+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. szeptember 17. csütörtök, 07:54
Hogy mi? Az áprilisban politikai ellenfelét még Erdély magyaroknak való eladásával vádoló román elnök mégsem írja alá a Trianont emléknappá nyilvánító törvényt?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Kedden a román államelnök, Klaus Werner Johannis nem írta alá a Trianon-törvényt, sőt visszaküldte a parlamentnek átdolgozásra azt.

 

Mi ez a törvény?

 

A román képviselőház pár héttel a trianoni békeszerződés alárásának dátuma előtt, 2020. május 13-án szavazta meg „A június 4-ét a trianoni szerződés napjának nyilvánító törvényt” nagy többséggel: 235 igennel, 21 nemmel és 25 tartózkodással. A törvény habár nem volt része Klaus Johannis április végi „jó napot kívánok, PSD” hisztériakeltésének, azért szervesen beleillett ebbe a folyamatba.

 

Titus Corlățean volt külügyminsizter és Șerban Nicolae szociáldemokrata szenátor még 2019 végén nyújtotta be a képviselőháznak a tervezetét. A céljuk az lett volna, hogy a június 4-i emléknapon országos és helyi rendezvényekkel mutassanak rá a trianoni szerződés fontosságára és jelentőségére – a román állam szempontjából.

 

Fontos tudni, hogy a román szociáldemokrata párt, a PSD azért is pedzeget nacionalista témákat, mert a pártban leltek menedékre azon volt Nagy-Románia Párt (PRM) tagjai, akik idővel kiszorultak onnan. Titus Corlățean azonban nem egy ilyen személy.

 

Corlățean – a mostani külügyminiszterrel, Bogdan Aurescuval egyetemben – annak a román diplomáciai iskolának volt a növendéke, amely bármilyen erdélyi magyar kezdeményezésben állambiztonsági kockázatot, sőt: egyenesen Budapestről szított revizionizmust látott.

 

Erre persze ráaggathatjuk a magyarellenesség vádját, azonban a dolog nem ilyen egyszerű. Szükségtelen visszamenni a két világháború közötti vitákhoz, elég csak 1965-ig, Nicolae Ceaușescu hatalomra kerüléséig visszatekinteni. A Román Kommunista Párt külügyi apparátusa – amellett, hogy névleg osztályérdeket és a marxizmust állította középpontjába – valójában

 

mindig is román nemzeti érdeket szolgált.

 

Ez a szocializációs minta öröklődött tovább 1989 után is a román diplomáciában, a titkosszolgálatokban, a közigazgatásban, mondhatjuk úgy is, hogy a román közgondolkodásban. Egy ilyen keretben gondolkodó román politikustól hiába várjuk azt el, hogy a trianoni békeszerződés kérdését a maga komplexitásában, az 1918-1920 közötti évek történeti eseményei (forradalmak, vesztes világháború, stb.) felől értelmezze.

 

Számára az a fontos, hogy 1918. december 1-jén az erdélyi, bánáti, máramarosi és körösvidéki románok kimondták az egyesülést. A párizsi békekonferencia pedig ezt a folyamatot legitimálta.

 

Ezt Romániában mindenki – köztük én is – így tanulta a gimnáziumban.

 

Aztán magasabb szinten foglalkozva a történettudománnyal kiderül, hogy a december 1-jét megelőző éjszakán is nagy viták voltak a román értelmiségiek között arról, hogy rendben, egyesülünk, de nem felételek nélkül, az erdélyi területek autonóm módon kell majd kormányozzák magukat Románián belül. Végül az egységes nemzetállami koncepció hívei kerekedtek felül.

 

Viszont az ilyen finomságokról a törvényalkotók vagy nem tudnak, vagy nem akarnak tudni. Szerencsére a román médiában is voltak józanabb hangok, akik felszólaltak a Trianon-törvénytervezet ellen. A népszerű publicista, Cristian Tudor Popescu is úgy tartja, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napjából teljesen felesleges emléknapot csinálni.

 

De miért viselkedett Johannis, úgy ahogy?

 

Visszatérve a Trianon-törvényre: Johannis még június 4-e előtt alkotmánybírósági felülvizsgálatot kért, és nem is írta alá a parlamentben már megszavazott törvényt. Szerinte a Trianon-törvény sérti az államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a polgárok jogegyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát garantáló előírást is.

 

Johannis szerint ez a törvény sokkal inkább egy politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály volt. Indoklásában az államelnök arra mutatott rá: a parlamentnek általános érvényű előírásokkal kell szabályoznia a társadalmi viszonyokat, a polgárok jogait és kötelezettségeit, az általa elfogadott törvényeknek pedig az előírások megsértésének szankcióiról is rendelkezniük kell. Johannis szerint a nem eléggé világos, jogi következmények nélküli Trianon-törvény ezeknek a követelményeknek nem tett eleget. Johannis alkotmányossági kifogásaival ellentétben viszont a román alkotmánybírtóság július 15-én alkotmányosnak nyilvánította a törvényt.

 

Két hónap elteltével az államelnök – élve a törvény adta lehetőségével – újfent nem hirdette ki a Trianon-törvényt, inkább visszaküldte a parlamentnek felülvizsgálatra: indoklása szerint a tervezet úgy a civil szférában, mind a tudományos világban vitát szított. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénytervezetet nem előzte meg széles társadalmi vita, nem voltak szakértők megkérdezve. Johannis éppen ezért a teljes törvényalkotási folyamat újrakezdését javasolta.

 

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy Románia az az állam az Európai Unióban, amely elkötelezett az európai értékek iránt, „nyitott a párbeszédre és az állam szerveinek hatalmas a felelősségük olyan ügyekben, amelyek a társadalmi csoportok között konfliktusokat okozhatnak”. Ezért is tartja fontosnak, hogy az egész törvénytervezet immár széles társadalmi vitával, történészek véleményével, a civil szféra láttamozásával újra megvitassa a román parlament.

 

Mit jelent ez? Johannis korábban csak elszólta volna magát?

 

Szerintem nem, mivel Johannis egy gyakorlott politikus. Nem hinném, hogy bármelyik romániai etnikumban veszélyt látott volna, amikor azzal támadta a PSD-t, hogy annak elnöke el akarta adni Erdélyt a magyaroknak. Inkább cinikus politikusként felmérte azt, hogy az adott pillanatban éppen a magyar kisebbség (vagyis az RMDSZ) révén tud belerúgni politikai vetélytársába, a PSD-be. Ez távol áll a magyarellenességtől, ez inkább kőkemény cinizmus volt részéről.

 

Az is elképzelhető, hogy Johannis a durván hangzó jónapotozásával az RMDSZ felé küldött egy figyelmeztetést:

 

most már túl sokáig voltatok a PSD mellett, ideje visszatérni a természetes szövetséghez, az Európai Néppártban is veletek ülő PNL-hez!

 

Aminek meg is lett az eredménye, mivel az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szűk egy hete már úgy nyilatkozott, hogy a szeptember 27-i önkormányzati választások után szövetségre kell lépni a jobbközép nemzeti liberális PNL-vel.

 

Vagyis Johannis májusi „kirohanása” a magyarok meg a PSD ellen azzal az indoklással, hogy eladják Erdélyt, nem volt más, mint a szimbolikus politizálás egyik megnyilvánulása. Ha Johannis magyarellenes volna, akkor a jelenlegi törvénytervezetet ki kellett volna hirdesse.

 

Hiszen bármennyire is az szerepel a törvényben, hogy az egyik etnikum ellen sem irányul, azt másképp nem lehet értelmezni, mint úgy, hogy Románia egy szomszédos állam kárán a saját gyarapodásának örül. Klaus Johannis végeredményben tehát egy jó „német nemzetiségű román”, aki nem kerget és nem fogad el minden nagyromán ábrándot. Egy jó román államelnök. Sem több, sem kevesebb.

 

Olvass még Antal Róbert-Istvántól az Azonnalin! Vitáznál? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás