Csúsztatások, szekus toposzok, Ablonczy-interjú: így tálalja a román média a Trianon-évfordulót

2020.06.04. 13:25

A szocdemek tévéje frontálisan nekitámadt az államelnöknek, mert nem írta alá időben a Trianon-törvényt, az online sajtó viszonylag higgadtan interjúzza végig a releváns szakértőket, a szokásos konteósok pedig most is remekelnek!

Csúsztatások, szekus toposzok, Ablonczy-interjú: így tálalja a román média a Trianon-évfordulót

Mivel Romániában a tévécsatornák sokkal nézettebbek, mint az írott sajtó, ezért két román tévéadóval kezdünk!

 

Io napot chivanoc, Iohannis!

 

Az Antena 3, a Szociáldemokrata Párthoz (PSD) közel álló televízió kivételesen tárgyilagosan ismertette a június 4-i eseményeket. Beszámolt arról, hogy a magyar nemzet számára ez tragédia, és ez természetes. Valamint ismertette az erdélyi kisebb programokat is, leginkább a virágkoszorúk elhelyezését és az őrtüzek gyújtását különböző településeken. A programok leírását követő történeti ismertetést viszont tele rakták csúsztatásokkal, így például azt állították, hogy a Magyarországtól elcsatolt területeken a magyar nemzetiség mindenhol kisebbséget alkotott, vagyis nem disztingváltak a színmagyar és a valóban szórványos magyar területek között.

 

Ezt követően viszont frontális támadást indított a tévé a korábban PNL-s államfő, Klaus Johannis ellen – Romániában minden eseménynek belpolitikai konnotációja is van. A jobboldali politikust azzal vádolták, hogy – PSD-s politikusokat idézve – „szégyenteljes üzletet kötött a magyar kormánnyal”, és ez az oka annak, hogy nem írta alá a június 4-ét romániai emléknappá (de véletlenül sem nemzeti ünneppé, ahogy a magyar sajtó néha írja) tevő, a parlamentben már átment Trianon-törvényt, hogy az még idén hatályba tudjon lépni. Vagyis: a PSD talált ürügyet, amiért visszavághatott a jobboldalnak azért, amiért Johannis őket azzal vádolta, hogy „eladják Erdélyt a magyaroknak”.

 

Ugyancsak az Antena 3 közölte a PSD hivatalos kommünikéjét Trianonnal kapcsolatban. A párt hivatalos közleménye szerint a trianoni békeszerződés szentesítette a már 1918. december 1-én létrejött román egyesülést. Szerintük mindez „a román hadsereg kivételes hősiessége és áldozatvállalása” miatt következett be, amit az antant hatalmak is tudatosítottak. A közleményben arra is kitértek, hogy a Trianon-emléknapot bevezető törvénytervezet nem „valamely népcsoport, főleg nem valamely romániai nemzetiség ellen irányul”, hanem a „Román Nemzet (nagy betűkkel a közleményben is) méltó emlékezése az ősök szenvedése előtt”. Ezután viszont mégis kijelentik, hogy

 

a június 4-i romániai Trianon-emléknapot bevezető PSD-s törvénytervezet a „történelmi igazság jegyében, a történelem újraírása és bármilyen revíziós tendencia ellen született”.

 

EZ MÉG AZ ANTENA 3 TÖRTÉNETI RÉSZT BEMUTATÓ ADÁSÁBÓL VAN

 

A volt román kormányfő és a 2020-as magyar középkor

 

A Digi24-en a székelyeket korábban még akasztani kívánó volt miniszterelnök, a PSD-s Mihai Tudose is megszólalt eme jeles nap alkalmával, hogy megossza mélyenszántó gondolatait. A trianoni békeszerződés és a magyar revizionizmus című cikkében a szokásos nemzet- és államféltő, Securitate/SRI-s toposzokat sorolta fel. Tudose az egész trianoni emlékezést, ünnepségsorozatot „európai egyensúlyra és békére veszélyes” keretekbe helyezte. Szerinte sajnálatos, hogy Orbán Viktor „nacionalista-expanzionista” diskurzusa ezt a közös jövőt fenyegeti.

 

Tudose is történeti fejtegetésbe kezd, ám ebben jelentősen manipulál. Szerinte Trianon szükségszerű esemény volt, mivel az 1910-es népszámlálás szerint is csupán 48 százalékot tett ki a magyar nemzetiség Magyarországon. (Azt viszont bölcsen elhallgatja, hogy ez a szám a horvát társállammal együtt jött ki, mivel nélküle már 52 százalékos magyar többségű az ország). Az Osztrák-Magyar Monarchiát a 20. századra vonatkoztatva anachronisztikus képződményként mutatta be, így szerinte a népek önrendelkezési joga automatikusan hozta magával a szétesést. „Ebben a körülményben,

 

aki egy állítólagos »tragédia« gyászáról beszél ma, az nem lépett ki a középkorból” – így Tudose.

 

Építő gondolatait tovább folytatva még azt is kijelentette: „A jobbágyság korszaka végképp leáldozott. Az egyetlen megoldás: nemzetközi együttműködés a béke érdekében. És a két világháború közötti tapasztalat megmutatta, hogy miért fontos, hogy időben elejét vegyük a revizionizmus veszélyének. Ez – mármint Trianon – a jó európai együttműködés ünnepe kell legyen a nacionalista eltúlzott szomorúsággal szemben.”

 

Noha nem tévé, de mondanivalója miatt ide sorolandó, hogy a Román Akadémia hivatalos közleményében az evidenciákat sorolta fel, bizonyos manipulálásokkal. Vagyis az Akadémia szerint a trianoni békeszerződés nemzetközileg szentesítette az 1918. decemberi 1-i erdélyi román népakaratot. Szerintük a trianoni szerződéssel Magyarország az etnikai határai mögé szorult (egy szó sincs határmenti színmagyar területekről) és evidens, hogy ezt a magyar elit tragédiaként élte meg.

 

Szerintük ez a „magyar társadalomban frusztrációt generált, amely ma is megnyilvánul”. Az Akadémia szerint „ a román nép anélkül, hogy bárki más szomorúságát ünnepelné, végre méltó módon megemlékezhet történeti küldetésének a beteljesüléséről (vagyis minden román egy államban éléséről: a román történetírás axiómája, hogy csak ez az egy cél vezérelte az egész román történelem menetét – a szerző) egyenlőségének és jogainak az elismeréséről és az egységesülő Európán munkálkodhat”.

Az online sajtó jóval árnyaltabb

 

A Republica.ro-n a népszerű publicista, Cristian Tudor Popescu már május 13-án, a Trianon-törvény parlamenti elfogadásakor sommásan kifejezte véleményét. „Nem értem, nekünk miért kellene ünnepelnünk Trianont? A trianoni békeszerződés a nagyhatalmak döntése volt egy győztes háború után, amelyben mi az utolsó évben nem vettünk részt, ugyanis legyőzött ország voltunk. Ami nem akadályozta meg a román állam egyik legvisszataszítóbb gesztusát, hogy a fegyverszünet előtt egy nappal, 1918. november 11-i német fegyverletétel előtt visszalépjünk a háborúba.”

 

A Hotnews.ro-n az egyébként kolozsvári születésű Tamás Gáspár Miklós ÉS-ben megjelent cikke jelent meg román fordításban.

 

A Libertatea.ro rövid cikkben ismertette a békeszerződést, és inkább programokat ajánlott az ünnepelni vágyóknak. Így például azt, hogy a Román Ortodox Pátriárchátus speciális szentmise keretében emlékezik meg a „hős román katonákról, diplomatákról, harcosokról és mindazokról, akik hozzájárultak Nagy-Románia létrehozásához és nemzetközi elismeréséhez”. A bukaresti Történeti Múzeum pedig virtuális tárlatvezetést tart, korabeli térképek, kiadványok lesznek megtekinthetőek, ismertetik.

 

Lucian Boia, a magyarok számára legelfogadottabb, empatikus román sztártörténész június 3-án adott interjút a Szabad Európa Rádió romániai kiadásának. Boiaról érdemes tudni, hogy szembemegy a román történeti/nemzeti kánonnal, lényegében lebontva azt. Interjújában több alkalommal is felvetette, hogy a román állam decentralizálása szükséges (most is és akkor is), ha nem is éppen a föderalizmus vagy autonómiák felé. Szerinte a Trianon-törvényt elhamarkodták, „és tudatosítani kell, hogy ami a román nemzet számára ünnep, az a magyaroknak nem lehet az”. Boia Erdély Romániához csatolását a demográfiai elv alapján, és nem az ősi római Dacia provincia meg hasonló történeti mitológiákból, pláne nem „mint valami ősi román igazság beteljesüléséből” vezeti le.

Az interjúban a történész Klaus Johannis kijelentését is kommentálta, miszerint a PSD állítólagosan titkos háttéralkut kötött Orbán Viktorral Erdély eladásáról: 

„Mit csináljon Magyarország egy 80 százalékos román többségű Erdéllyel?”

Boia szerint a racionálisan gondolkodók mind Magyarországon, mind Romániában tisztában vannak a mai demográfiai arányokkal. Szerinte a román állam éppen azért autonómiaellenes, mert fél az esetleges területi veszteségektől. „Az egységes Európában a régiók egyre inkább autonómok lesznek. Azt szögezzük le viszont, hogy nem etnikai alapon. Tehát el tudok képzelni egy autonóm Erdélyt, meg akár Moldvát, vagy Olténiát is.”

 

Ugyancsak a Szabad Európának adott interjút Ablonczy Balázs is. Az MTA Trianon 100 kutatócsoportját vezető történész az interjújában leginkább a Trianont övező magyarországi mítoszokat ismertette (100 éven belül lejár a szerződés, Clemenceau magyar menye, román és szerb prostituáltak a párizsi békekonferencián), valamint arra is válaszolt, hogy miért tragédia mindez a magyar nemzetnek. Szerinte „a mai magyar társadalom 28-30 százaléka határon túli felmenőkkel rendelkezik, ezért él ez ennyire az emlékezetben. A tények ismeretét ez az emlékezet elhalványítja” – jelentette ki. A klasszikus „mi lett volna, ha nem írja alá Magyarország a békeszerződést” kérdésre Ablonczy rövid választ adott:

„A közellátás, majd az adminisztráció összeomlása után még súlyosabb környezetben és következményekkel, de alá kellett volna írni a békeszerződést.”

 

Az Adevărul napilap hírportálja terjedelmes interjút közölt az Oxfordban tanító Marius Turda történésszel. Turda interjújában lényegében a századfordulótól jelentkezett magyar eugenetikus mozgalmat (elsősorban közegészségügyi, társadalmi higiénia, majd faji jellegeket felvett irányzat, amelynek célja az erős ember/nemzet megteremtése) vizsgálta, a jövőben könyvet is megjelentet ebben a témában. Kijelentette, hogy a magyar békedelegáció volt az egyetlen, aki eugenetikus érvelést is alkalmazott a békekonferencián, amikor Magyarország „természeti egységességét” hangoztatta. Valamint azt is, hogy ha ezt a természeti egységet feldarabolják, a központi magyar szállásterületek Budapest-centrikussá válnak (ez így is történt). A nemzet jövőjét is sötéten festették meg Turda szerint. A békedelegáció azzal érvelt, hogy „a születések száma lecsökken és a faj hamar ki fog halni”.

A szokásos konteók

Az ugyanezen a portálon az összeesküvés-elméletektől hemzsegő véleménycikkek közül csak egyet szemlézek. Horia Blidaru, a FUEN-nel és a Minority Safe Pack-kel foglalkozó eszmefuttatás szerzője az európai polgári kezdeményezést egy az egyben Budapest időzített bombájának tartja, amelynek felrobbantásával a magyar kormány csak a kedvező pillanatra vár. Itt olyan gyöngyszemek és szokásos Securitate/SRI-s toposzok jelennek meg, mint magyar revíziós veszély, etnikai konfliktus lehetősége, stb.

Már a fogalomhasználata is árulkodó: a román média ugyanis előszeretettel hivatkozik az „úgynevezett” (așa-zis) Székelyföldre, arra utalva ezzel, hogy az mint olyan, nem létezik. A jelen cikkben a Minority Safe Pack és az „úgynevezett állampolgársági kezdeményezése” a cikkíró szerint csak egy álca, fedőszerv. Valójában mindez a budapesti magyar revizionizmus eszköze: 

„Hogy az egymillió aláírás összegyűljön, Magyarország mozgósította a szomszédos államokban tevékenykedő szeparatista szervezeteit.”

 

FOTÓ: A Szabad Sajtó Háza Bukarestben / Matthäus Wander, Wikimedia Commons

 

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek