+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. május 6. szerda, 13:17
Módosítanák a parlamenti szabályokat, hogy napirendre se lehessen tűzni olyan tervezeteket, amik Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét, illetve területi integritását érintik.

Miközben a román sajtónak ismét lett témája azzal, hogy Orbán Viktor egy olyan földgömb fotójával kívánt sok sikert a történelemből érettségizőknek a Facebookon, amelyen Magyarország még nem volt olyan kicsi, mint most, azért a bukaresti politikum körében sem állt le az ötletelés, hogyan lehetne emlékezetessé tenni a trianoni békeszerződés 100. évfordulóját.

 

Olybá tűnik, kitalált egy megoldást arra a román Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy minél kevésbé égjen rájuk Klaus Johannis jobboldali államelnök múlt heti mondata, miszerint eladnák Erdélyt a magyaroknak. Ezt a tőle szokatlan stílusú és tartalmú mondatot Johannis azt követően mondta, hogy hallgatólagosan – azaz szavazás és a javaslat 45 napon belüli megtárgyalása nélkül, gyakorlatilag a képviselők lustasága és a járvány miatti káosz miatt – átment a PSD-s többségű képviselőházon az RMDSZ parlamenti képviselői által benyújtott székelyföldi autonómiatervezet. 

 

A román nemzeti hírügynökség, az Agerpres ugyanis arról számol be, hogy házszabálymódosítással vetnének véget annak, hogy az RMDSZ (vagy esetleg bárki más a jövőben) ismét benyújtson egy törvénytervezetet a székelyföldi autonómiáról.

 

Marcel Ciolacu PSD- és képviselőházi elnök – ugye őt vádolta azzal részben magyarul Johannis elnök, hogy Orbán Viktorral megállapodott Erdély eladásáról – ugyanis bejelentette, hogy a szintén PSD-s Robert Cazanciuc szenátusi elnökkel kezdeményezték a két ház szabályzatának módosítását. Tervezetük értelmében

 

sem a szenátus, sem a képviselőház nem fogadhatn be olyan jogszabálytervezeteket, amelyek Románia független, egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, illetve az ország területi integritását érintik.

 

Romániában bár alsóháznak hívják a képviselőházat és felsőháznak a szenátust, lényegében mindkét ház ugyanolyan jogkörökkel rendelkezik: a törvény akkor lesz valamiből, ha mindkét ház rámondta az igent (amelyik utoljára teszi ezt meg, azt nevezik döntő háznak), és az államfő is aláírta azt. Ciolacu indoklása szerint ezzel a módosítással véget lehet vetni annak a gyakorlatnak, hogy egyesek politikai érdekekből etnikai konfliktusokat szítanak.

 

A PSD kezdeményezése egyben reakció arra is, hogy kedden a kormányzó jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szenátusban napirendre tűzött két RMDSZ-es – 16 éve benyújtott, ám elfeledett, így eddig napirendre nem került, de eleve nem is területi alapú – autonómiajavaslatot, hogy aztán látványosan leszavazhassák azokat.

 

A jelenséget Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke így foglalta össze az Azonnalinak adott keddi interjújában: „A közvélemény-kutatások azt mutatták a szükségállapot eddigi két hónapjában, hogy a PNL népszerűsége megcsappant. Johannis szerintem úgy gondolta, hogy elő kell venni a jó öreg magyarkártyát, hogy uszítással elterelje a figyelmet a valódi problémákról. Sajnos Romániában egymás ellen is használják ezt a pártok.”

 

FOTÓ: Marcel Ciolacu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit tehet egy fekete család 1954 körül, ha nemcsak a bőrszínük miatt vannak veszélyben, hanem azért is, mert belekeverednek fehér okkultista varázslók hatalmi harcaiba?

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelölt, országosan pedig közös program jön.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült, hogy plagizált. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás