+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. június 4. csütörtök, 13:25
A szocdemek tévéje frontálisan nekitámadt az államelnöknek, mert nem írta alá időben a Trianon-törvényt, az online sajtó viszonylag higgadtan interjúzza végig a releváns szakértőket, a szokásos konteósok pedig most is remekelnek!

Mivel Romániában a tévécsatornák sokkal nézettebbek, mint az írott sajtó, ezért két román tévéadóval kezdünk!

 

Io napot chivanoc, Iohannis!

 

Az Antena 3, a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló televízió kivételesen tárgyilagosan ismertette a június 4-i eseményeket. Beszámolt arról, hogy a magyar nemzet számára ez tragédia, és ez természetes. Valamint ismertette az erdélyi kisebb programokat is, leginkább a virágkoszorúk elhelyezését és az őrtüzek gyújtását különböző településeken. A programok leírását követő történeti ismertetést viszont tele rakták csúsztatásokkal, így például azt állították, hogy a Magyarországtól elcsatolt területeken a magyar nemzetiség mindenhol kisebbséget alkotott, vagyis nem disztingváltak a színmagyar és a valóban szórványos magyar területek között.

 

Ezt követően viszont frontális támadást indított a tévé a korábban PNL-s államfő, Klaus Johannis ellen – Romániában minden eseménynek belpolitikai konnotációja is van. A jobboldali politikust azzal vádolták, hogy – PSD-s politikusokat idézve – „szégyenteljes üzletet kötött a magyar kormánnyal”, és ez az oka annak, hogy nem írta alá a június 4-ét romániai emléknappá (de véletlenül sem nemzeti ünneppé, ahogy a magyar sajtó néha írja) tevő, a parlamentben már átment Trianon-törvényt, hogy az még idén hatályba tudjon lépni. Vagyis: a PSD talált ürügyet, amiért visszavághatott a jobboldalnak azért, amiért Johannis őket azzal vádolta, hogy „eladják Erdélyt a magyaroknak”.

 

Ugyancsak az Antena 3 közölte a PSD hivatalos kommünikéjét Trianonnal kapcsolatban. A párt hivatalos közleménye szerint a trianoni békeszerződés szentesítette a már 1918. december 1-én létrejött román egyesülést. Szerintük mindez „a román hadsereg kivételes hősiessége és áldozatvállalása” miatt következett be, amit az antant hatalmak is tudatosítottak. A közleményben arra is kitértek, hogy a Trianon-emléknapot bevezető törvénytervezet nem „valamely népcsoport, főleg nem valamely romániai nemzetiség ellen irányul”, hanem a „Román Nemzet (nagy betűkkel a közleményben is) méltó emlékezése az ősök szenvedése előtt”. Ezután viszont mégis kijelentik, hogy

 

a június 4-i romániai Trianon-emléknapot bevezető PSD-s törvénytervezet a „történelmi igazság jegyében, a történelem újraírása és bármilyen revíziós tendencia ellen született”.

 

EZ MÉG AZ ANTENA 3 TÖRTÉNETI RÉSZT BEMUTATÓ ADÁSÁBÓL VAN

 

A volt román kormányfő és a 2020-as magyar középkor

 

A Digi24-en a székelyeket korábban még akasztani kívánó volt miniszterelnök, a PSD-s Mihai Tudose is megszólalt eme jeles nap alkalmával, hogy megossza mélyenszántó gondolatait. A trianoni békeszerződés és a magyar revizionizmus című cikkében a szokásos nemzet- és államféltő, Securitate/SRI-s toposzokat sorolta fel. Tudose az egész trianoni emlékezést, ünnepségsorozatot „európai egyensúlyra és békére veszélyes” keretekbe helyezte. Szerinte sajnálatos, hogy Orbán Viktor „nacionalista-expanzionista” diskurzusa ezt a közös jövőt fenyegeti.

 

Tudose is történeti fejtegetésbe kezd, ám ebben jelentősen manipulál. Szerinte Trianon szükségszerű esemény volt, mivel az 1910-es népszámlálás szerint is csupán 48 százalékot tett ki a magyar nemzetiség Magyarországon. (Azt viszont bölcsen elhallgatja, hogy ez a szám a horvát társállammal együtt jött ki, mivel nélküle már 52 százalékos magyar többségű az ország). Az Osztrák-Magyar Monarchiát a 20. századra vonatkoztatva anachronisztikus képződményként mutatta be, így szerinte a népek önrendelkezési joga automatikusan hozta magával a szétesést. „Ebben a körülményben,

 

aki egy állítólagos »tragédia« gyászáról beszél ma, az nem lépett ki a középkorból” – így Tudose.

 

Építő gondolatait tovább folytatva még azt is kijelentette: „A jobbágyság korszaka végképp leáldozott. Az egyetlen megoldás: nemzetközi együttműködés a béke érdekében. És a két világháború közötti tapasztalat megmutatta, hogy miért fontos, hogy időben elejét vegyük a revizionizmus veszélyének. Ez – mármint Trianon – a jó európai együttműködés ünnepe kell legyen a nacionalista eltúlzott szomorúsággal szemben.”

 

Noha nem tévé, de mondanivalója miatt ide sorolandó, hogy a Román Akadémia hivatalos közleményében az evidenciákat sorolta fel, bizonyos manipulálásokkal. Vagyis az Akadémia szerint a trianoni békeszerződés nemzetközileg szentesítette az 1918. decemberi 1-i erdélyi román népakaratot. Szerintük a trianoni szerződéssel Magyarország az etnikai határai mögé szorult (egy szó sincs határmenti színmagyar területekről) és evidens, hogy ezt a magyar elit tragédiaként élte meg.

 

Szerintük ez a „magyar társadalomban frusztrációt generált, amely ma is megnyilvánul”. Az Akadémia szerint „ a román nép anélkül, hogy bárki más szomorúságát ünnepelné, végre méltó módon megemlékezhet történeti küldetésének a beteljesüléséről (vagyis minden román egy államban éléséről: a román történetírás axiómája, hogy csak ez az egy cél vezérelte az egész román történelem menetét – a szerző) egyenlőségének és jogainak az elismeréséről és az egységesülő Európán munkálkodhat”.

 

Az online sajtó jóval árnyaltabb

 

A Republica.ro-n a népszerű publicista, Cristian Tudor Popescu már május 13-án, a Trianon-törvény parlamenti elfogadásakor sommásan kifejezte véleményét. „Nem értem, nekünk miért kellene ünnepelnünk Trianont? A trianoni békeszerződés a nagyhatalmak döntése volt egy győztes háború után, amelyben mi az utolsó évben nem vettünk részt, ugyanis legyőzött ország voltunk. Ami nem akadályozta meg a román állam egyik legvisszataszítóbb gesztusát, hogy a fegyverszünet előtt egy nappal, 1918. november 11-i német fegyverletétel előtt visszalépjünk a háborúba.”

 

A Hotnews.ro-n az egyébként kolozsvári születésű Tamás Gáspár Miklós ÉS-ben megjelent cikke jelent meg román fordításban.

 

A Libertatea.ro rövid cikkben ismertette a békeszerződést, és inkább programokat ajánlott az ünnepelni vágyóknak. Így például azt, hogy a Román Ortodox Pátriárchátus speciális szentmise keretében emlékezik meg a „hős román katonákról, diplomatákról, harcosokról és mindazokról, akik hozzájárultak Nagy-Románia létrehozásához és nemzetközi elismeréséhez”. A bukaresti Történeti Múzeum pedig virtuális tárlatvezetést tart, korabeli térképek, kiadványok lesznek megtekinthetőek, ismertetik.

 

Lucian Boia, a magyarok számára legelfogadottabb, empatikus román sztártörténész június 3-án adott interjút a Szabad Európa Rádió romániai kiadásának. Boiaról érdemes tudni, hogy szembemegy a román történeti/nemzeti kánonnal, lényegében lebontva azt. Interjújában több alkalommal is felvetette, hogy a román állam decentralizálása szükséges (most is és akkor is), ha nem is éppen a föderalizmus vagy autonómiák felé. Szerinte a Trianon-törvényt elhamarkodták, „és tudatosítani kell, hogy ami a román nemzet számára ünnep, az a magyaroknak nem lehet az”. Boia Erdély Romániához csatolását a demográfiai elv alapján, és nem az ősi római Dacia provincia meg hasonló történeti mitológiákból, pláne nem „mint valami ősi román igazság beteljesüléséből” vezeti le.

 

Az interjúban a történész Klaus Johannis kijelentését is kommentálta, miszerint a PSD állítólagosan titkos háttéralkut kötött Orbán Viktorral Erdély eladásáról: 

 

„Mit csináljon Magyarország egy 80 százalékos román többségű Erdéllyel?”

 

Boia szerint a racionálisan gondolkodók mind Magyarországon, mind Romániában tisztában vannak a mai demográfiai arányokkal. Szerinte a román állam éppen azért autonómiaellenes, mert fél az esetleges területi veszteségektől. „Az egységes Európában a régiók egyre inkább autonómok lesznek. Azt szögezzük le viszont, hogy nem etnikai alapon. Tehát el tudok képzelni egy autonóm Erdélyt, meg akár Moldvát, vagy Olténiát is.”

 

Ugyancsak a Szabad Európának adott interjút Ablonczy Balázs is. Az MTA Trianon 100 kutatócsoportját vezető történész az interjújában leginkább a Trianont övező magyarországi mítoszokat ismertette (100 éven belül lejár a szerződés, Clemenceau magyar menye, román és szerb prostituáltak a párizsi békekonferencián), valamint arra is válaszolt, hogy miért tragédia mindez a magyar nemzetnek. Szerinte „a mai magyar társadalom 28-30 százaléka határon túli felmenőkkel rendelkezik, ezért él ez ennyire az emlékezetben. A tények ismeretét ez az emlékezet elhalványítja” – jelentette ki. A klasszikus „mi lett volna, ha nem írja alá Magyarország a békeszerződést” kérdésre Ablonczy rövid választ adott:

 

„A közellátás, majd az adminisztráció összeomlása után még súlyosabb környezetben és következményekkel, de alá kellett volna írni a békeszerződést.”

 

Az Adevărul napilap hírportálja terjedelmes interjút közölt az Oxfordban tanító Marius Turda történésszel. Turda interjújában lényegében a századfordulótól jelentkezett magyar eugenetikus mozgalmat (elsősorban közegészségügyi, társadalmi higiénia, majd faji jellegeket felvett irányzat, amelynek célja az erős ember/nemzet megteremtése) vizsgálta, a jövőben könyvet is megjelentet ebben a témában. Kijelentette, hogy a magyar békedelegáció volt az egyetlen, aki eugenetikus érvelést is alkalmazott a békekonferencián, amikor Magyarország „természeti egységességét” hangoztatta. Valamint azt is, hogy ha ezt a természeti egységet feldarabolják, a központi magyar szállásterületek Budapest-centrikussá válnak (ez így is történt). A nemzet jövőjét is sötéten festették meg Turda szerint. A békedelegáció azzal érvelt, hogy „a születések száma lecsökken és a faj hamar ki fog halni”.

 

A szokásos konteók

 

Az ugyanezen a portálon az összeesküvés-elméletektől hemzsegő véleménycikkek közül csak egyet szemlézek. Horia Blidaru, a FUEN-nel és a Minority Safe Pack-kel foglalkozó eszmefuttatás szerzője az európai polgári kezdeményezést egy az egyben Budapest időzített bombájának tartja, amelynek felrobbantásával a magyar kormány csak a kedvező pillanatra vár. Itt olyan gyöngyszemek és szokásos Securitate/SRI-s toposzok jelennek meg, mint magyar revíziós veszély, etnikai konfliktus lehetősége, stb.

 

Már a fogalomhasználata is árulkodó: a román média ugyanis előszeretettel hivatkozik az „úgynevezett” (așa-zis) Székelyföldre, arra utalva ezzel, hogy az mint olyan, nem létezik. A jelen cikkben a Minority Safe Pack és az „úgynevezett állampolgársági kezdeményezése” a cikkíró szerint csak egy álca, fedőszerv. Valójában mindez a budapesti magyar revizionizmus eszköze: 

 

„Hogy az egymillió aláírás összegyűljön, Magyarország mozgósította a szomszédos államokban tevékenykedő szeparatista szervezeteit.”

 

FOTÓ: A Szabad Sajtó Háza Bukarestben / Matthäus Wander, Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás