Miért akarnak ünnepet csinálni Trianon évfordulójából a román szocik?

​Miért most került elő Trianon ügye, és miért épp a román szociáldemokratáktól? Pirosbetűs nemzeti ünnepet vagy csak sima emléknapot akarnak csinálni június 4-éből? Eleve, hogyan jelenik meg Trianon a román történetírásban? Az Azonnali Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történészt kérdezte a trianoni évfordulót ünneppé tevő, nagy port kavaró román javaslatról.

Miért most került elő Trianon? És miért épp a PSD-től?

Véleményem szerint a törvénytervezet születése kapcsolatban van a centenáriumi időszakkal és az anyaországból, Magyarországról érzékelt folyamatokkal is. A román közvéleményben például kisebb vihart kavart az Ablonczy Balázs által vezettt Trianon 100-kutatócsoport és projekt. A törvénytervezet indoklásában azt is hangsúlyozzák, hogy az utóbbi időben olyan törekvések léteznek, amelyek más megvilagítás alá próbálják helyezni Trianon jelentőségét.

Pontosan mi van a javaslatban? Milyen ünnep lenne ez: egyszerű emléknap, munkaszüneti nap, vagy december 1-jével egyenrangú nemzeti ünnep?

Kulturális, tudományos, oktatató jellegű tartalommal bíró megnyilvánulásokat indítványoz, amelyeket országos és helyi szinten is támogathatnak az állami intézmények, önkormányzatok, tehát inkább emléknapról beszélhetünk.

Kinek szól a javaslat politikailag? A pártokban elrejtett szélsőjobbnak, vagy Trianon kapcsán konszenzus van a románok között?

Trianon nemzeti-szimbolikus tartalmát és üzenetét tekintve konszenzus van, de a román társadalom nagy része elsősorban december 1-jét ismeri és ünnepli.

Tekintve, hogy az RMDSZ leginkább a PSD-vel tudott az elmúlt években dealeket kötni, mivel magyarázható a PSD ezen lépése?

A PSD egy nagy, számos törésvonal mentén szerveződő tömegpárt. Mint említettem, sosem állt távol egyes képviselőitől ez a típusú retorika, azonban, ha a politikai érdek úgy kívánja, akkor képesek mellőzni ideig-óráig az ilyen típusú ötleteket. A román politikai élet jellemzője, hogy a legtöbb pártánál mindig van csőre töltve hasonló, vagy a magyar közösség jogaira (annak tényleges vagy szimbolikus csorbítására) vonatkozó javaslat.

Hogyan tudja az RMDSZ a kisebbségben kormányzó PNL-vel ledealelni, hogy a javaslat a Szenátuson ne menjen keresztül, ha az erdélyi PNL-sek erőst nacionalisták?

A Szenátusban hosszas, a PSD frakcióvezetőivel folytatott egyeztetés után végül nem történt nyílt szavazás, habár az RMDSZ ezt kérte, a tervezet hallgatólagosan ment át. Mindez azt jelenti, hogy maga a párt is kerülte a nyílt vitát, átdobta a felelősséget az Alsóházba. A kérdés kényes, mert más pártokból is érkezik annyi szavazat, amellyel sikerül elfogadtatni a törvénytervezetet. A román politikára és közgondolkodásra jellemző nacionalista gondolkodás miatt, ha már a parlament asztalán van, nehezebb megállítani, mint csíráiban (szakbizottságokban visszavonatni) elfojtani az ilyen jellegű kezdeményezéseket.

Mi ilyenkor a törvényalkotási folyamat? Egyáltalán ki kezdeményezte, és ilyenkor, ha a Szenátuson hallgatólagosan ment át a javaslat, mi kell ahhoz, hogy törvény legyen belőle? Az alsóház elfogadja, és kész? Vagy mindenképp kell a Szenátusban is egy kifejezett, szavazáson való elfogadás előbb-utóbb?

A javaslatot két PSD-s szenátor, Șerban Nicolae és Titus Corlățean kezdeményezte. Ez esetben a Szenátus az elsőház, a Képviselőház a döntőház – lévén, hogy kétkamarás a parlament. Ilyen esetben első lépésként átmegy – vagy nem – a Szenátuson, szavazással, vagy amennyiben nem kerül sor vitára és szavazásra, ún. hallgatólagosan. Ezt követően a döntőházban kerül sor a végszavazásra, ott döntenek róla, és innen kezdve válhat törvényerejűvé, miután az államelnök harminc napon belül kihirdeti. Az államelnöknek viszont jogában áll visszaküldenie az elfogadott törvényt felülvizsgálatra a parlamentbe.

Hogyan jelenik meg Trianon a román történetírásban?

Trianon mondhatni szokványos helyet foglal el a román történetírásban, a nemzeti diskurzus nem 1920-ra épül, hanem 1918. december 1-jére. Lehetséges, hogy létezik, de én még nem láttam nagyobb léptékű kutatási projektet, amely kimondottan erre a kérdéskörre fókuszálna.

Miért december 1-je, az Erdély és a Regát egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulója lett Románia nemzeti ünnepe, nem pedig június 4-e, vagy épp május 10-e, a függetlenség kikiáltása?

A rendszerváltás után fontos kérdés volt, hogy melyik történelmi dátum legyen az ország hivatalos ünnepe. Május 10. már volt hivatalos ünnep korábban és az akkori hangulat monarchiaellenes volt, tehát automatikusan nem jöhetett számításba. A december 1. az akkori nacionalista hangulatban jobban érzékeltette a nagy egyesülés után kialakult „egységes és oszthatatlan nemzetállam” imidzsét. Bármennyire is fura, ez az időpont határozta és lényegében határozza meg most is Románia identitását.

Lát-e esélyt arra, hogy a Triannonnal előjött konfliktus eltűnjön Magyarország és Románia között?

A közeljövőben biztos, hogy nem kerül sor erre. Egy ilyen típusú megbékélés egy több pilléren álló folyamat. Ehhez rendezni kell egy sor kérdést: emlékezetpolitika, kisebbségi kérdés, történetírás, a két ország közötti kapcsolatok, közös politikai-gazdasági célok...

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kellene próbálkoznunk szakmai párbeszéddel, nem kell törekednünk arra, hogy apró (tudományos, népszerűsítő) projektekkel ne induljunk el a bizalmatlanság lassú lebontásának útján.

CÍMLAPFOTÓ: Gergely Előd Gellért, Úzvölgye / Azonnali