+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. április 29. szerda, 15:38
Ezzel nemzeti egység született a román szenátusban, az RMDSZ-es képviselők szavaztak ugyanis csak az autonómia mellett, míg a többiek egyhangúan utasították el azt. Eközben a romániai közbeszédben már elindult a hibáztatási verseny: ki tehet a leginkább arról, hogy az alsóházon átmehetett a törvény.

Ahogyan várható volt, elutasította a román parlament felsőháza a székhelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet szerdán – írja a Transindex.

 

Az autonómiastatútum parlamenti elutasítása önmagában persze nem meglepő, annál inkább érdekesek ennek a körülményei: a törvény ugyanis azt követően került az – egyébként az alsóházzal megegyező jogkörökkel rendelkező – szenátushoz, hogy az alsóház hallgatólagosan elfogadta. Történt ez úgy, hogy a képviselők a koronavírus káoszában 45 napig elfelejtettek róla tárgyalni, ilyen esetekben pedig egy törvényt automatikusan átengednek a házon.

 

A hír nagy felzúdulást váltott ki Romániában: dörgedelmes Facebook-üzenetben Klaus Johannis, Románia erdélyi szász származású államelnöke kezdett el ízesen magyarozni, kissé megvetően magyarul odaköszönve a hallgatólagos elfogadást lehetővé tevő ellenzéki, de az alsóház legnagyobb pártját jelentő PSD-nek. „Hihetetlen, kedves románok, hogy mi zajlik Románia parlamentjében. A PSD segített az RMDSZ-nek, hogy átmenjen a képviselőházon egy olyan törvény, amely széles körű autonómiát biztosít Székelyföldnek. Hihetetlen, hova jutottunk ezzel a PSD-vel” – háborgott az államelnök,

 

odaszegezve a kérdést a PSD-vezér Marcel Ciolacunak, hogy „Orbán Viktor mit ígért ezért cserébe?”

 

Ezt követően Viorica Dăncilă, a PSD elbukott államelnök-jelöltje és az ország előző miniszterelnöke ment neki saját pártelnökének a figyelmetlensége miatt mondván, hogy Ciolacu „gyalázatosan megalázta a románokat”, a PSD pedig jobbat érdemel nála, az autonómiatörvény pedig „alkotmányellenes és románellenes”.

 

Talán kevéssé meglepő, hogy a román politika legnagyobb showmanje is kiborult, a volt államelnök Traian Băsescu – aki szerint Románia a Tiszáig tart, és ezt nem is szégyelli odavetni a magyaroknak, ha azok az autonómiát követelik – is „szégyennek” nevezte az alsóházi hallgatólagos beleegyezést, ami „megalázza Romániát és a román embereket”.

 

Ezek után már-már nemzeti egység alakult ki az autonómiatervezet elfogadásával kapcsolatban: mind a kormánypárt PNL, mind a PSD, mind a Victor Ponta exkormányfő által vezetett Pro Romania, és a liberális kispárt ALDE is jelezték, hogy a felsőházi szavazáson leszavazzák a törvénytervezetet. A centrista-liberális USR-PLUS-szövetség nem jelezte, hogyan szavaznak, mindezek után viszont kevéssé volt meglepő az autonómiatörvény felsőházi leszavazása (az RMDSZ-esek is jelezték, nincsenek illúzióik):

 

A kilenc RMDSZ-es szenátoron kívül minden parlamenti erő az autonómia ellen szavazott.

 

Volt azonban kavarodás a szavazás során, ugyanis a szenátoroknak a törvénytervezetet elutasító jelentésről kellett szavazniuk, vagyis aki az autonómia ellen van, annak igent, aki pedig mellette, annak nemet kellett volna mondania. A Transindex tudósítása szerint voltak, akik emiatt úgy összezavarodtak, hogy reflexből a jelentés ellen szavaztak volna, vagyis az autonómiát erősítették volna. Végül azonban senki nem rontotta el, így az autonómia mellett kilencen, ellene pedig 126-an szavaztak.

 

Johannis, Dăncilă és Băsescu dörgedelmes megszólalásai mellett talán a legkimértebb álláspontot a liberális ALDE elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu vázolta fel. Szerinte ugyanis azzal, hogy Johannis azzal vádolta meg a PSD-seket, hogy „titkos megállapodást” kötöttek a magyarokkal, hogy lemondjanak az ország területének egy részéről, az elnök a legsúlyosabb vádat fogalmazta meg Romániában 1989 decembere után.

 

Nevezetesen

 

egy parlamenti pártot vádolt meg azzal, hogy lepaktált egy idegen hatalommal az ország területe egy részének feladásáról.

 

Szerinte ilyenkor két opció maradt: Johannisnak bizonyítania kell a vádak helyességét, ha pedig ezt nem tudja megtenni, le kell mondania. Ha viszont Johannis hihető magyarázattal szolgál, és igazak a vádak, akkor az ebben érintett pártot be kell tiltani.

 

BORÍTÓKÉP: A román parlament bukaresti épülete. George M. Groutas / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás