+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. április 29. szerda, 15:38
Ezzel nemzeti egység született a román szenátusban, az RMDSZ-es képviselők szavaztak ugyanis csak az autonómia mellett, míg a többiek egyhangúan utasították el azt. Eközben a romániai közbeszédben már elindult a hibáztatási verseny: ki tehet a leginkább arról, hogy az alsóházon átmehetett a törvény.

Ahogyan várható volt, elutasította a román parlament felsőháza a székhelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet szerdán – írja a Transindex.

 

Az autonómiastatútum parlamenti elutasítása önmagában persze nem meglepő, annál inkább érdekesek ennek a körülményei: a törvény ugyanis azt követően került az – egyébként az alsóházzal megegyező jogkörökkel rendelkező – szenátushoz, hogy az alsóház hallgatólagosan elfogadta. Történt ez úgy, hogy a képviselők a koronavírus káoszában 45 napig elfelejtettek róla tárgyalni, ilyen esetekben pedig egy törvényt automatikusan átengednek a házon.

 

A hír nagy felzúdulást váltott ki Romániában: dörgedelmes Facebook-üzenetben Klaus Johannis, Románia erdélyi szász származású államelnöke kezdett el ízesen magyarozni, kissé megvetően magyarul odaköszönve a hallgatólagos elfogadást lehetővé tevő ellenzéki, de az alsóház legnagyobb pártját jelentő PSD-nek. „Hihetetlen, kedves románok, hogy mi zajlik Románia parlamentjében. A PSD segített az RMDSZ-nek, hogy átmenjen a képviselőházon egy olyan törvény, amely széles körű autonómiát biztosít Székelyföldnek. Hihetetlen, hova jutottunk ezzel a PSD-vel” – háborgott az államelnök,

 

odaszegezve a kérdést a PSD-vezér Marcel Ciolacunak, hogy „Orbán Viktor mit ígért ezért cserébe?”

 

Ezt követően Viorica Dăncilă, a PSD elbukott államelnök-jelöltje és az ország előző miniszterelnöke ment neki saját pártelnökének a figyelmetlensége miatt mondván, hogy Ciolacu „gyalázatosan megalázta a románokat”, a PSD pedig jobbat érdemel nála, az autonómiatörvény pedig „alkotmányellenes és románellenes”.

 

Talán kevéssé meglepő, hogy a román politika legnagyobb showmanje is kiborult, a volt államelnök Traian Băsescu – aki szerint Románia a Tiszáig tart, és ezt nem is szégyelli odavetni a magyaroknak, ha azok az autonómiát követelik – is „szégyennek” nevezte az alsóházi hallgatólagos beleegyezést, ami „megalázza Romániát és a román embereket”.

 

Ezek után már-már nemzeti egység alakult ki az autonómiatervezet elfogadásával kapcsolatban: mind a kormánypárt PNL, mind a PSD, mind a Victor Ponta exkormányfő által vezetett Pro Romania, és a liberális kispárt ALDE is jelezték, hogy a felsőházi szavazáson leszavazzák a törvénytervezetet. A centrista-liberális USR-PLUS-szövetség nem jelezte, hogyan szavaznak, mindezek után viszont kevéssé volt meglepő az autonómiatörvény felsőházi leszavazása (az RMDSZ-esek is jelezték, nincsenek illúzióik):

 

A kilenc RMDSZ-es szenátoron kívül minden parlamenti erő az autonómia ellen szavazott.

 

Volt azonban kavarodás a szavazás során, ugyanis a szenátoroknak a törvénytervezetet elutasító jelentésről kellett szavazniuk, vagyis aki az autonómia ellen van, annak igent, aki pedig mellette, annak nemet kellett volna mondania. A Transindex tudósítása szerint voltak, akik emiatt úgy összezavarodtak, hogy reflexből a jelentés ellen szavaztak volna, vagyis az autonómiát erősítették volna. Végül azonban senki nem rontotta el, így az autonómia mellett kilencen, ellene pedig 126-an szavaztak.

 

Johannis, Dăncilă és Băsescu dörgedelmes megszólalásai mellett talán a legkimértebb álláspontot a liberális ALDE elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu vázolta fel. Szerinte ugyanis azzal, hogy Johannis azzal vádolta meg a PSD-seket, hogy „titkos megállapodást” kötöttek a magyarokkal, hogy lemondjanak az ország területének egy részéről, az elnök a legsúlyosabb vádat fogalmazta meg Romániában 1989 decembere után.

 

Nevezetesen

 

egy parlamenti pártot vádolt meg azzal, hogy lepaktált egy idegen hatalommal az ország területe egy részének feladásáról.

 

Szerinte ilyenkor két opció maradt: Johannisnak bizonyítania kell a vádak helyességét, ha pedig ezt nem tudja megtenni, le kell mondania. Ha viszont Johannis hihető magyarázattal szolgál, és igazak a vádak, akkor az ebben érintett pártot be kell tiltani.

 

BORÍTÓKÉP: A román parlament bukaresti épülete. George M. Groutas / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás