+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. április 29. szerda, 15:38
Ezzel nemzeti egység született a román szenátusban, az RMDSZ-es képviselők szavaztak ugyanis csak az autonómia mellett, míg a többiek egyhangúan utasították el azt. Eközben a romániai közbeszédben már elindult a hibáztatási verseny: ki tehet a leginkább arról, hogy az alsóházon átmehetett a törvény.

Ahogyan várható volt, elutasította a román parlament felsőháza a székhelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet szerdán – írja a Transindex.

 

Az autonómiastatútum parlamenti elutasítása önmagában persze nem meglepő, annál inkább érdekesek ennek a körülményei: a törvény ugyanis azt követően került az – egyébként az alsóházzal megegyező jogkörökkel rendelkező – szenátushoz, hogy az alsóház hallgatólagosan elfogadta. Történt ez úgy, hogy a képviselők a koronavírus káoszában 45 napig elfelejtettek róla tárgyalni, ilyen esetekben pedig egy törvényt automatikusan átengednek a házon.

 

A hír nagy felzúdulást váltott ki Romániában: dörgedelmes Facebook-üzenetben Klaus Johannis, Románia erdélyi szász származású államelnöke kezdett el ízesen magyarozni, kissé megvetően magyarul odaköszönve a hallgatólagos elfogadást lehetővé tevő ellenzéki, de az alsóház legnagyobb pártját jelentő PSD-nek. „Hihetetlen, kedves románok, hogy mi zajlik Románia parlamentjében. A PSD segített az RMDSZ-nek, hogy átmenjen a képviselőházon egy olyan törvény, amely széles körű autonómiát biztosít Székelyföldnek. Hihetetlen, hova jutottunk ezzel a PSD-vel” – háborgott az államelnök,

 

odaszegezve a kérdést a PSD-vezér Marcel Ciolacunak, hogy „Orbán Viktor mit ígért ezért cserébe?”

 

Ezt követően Viorica Dăncilă, a PSD elbukott államelnök-jelöltje és az ország előző miniszterelnöke ment neki saját pártelnökének a figyelmetlensége miatt mondván, hogy Ciolacu „gyalázatosan megalázta a románokat”, a PSD pedig jobbat érdemel nála, az autonómiatörvény pedig „alkotmányellenes és románellenes”.

 

Talán kevéssé meglepő, hogy a román politika legnagyobb showmanje is kiborult, a volt államelnök Traian Băsescu – aki szerint Románia a Tiszáig tart, és ezt nem is szégyelli odavetni a magyaroknak, ha azok az autonómiát követelik – is „szégyennek” nevezte az alsóházi hallgatólagos beleegyezést, ami „megalázza Romániát és a román embereket”.

 

Ezek után már-már nemzeti egység alakult ki az autonómiatervezet elfogadásával kapcsolatban: mind a kormánypárt PNL, mind a PSD, mind a Victor Ponta exkormányfő által vezetett Pro Romania, és a liberális kispárt ALDE is jelezték, hogy a felsőházi szavazáson leszavazzák a törvénytervezetet. A centrista-liberális USR-PLUS-szövetség nem jelezte, hogyan szavaznak, mindezek után viszont kevéssé volt meglepő az autonómiatörvény felsőházi leszavazása (az RMDSZ-esek is jelezték, nincsenek illúzióik):

 

A kilenc RMDSZ-es szenátoron kívül minden parlamenti erő az autonómia ellen szavazott.

 

Volt azonban kavarodás a szavazás során, ugyanis a szenátoroknak a törvénytervezetet elutasító jelentésről kellett szavazniuk, vagyis aki az autonómia ellen van, annak igent, aki pedig mellette, annak nemet kellett volna mondania. A Transindex tudósítása szerint voltak, akik emiatt úgy összezavarodtak, hogy reflexből a jelentés ellen szavaztak volna, vagyis az autonómiát erősítették volna. Végül azonban senki nem rontotta el, így az autonómia mellett kilencen, ellene pedig 126-an szavaztak.

 

Johannis, Dăncilă és Băsescu dörgedelmes megszólalásai mellett talán a legkimértebb álláspontot a liberális ALDE elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu vázolta fel. Szerinte ugyanis azzal, hogy Johannis azzal vádolta meg a PSD-seket, hogy „titkos megállapodást” kötöttek a magyarokkal, hogy lemondjanak az ország területének egy részéről, az elnök a legsúlyosabb vádat fogalmazta meg Romániában 1989 decembere után.

 

Nevezetesen

 

egy parlamenti pártot vádolt meg azzal, hogy lepaktált egy idegen hatalommal az ország területe egy részének feladásáról.

 

Szerinte ilyenkor két opció maradt: Johannisnak bizonyítania kell a vádak helyességét, ha pedig ezt nem tudja megtenni, le kell mondania. Ha viszont Johannis hihető magyarázattal szolgál, és igazak a vádak, akkor az ebben érintett pártot be kell tiltani.

 

BORÍTÓKÉP: A román parlament bukaresti épülete. George M. Groutas / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás