A miniszterelnök szerint most már mindenkinek a maga felelőssége, hogy beoltatja-e magát, a kormány megmentett annyi életet, amennyit lehetett.

Nemcsak a koronavírus-járvány miatt volt békés és nyugodt Trianon századik évfordulója 2020-ban, hanem azért is, mert a magyar kormánynak láthatóan fontosabb volt a geopolitika az ideológiánál és a történelmi sérelmek felemlegetésénél. Trianon 101. évfordulóján történészekkel beszélgettünk arról, hogyan értékelik a centenáriumi évet.

1941. április 3-án, az éjszakai órákban végzett magával gróf Teleki Pál, Magyarország akkori miniszterelnöke. Amellett, hogy a politikában szorongatott helyzetbe került, magánéletében is sok problémával kellett szembenéznie. Bár az idegenkezűségre a mai napig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok, a gyilkosság vádja időről időre felmerül Teleki halálával kapcsolatban.

Kun Béla, Szamuely Tibor, vörösterror – körülbelül ezek jutnak eszünkbe a magyarországi tanácsköztársaságról. Hatos Pál az új könyvében bemutatja, hogy valójában a történet sokkal komplexebb. Elolvastuk – mutatjuk, milyen!

Néhol komolytalan, máshol fogyasztható: fiataloknak forgatott dokumentumfilmet a Hungarikumokkal a világ körül Trianonról. Habár néhol érződik a jelenlegi jobboldali kultúrharchoz való igazodás, második pozsonyi csata azért nem lett belőle. Megnéztük, elmondjuk, milyen!

A hivatalos román történetírás előtt még hosszú út áll, hogy a mítoszait lerombolva tárgyilagosan szemlélje a múltat. Ott ugyanis az a mainstream történelemszemlélet, amit Kásler Miklósék kultúrkampfja annyira erőltet itthon. A Trianonról szóló gigakötet ennek díszpéldánya. Elolvastuk!

A magyar emlékezetpolitikát nem a konszenzusok jellemzik: az egyik oldal hősei a másik oldal szemében árulók. A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak. A Vér/Tanú rádiós hangjáték ezt a témát járta körbe.

Muszlimokról, románokról és világvégéről is olvasott idén az Azonnali szerkesztősége. Utóbbiról ráadásul nem is a koronavírus-járvány kapcsán! Ajánlunk kilenc könyvet, amit érdemes volt idén elolvasni és jövőre is érdemes lesz: ha marad még egy darabig a lockdown, lesz is időd rá.

Kipróbáltuk a játékot, ami 2020-ban igazi felüdülés és hiánypótló a magyar játékpiacon. Mindig is szeretted Bukarestet? Foglald el! Kipróbáltuk az Előzd meg Trianont! társasjátékot.

Kubatov Gábor,a Fidesz pártigazgatója arról posztolt az EU-csúcs után, hogy ha Orbán Viktor tárgyalja a trianoni békeszerződést, akkor az antant tagállamainak felét Magyarországhoz csatolják. A parlamenti képviselők viszont nem hisznek Kubatovnak, szerintük erre még Orbán se lett volna képes. Videó!

A Mi Hazánknál unják, hogy a trianoni békeszerződést még nem helyezte hatályon kívül a magyar kormány, és többek között azt szeretnék, hogy Észak-Erdély visszacsatolásának napja nemzeti ünnep legyen. Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek a román nemzeti ünnep napján.

Szlovákia nem létezne, ha nem lett volna Csehszlovákia, ám annak létrejötte eddig nem volt állami ünnep a szlovákoknál.

Gyulafehérvárnak már a római kortól kezdve kulcsszerepe volt Magyarország, Erdély, majd Románia történetében. De mitől került bele erőteljesen a románok, és kerül ki fokozatosan a magyarok mentális térképéből?

A huculok eredetileg a ruszinok egy csoportját képezik, Ukrajnában, Máramarosban és Moldva északi részén élnek. A máramarosi huculok ma már ortodox vallásúak, és az ukránokhoz tartozónak tartják magukat. Közülük a legtöbben Oroszkő községben élnek. Elmentünk hozzájuk, hogy megnézzük, kik is ők, hogyan élnek ma, és miért hisznek annyira a szülőföldjükben.

Száz éve még Magyarország része volt, Trianont követően Romániáé, 1940-től pár évre ismét Magyarországé, azóta pedig Romániáé Máramaros Tiszától délre fekvő része. Itt élnek az ország harmadik legnagyobb kisebbségét alkotó ukránok. De kik ők? Milyen a viszonyulások az országhoz, amelyben élnek?

Van, aki a tengerpart miatt szeretné vissza Nagy-Magyarországot, és van, aki reméli, hogy az unokái ezt még meg is érhetik, a legtöbben azonban azt mondják: nem reális erről álmodozni. De mennyiben hibás Trianon a mai problémáinkért egy tízes skálán? Magyarokat kérdeztünk a határokon belül és azokon túl. Videó.

Turócszentmártonban 1918-ban kimondták a szlovákok: Magyarországot otthagynák és inkább az akkor létrejött Csehszolvákiához csatlakoznának. A város lakói közül most van, aki a magyar kártya kijátszása mögött is sorosista összeesküvést sejt, más szerint a szlávoknak egyesülniük kellett volna, hogy elűzzék onnan a magyarokat, de van olyan is, aki sajnálja, hogy nagyszüleivel ellentétben nem tanulta meg a magyar nyelvet. Videó!

Emlékművet állítatni nem egyszerű dolog, ha pedig Trianonról van szó, még bonyolultabbá válik a képlet. Keszthelyen nem sikerült megugrani a lécet. Valószínűtlen helyen találtuk meg az ország talán legfurcsább Trianon-emlékművét.

Számos tényező alátámasztja, hogy Magyarország megsérti Ukrajna szuverenitását. A szomszédos országok riasztónak tartják Orbán Viktor jobboldali kormányának Nagy-Magyarországról szóló retorikáját. Számára a külföldi magyarok csak választókat, munkaerőt jelentenek, akik a befolyásszerzés és nyomásgyakorlás eszközéül szolgálnak.

Mivel Orbán aktívan támogat szlovén gazdasági szereplőket, és a helyi médiát is át akarja formálni, a neve jól ismert Szlovéniában – ő jelenti sajnos ma sokaknak Magyarországot.

Szlovákiából nézve még kicsit megmosolyogtató, ahogy a magyarok nem képesek a múlton túllépni. De a magyar történelem kapcsán ez akár még érthető is. A szlovák jelen számára viszont Magyarország nem más, mint egy nagyon jó szomszéd.

Nyomtalanul múlik el a százéves trianoni évforduló Auszriában. Talán éppen annak jele, hogy a burgenlandi magyarság teljes jogú tagja immár az osztrák társadalomnak?

Volt ebben a térségben egyszer már valami, ami nagyon hasonlított a mai Európai Unióra. De ahogy erősödött a nép mágikus fogalma, úgy erősödött az elzárkózás. Ezért rohant a populista értelmiség is ujjongva az első világháborúba, mert addigra a liberális már szitokszó lett. Răzvan Pârâianu román történész az Azonnalin!

1920. augusztus 14-én írta alá Belgrádban Edvard Beneš csehszlovák és Nikola Pašić jugoszláv külügyminiszter azt az egyezményt, amely az első lépés volt az úgynevezett kisantant létrejötte felé. A Habsburgok visszatérését és főként Magyarország revíziós kísérleteit akadályozni kívánó szövetség nyögvenyelős története tizennyolc évig tartott, emléke azonban később is hatással volt a regionális politikára.

A magyar kultúra nagy barátjaként, de egyben Európa érdekében ma csak azt lehet kérni: várjuk ki, amíg demokratikus köztársaságként tér vissza Magyarország az Európai Unióba.

A Békés megyei határszélen fekvő Méhkerékről van szó. Milyen egy nemzetiségi többségű faluban élni? Milyen nyelven beszélnek? Volt-e valaha konfliktus románok és magyarok között? Származott-e valaha hátrányuk abból, hogy románok? Videó.

Kóstold meg a Balkán vermutját, keress környezettudatosan, olvass olyan könyvet Trianonról a strandon, amilyet még biztos nem olvastál! Júliusi mindenajánlónkban van még ezen kívül halászlé, zene és dokusorozat is.

Melyek voltak Trianon okai? Veszélyben voltak-e a szlovákok a Trianon előtti Magyarországon? Szemben állnak-e a trianoni határok a nemzeti önrendelkezés elvével? Tanult-e Csehszlovákia a magyar nemzetiségpolitika hibáiból? Szlovák történészek mondják el az Azonnalinak. Videó.

Románia legelszigeteltebb településén megelégelték a helyi csángók, hogy már évtizedek óta nem építik meg nekik a Székelyföldre vezető utat: elkezdték azt ők maguk járhatóvá tenni. A járvány még kapóra is jött ehhez: az amúgy Nyugat-Európában vendégmunkáskodó fiatalok is besegítettek.

A magyar miniszterelnök hatalmasat filozofált a szlovák kormányfőnek pénteki sajtótájékoztatóján: Orbán szerint a magyarok a hatalmas sztyeppei világ maradványai, és magától értetődő, hogy szlávok mindig lesznek, de az, hogy a magyarok megmaradnak-e, csak a nyelven és a kultúrán múlik. Mutatjuk, mi volt Orbán és Matovič első közös sajtótájékoztatóján!

A múltról nem „sebnyalogatós kijelentéseket” akar hallani, mondta a miniszterelnök a trianoni évforduló kapcsán a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában.

Zoran Milanović azt is elmondta: nem hisz Orbánnak, mikor azt mondja, hogy Budapestnek nincs területi követelése Horvátországgal szemben. Továbbra is tart a tengerre magyar-vita déli szomszédunknál.

Közkívánatra, román ismerősöknek.

A horvát sajtó többsége továbbra sem volt képes lefordítani helyesen horvátul a „Tengerre magyar“ mondatot, ezért most már a horvát külügy a félreértett emléktábla-szöveg miatt beszélgetésre invitálja a zágrábi magyar nagykövetet.

Orbán Viktor egyik videójában látható volt egy emléktábla: „tengerre magyar“. A horvát sajtó azonban ezt „magyar tengernek“ fordította félre, és provokációt emlegetett.

Trianon századik évfordulóján emlékművet avattak a felvidéki Gombaszögön, mi pedig arról kérdeztük a résztvevőket: mit szólnak ahhoz, hogy Igor Matovič szlovák miniszterelnök békejobbot nyújtott a magyaroknak, és elismerte, hogy Trianon trauma a magyarok számára. Videó!