Provokatív, de nem kéne, hogy az legyen. Volt olyan fordító, aki nem engedte, hogy az általa fordított, több évvel ezelőtt egyszer már közölt szöveg megjelenjen benne. Magyar és külföldi klasszikus és kortárs szerzők LMBTQ-témájú írásai szerepelnek a Mágnes mellett a vas című kötetben.

A miniszterelnök szerint most már mindenkinek a maga felelőssége, hogy beoltatja-e magát, a kormány megmentett annyi életet, amennyit lehetett.

Nemcsak a koronavírus-járvány miatt volt békés és nyugodt Trianon századik évfordulója 2020-ban, hanem azért is, mert a magyar kormánynak láthatóan fontosabb volt a geopolitika az ideológiánál és a történelmi sérelmek felemlegetésénél. Trianon 101. évfordulóján történészekkel beszélgettünk arról, hogyan értékelik a centenáriumi évet.

1941. április 3-án, az éjszakai órákban végzett magával gróf Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke. Amellett, hogy a politikában szorongatott helyzetbe került, magánéletében is sok problémával kellett szembenéznie. Bár az idegenkezűségre a mai napig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, a gyilkosság vádja időről időre felmerül Teleki halálával kapcsolatban.

Kun Béla, Szamuely Tibor, vörösterror – körülbelül ezek jutnak eszünkbe a magyarországi tanácsköztársaságról. Hatos Pál az új könyvében bemutatja, hogy valójában a történet sokkal komplexebb. Elolvastuk – mutatjuk, milyen!

Néhol komolytalan, máshol fogyasztható: fiataloknak forgatott dokumentumfilmet a Hungarikumokkal a világ körül Trianonról. Habár néhol érződik a jelenlegi jobboldali kultúrharchoz való igazodás, második pozsonyi csata azért nem lett belőle. Megnéztük, elmondjuk, milyen!

A hivatalos román történetírás előtt még hosszú út áll, hogy a mítoszait lerombolva tárgyilagosan szemlélje a múltat. Ott ugyanis az a mainstream történelemszemlélet, amit Kásler Miklósék kultúrkampfja annyira erőltet itthon. A Trianonról szóló gigakötet ennek díszpéldánya. Elolvastuk!

A magyar emlékezetpolitikát nem a konszenzusok jellemzik: az egyik oldal hősei a másik oldal szemében árulók. A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak. A Vér/Tanú rádiós hangjáték ezt a témát járta körbe.

Muszlimokról, románokról és világvégéről is olvasott idén az Azonnali szerkesztősége. Utóbbiról ráadásul nem is a koronavírus-járvány kapcsán! Ajánlunk kilenc könyvet, amit érdemes volt idén elolvasni és jövőre is érdemes lesz: ha marad még egy darabig a lockdown, lesz is időd rá.

Kipróbáltuk a játékot, ami 2020-ban igazi felüdülés és hiánypótló a magyar játékpiacon. Mindig is szeretted Bukarestet? Foglald el! Kipróbáltuk az Előzd meg Trianont! társasjátékot.

Kubatov Gábor,a Fidesz pártigazgatója arról posztolt az EU-csúcs után, hogy ha Orbán Viktor tárgyalja a trianoni békeszerződést, akkor az antant tagállamainak felét Magyarországhoz csatolják. A parlamenti képviselők viszont nem hisznek Kubatovnak, szerintük erre még Orbán se lett volna képes. Videó!

A Mi Hazánknál unják, hogy a trianoni békeszerződést még nem helyezte hatályon kívül a magyar kormány, és többek között azt szeretnék, hogy Észak-Erdély visszacsatolásának napja nemzeti ünnep legyen. Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek a román nemzeti ünnep napján.

Szlovákia nem létezne, ha nem lett volna Csehszlovákia, ám annak létrejötte eddig nem volt állami ünnep a szlovákoknál.

Gyulafehérvárnak már a római kortól kezdve kulcsszerepe volt Magyarország, Erdély, majd Románia történetében. De mitől került bele erőteljesen a románok, és kerül ki fokozatosan a magyarok mentális térképéből?

A huculok eredetileg a ruszinok egy csoportját képezik, Ukrajnában, Máramarosban és Moldva északi részén élnek. A máramarosi huculok ma már ortodox vallásúak, és az ukránokhoz tartozónak tartják magukat. Közülük a legtöbben Oroszkő községben élnek. Elmentünk hozzájuk, hogy megnézzük, kik is ők, hogyan élnek ma, és miért hisznek annyira a szülőföldjükben.

Száz éve még Magyarország része volt, Trianont követően Romániáé, 1940-től pár évre ismét Magyarországé, azóta pedig Romániáé Máramaros Tiszától délre fekvő része. Itt élnek az ország harmadik legnagyobb kisebbségét alkotó ukránok. De kik ők? Milyen a viszonyulások az országhoz, amelyben élnek?

Van, aki a tengerpart miatt szeretné vissza Nagy-Magyarországot, és van, aki reméli, hogy az unokái ezt még meg is érhetik, a legtöbben azonban azt mondják: nem reális erről álmodozni. De mennyiben hibás Trianon a mai problémáinkért egy tízes skálán? Magyarokat kérdeztünk a határokon belül és azokon túl. Videó.

Turócszentmártonban 1918-ban kimondták a szlovákok: Magyarországot otthagynák és inkább az akkor létrejött Csehszolvákiához csatlakoznának. A város lakói közül most van, aki a magyar kártya kijátszása mögött is sorosista összeesküvést sejt, más szerint a szlávoknak egyesülniük kellett volna, hogy elűzzék onnan a magyarokat, de van olyan is, aki sajnálja, hogy nagyszüleivel ellentétben nem tanulta meg a magyar nyelvet. Videó!

Emlékművet állítatni nem egyszerű dolog, ha pedig Trianonról van szó, még bonyolultabbá válik a képlet. Keszthelyen nem sikerült megugrani a lécet. Valószínűtlen helyen találtuk meg az ország talán legfurcsább Trianon-emlékművét.

Számos tényező alátámasztja, hogy Magyarország megsérti Ukrajna szuverenitását. A szomszédos országok riasztónak tartják Orbán Viktor jobboldali kormányának Nagy-Magyarországról szóló retorikáját. Számára a külföldi magyarok csak választókat, munkaerőt jelentenek, akik a befolyásszerzés és nyomásgyakorlás eszközéül szolgálnak.

Mivel Orbán aktívan támogat szlovén gazdasági szereplőket, és a helyi médiát is át akarja formálni, a neve jól ismert Szlovéniában – ő jelenti sajnos ma sokaknak Magyarországot.

Szlovákiából nézve még kicsit megmosolyogtató, ahogy a magyarok nem képesek a múlton túllépni. De a magyar történelem kapcsán ez akár még érthető is. A szlovák jelen számára viszont Magyarország nem más, mint egy nagyon jó szomszéd.

Nyomtalanul múlik el a százéves trianoni évforduló Auszriában. Talán éppen annak jele, hogy a burgenlandi magyarság teljes jogú tagja immár az osztrák társadalomnak?

Volt ebben a térségben egyszer már valami, ami nagyon hasonlított a mai Európai Unióra. De ahogy erősödött a nép mágikus fogalma, úgy erősödött az elzárkózás. Ezért rohant a populista értelmiség is ujjongva az első világháborúba, mert addigra a liberális már szitokszó lett. Răzvan Pârâianu román történész az Azonnalin!

1920. augusztus 14-én írta alá Belgrádban Edvard Beneš csehszlovák és Nikola Pašić jugoszláv külügyminiszter azt az egyezményt, amely az első lépés volt az úgynevezett kisantant létrejötte felé. A Habsburgok visszatérését és főként Magyarország revíziós kísérleteit akadályozni kívánó szövetség nyögvenyelős története tizennyolc évig tartott, emléke azonban később is hatással volt a regionális politikára.

A magyar kultúra nagy barátjaként, de egyben Európa érdekében ma csak azt lehet kérni: várjuk ki, amíg demokratikus köztársaságként tér vissza Magyarország az Európai Unióba.

A Békés megyei határszélen fekvő Méhkerékről van szó. Milyen egy nemzetiségi többségű faluban élni? Milyen nyelven beszélnek? Volt-e valaha konfliktus románok és magyarok között? Származott-e valaha hátrányuk abból, hogy románok? Videó.

Kóstold meg a Balkán vermutját, keress környezettudatosan, olvass olyan könyvet Trianonról a strandon, amilyet még biztos nem olvastál! Júliusi mindenajánlónkban van még ezen kívül halászlé, zene és dokusorozat is.

Melyek voltak Trianon okai? Veszélyben voltak-e a szlovákok a Trianon előtti Magyarországon? Szemben állnak-e a trianoni határok a nemzeti önrendelkezés elvével? Tanult-e Csehszlovákia a magyar nemzetiségpolitika hibáiból? Szlovák történészek mondják el az Azonnalinak. Videó.

Románia legelszigeteltebb településén megelégelték a helyi csángók, hogy már évtizedek óta nem építik meg nekik a Székelyföldre vezető utat: elkezdték azt ők maguk járhatóvá tenni. A járvány még kapóra is jött ehhez: az amúgy Nyugat-Európában vendégmunkáskodó fiatalok is besegítettek.

A magyar miniszterelnök hatalmasat filozofált a szlovák kormányfőnek pénteki sajtótájékoztatóján: Orbán szerint a magyarok a hatalmas sztyeppei világ maradványai, és magától értetődő, hogy szlávok mindig lesznek, de az, hogy a magyarok megmaradnak-e, csak a nyelven és a kultúrán múlik. Mutatjuk, mi volt Orbán és Matovič első közös sajtótájékoztatóján!

A múltról nem „sebnyalogatós kijelentéseket” akar hallani, mondta a miniszterelnök a trianoni évforduló kapcsán a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában.

Zoran Milanović azt is elmondta: nem hisz Orbánnak, mikor azt mondja, hogy Budapestnek nincs területi követelése Horvátországgal szemben. Továbbra is tart a tengerre magyar-vita déli szomszédunknál.

Közkívánatra, román ismerősöknek.

A horvát sajtó többsége továbbra sem volt képes lefordítani helyesen horvátul a „Tengerre magyar“ mondatot, ezért most már a horvát külügy a félreértett emléktábla-szöveg miatt beszélgetésre invitálja a zágrábi magyar nagykövetet.