De az alacsony részvétel jelzésértékű.

 

Tehát Johannissal kapcsolatban nincsenek elvárások, de mi a helyzet a SRI-vel? A titkosszolgálat hogyan tekint a magyar kisebbségre, veszélyforrásként látja őket, vagy inkább a partneri viszony a jellemző?

 

Különböző jelentésekben veszélyforrásként jelent meg a kisebbség. Nyilván már nem az a helyzet, mint a 90-es években, nincs meg ez a fajta szájhúzás, de abban biztos vagyok, hogy bizonyos szempontból még mindig esetleges veszélyfaktorként tekintenek az erdélyi magyar közösségre. Nem akarok általánosítani sem, a hírszerzésen belül is lehetnek különböző szempontok, de nem hiszem, hogy az erdélyi magyarságra a SRI egyáltalán ne tekintene rizikófaktorként.

 

Mennyire szoktak közlékenyek lenni az SRI-sek, hogy néz ki például egy olyan bizottsági ülés, amelyen ön is részt szokott venni? 

 

Amit megkérdezünk, arra válaszolnak, de több részletet erről nem mondhatok.

 

A SRI-n kívül működik egy másik hírszerző szolgálat, a külső hírszerzést irányító SIE, ön rálát valamennyire az ő tevékenységükre is?

 

Nem, az RMDSZ-nek a SIE-t felügyelő bizottságban nincs is képviselője, erre a feladatra külön parlamenti felügyelőbizottság létezik.

 

Szokták mondani, hogy Romániában a titkosszolgálatoknak elsöprő befolyásuk van, a PSD előző elnöke, Liviu Dragnea például ezt nevezte párhuzamos államnak vagy mélyállamnak. Ön hogyan látja a szolgálatok befolyását Romániában, egyetért ezzel a mélyállam-interpretációval?

 

Sokféle interpretáció van, de az biztos, ha visszagondolunk az államszocializmus idejére, már akkor is nagyon erős volt a hírhedt Securitate. A hírszerzés pedig utána is komoly szerepet játszott a román politikai életben, de nem mennék bele a párhuzamos állam-szerű értelmezésekbe.

 

Annyi azért elmondható, hogy a hírszerzés Romániában komolyabb tényező, mint a környező országokban.

 

És komolyabb tényező, mint az államelnöki hivatal?

 

Ezt nem mondanám, de a politikai porondon komolyabb szerepet játszik, mint máshol.

 

És mire számít, mi lesz a Johannis-ügy kimenetele? Vannak, akik szerint Johannist – és valamennyire a SRI-t – sokáig támadják még azzal kapcsolatban, hogy mire alapozta a kijelentését, mások szerint viszont lekerül a politikai napirendről a kérdés.

 

Biztos, hogy időbe telik még, amíg lecseng ez a dolog, mert precedens nélküli volt az államfő kijelentése.

 

A hírszerzés vezetőjét, Eduard Hellviget akkor a keddi döntés értelmében behívják a bizottságba azzal kapcsolatban, hogy nyilvánosan foglaljon állást az ügyben?

 

Ő nem foglal állást nyilvánosan, hanem a kérdésekre kell majd válaszolnia – az már más kérdés, hogy a bizottság döntése szerint a válaszai államtitoknak minősülnek-e vagy nem. De neki törvényes kötelezettsége megjelenni a bizottság előtt.

 

Szóval ha behívják – márpedig ezt most 5:3 arányban meg is szavazták – akkor el is kell jönnie valamikor.

 

Igen, ez a törvényes kötelezettsége. Mióta én bizottsági tag vagyok, és valakinek küldtünk volna meghívást, olyan komolyabb eset még nem volt, hogy ne jött volna el. Még a hírszerzés volt vezetője is eljött – ő most nagykövet az Egyesült Államokban.

 

Vissza egy kicsit a székelyföldi autonómia kérdésére. Ön szerint összességében árt vagy használ az autonómia kérdésének, hogy a magyar külügy is betámadta Johannist a kijelentése miatt? Elsősorban azért kérdezem ezt, mert Szijjártó Péter arról beszélt az ezzel kapcsolatos videójában, hogy „több tiszteletet a magyaroknak”, a román külügy pedig azzal szólt vissza, hogy a kérdés Románia belügye és a magyar diplomáciának nem szükséges megnyilvánulni az ügyben.

 

A magyar külügynek teljesen normális volt a megnyilvánulása. Miért? Mert vicces az, hogy a román külügyminiszter azt mondja, hogy ez egy román belügy, ugyanis

 

ez a kijelentés egy kicsit visszautal az államszocializmus idejére, a Ceauşescu-érára: akkor tekintettek minden kisebbségi kérdést belügynek.

 

Ezen túl viszont badarság is, mert Johannis kijelentésével Magyarország miniszterelnökét bevonta egy román belpolitikai harcba!

 

Mi a helyzet a közelgő Trianon 100-évfordulóval? Jobban figyel ezekben az időkben Románia, hogy mit csinál a magyar kormány, mint máskor?

 

Én nem érzékeltem ilyet. Figyelni figyelik azt, amit a magyar kormány csinál, ez biztos. De nem érzékeltem, hogy most jobban figyelnék.

 

Tehát most nem érzékenyebbek, mint máskor? Ez a román külügyi nyilatkozat eléggé éles hangnemet üt meg, de ennek nincs ilyen háttere?

 

Voltak még éles megnyilvánulások, de nem mondanám, hogy ez most a Trianon-évfordulóval kapcsolatos.

 

Itt az a precedensértékű, hogy hivatalban lévő államfő ilyen kijelentést tegyen.

 

Más téma: a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés az interjúnk készítésekor 600 ezer aláírásnál tart a szükséges egymillióból, ráadásul a szükséges kvóta is csak három országban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon jött csak össze. Most nagyon úgy tűnik, hogy az aláírások nem fognak összejönni, mi lehet az oka ennek?

 

Nem tudom, lehet, hogy az embereket nem sikerült elérni, vagy a motiváció hiányzott. Sajnálatos, hogy nem sikerült összegyűjteni az aláírásokat, de azt, hogy ennek mi az oka, még pontosabban ki kéne elemezni.

 

A Minority SafePackkel kapcsolatban viszont bizakodhatnak? Az sikeres volt.

 

Igen, az sikeres volt, és bizakodóak vagyunk, hiszen az már egy másik fázisban jár. Továbbra is próbáljuk meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy a kisebbségi kérdéssel foglalkozzon az Európai Unió.

 

FOTÓK: Csoma Botond / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A német exállamfőnél mondott fel, hogy rajthoz álljon a temesvári polgármester-választáson a 36 éves Dominic Fritz. Az USR-s politikus az Azonnalinak elmesélte, mennyire néznek rá ferde szemmel a románok. Interjú!

Új heti borajánló sorozat indul az Azonnalin: mostantól minden héten elmondjuk, miből tartalékolj be jövő hétre!

A februári fiaskó után – mikor a két magyar lista széthúzása miatt először nem jutott magyar párt a szlovák parlamentbe – az MKP, a Híd és az Összefogás egy közös pártban egyesülne.

De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Perlusz Sándor korábbi balettmester azt visszavonta, hogy kirúgták volna kollégáját a táncművészetiről, azt viszont nem, hogy az érintett kolléga kikezdett fiúkkal.

Még 2010-ben publikált egy iszlámellenes könyvet Thilo Sarrazin, de csak most zárták ki az SPD-ből. Pedig már berlini pénzügyi szenátorsága is elég ok lett volna erre.

A hét kérdése

Maradjon Lukasenka? Jöjjön a rezsimváltás? Egyesüljenek az oroszokkal? Vagy Litvániával? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás