+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. április 29. szerda, 15:40
A kisebbségi román elnök ugyan jónapottal köszön, de közben a titkosszolgálat stílusában magyarozik, mikor a székely autonómia előkerül. Addig se arról beszélnek, miért hal meg ennyi román a vírusban.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A budapesti kormány a kezdeti nehézségeket követően gyorsan megtalálta az érdekszövetséget az új bukaresti kormánnyal is: az első adandó alkalommal elkezdték ugyanis azzal vádolni az ellenzéküket, hogy az összefogott a másik ország vezetésével. Míg itthon egy jó románozással mindig el lehet terelni a szót a problémákról, úgy Romániában a magyarkártya való erre. Pár vérgőzös nyilatkozat, a nép hergeltetése mindig működik, ha gondban vannak a politikusok: az emberek egymásnak meg úgyse mehetnek, hiszen a vírus miatt le vannak zárva a határok, legfeljebb Erdélyben, ahol az – hangozzék ez bármennyire is cinikusan – kifejezetten jól szokott jönni a politikának.

 

Bámulatos az összhang is

 

Szabó Tímea – aki finoman szólva sem a legtehetségesebb politikusa a magyar ellenzéknek – egy parlamenti beszédében arról próbált volna szólni, ha nem fojtják belé a szót tapsolással a fideszesek, hogy ugyan hogyan fordulhat az elő, hogy védőfelszereléseket küld a magyar kormány a határon túli magyarságnak, miközben a hazai kórházakba nem jut elég. Ez már önmagában elég volt ahhoz a Fidesznek, hogy felhúzzon egy kampányt az ellenzék által már vagy tízszer, ám láthatóan még mindig nem elégszer megbánt, szokásos december 5-i nótára, hogy azzal vádolja a Párbeszéd erdélyi felmenőkkel rendelkező társelnökét, hogy gyűlöli a határon túli magyarokat.

 

De csak mikor a budapesti román nagykövet is kiállt mellette egy eleve nem a nyilvánosságnak szánt, ám a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium által valamiért nyilvánosságra hozott Whatsapp-üzenetben, állt össze az üzenet:

 

Szabó Tímea bizony a románokkal van.

 

Ismerve a Párbeszéd programját, ennek már a tényalapja is kevés (igaz, a beszédét a parlamentben papírról felolvasó Szabó Tímea igazán kirakhatta volna a lapról készült fotót, hogy bizonyítsa, tényleg azt mondta volna el, amit), a járvány elleni védekezést nem segíti az ellenzék cseszegetése, a Szabó Tímeát csesztető anyagokat készítő kormánytagok és stábjaik pedig még akkor is hasznosabban töltötték volna az erre szánt időt, ha mondjuk beállnak Wolt-futárnak. Pláne mivel maga Semjén Zsolt mondta azt még tavaly egy háttérbeszélgetésen, hogy különös tekintettel Trianon 100. évfordulójára nem kellene gerjeszteni fölöslegesen olyan soviniszta indulatokat, ami az erdélyi magyarságnak árthat.

 

Habár a társadalomnak semmi haszna nem származik ebből, a kormánypártnak nagyon is hasznos a románozás, hiszen addig sem arról van szó, hogy milyen állapotban van az egészségügy, hogy miért teszik ki az embereket a kórházból, hogy miért nálunk az egyik legnagyobb a koronavírus-halálozási ráta Európában, hogy hogyan is lesznek megtartva idén az érettségik, hogy miért nem tesztelik koronavírusra a kórházi dolgozókat, hogy miért pakolnak Kínából hozott, „nem egészségügyi felhasználásra” feliratú, védőfelszereléseket tartalmazó dobozokat a kórházakba, vagy hogy miért nem mondják meg, pontosan hány embert is teszteltek itthon.

 

Same din București

 

Adott egy parlament, ahol már csak azért is káosz van, mert nincs többsége a kormányzó Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), a koronavírus-járvány pedig csak tovább növeli a fejetlenséget. Ebben a szituációban mindenkinek van fontosabb dolga annál, mintsemhogy azt nézze, milyen törvénytervezeteket nyújtanak be a mindenkori kormány megbízható partnerének elkönyvelt RMDSZ-esek. Így tudott átmenni a képviselőházon egy székelyföldi autonómiatervezet: a szabályok szerint ugyanis ha egy tervezettel nem törődik senki 45 napig, az hallgatólagosan megszavazottnak tekintendő.

 

Arra, hogy ez átment a képviselőházon, maguk a benyújtók hívták fel a figyelmet a Facebookon: több sem kellett a romániai sajtó nacionalista többségének, és rögtön Székelyföld elcsatolásáról kezdtek el cikkezni. Ekkor jött az egyébként erdélyi szász Johannis elnök, és egy tőle szokatlanul kemény hangnemű huszárvágással jelezte híveinek, mi a szitu:

 

az ősgonosz PSD már megint ledealelt az RMDSZ-szel, hogy adja Erdélyt a magyaroknak!

 

Ennek annyi a ténybeli alapja, hogy az RMDSZ érdeke, hogy kisebbségi pártként tárgyalóképes legyen mindenkivel, így a PSD-vel is, amelynek 2016-2019 közötti, különösen korrupt kormányát kívülről támogatta a magyar párt. Na meg az, hogy a lusta képviselőházat Marcel Ciolacu PSD-elnök vezeti, és az RMDSZ frakciójában ülő MPP-sek nyújtották be az autonómiastatútumot. Azt valószínűleg Johannis is tudta, hogy a PSD nemmel szavaz az autonómiára, hiszen nyilatkozata előtt már órákkal bejelentette azt Ciolacu a sajtónak.

 

Johannis azon beszólása, hogy „Ciolacu, vajon Orbán Viktor mit ígért ezért cserébe?” pedig ha komolyan vesszük, elég vicces: eszerint ugyanis a román államelnök béna kacsának nézi nemcsak a román külügyet, de a neki jelentő külső hírszerzést is, hogy nem kapcsolta le az állítólagos hazaáruló ellenzékit, és mindezt még világgá is kürtöli. 

 

Hogy Johannis komoly arccal előadott ionapotchivanocjait mennyire kell komolyan venni, jól mutatja, hogy 1, rögtön összehívták a szenátust szerdára csak azért, hogy leszavazzák az autonómiastatútumot, 2, a román sajtóban rögtön nem a koronavírus, hanem az orbánozás lett a vezető téma, 3, rögtön előjött a fényre a tavalyi elnökválasztáson PSD-s színekben már óriásit bukó exkormányfő Viorica Dăncilă, és betámadta Ciolacut, hogy komolytalansága veszélyezteti a Pártot.

 

Ezek mindegyike nagyon hasznos és szükséges dolog mind a román társadalom, mind a járványmegelőzés szempontjából.

 

Így valószínűleg itt is kapóra jön mindez ahhoz, hogy addig se arról legyen szó, hogy eközben Romániában többen halnak bele a vírusba, mint Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban együttvéve, vagy többen, mint a Romániánál kétszer nagyobb Lengyelországban; hogy Romániában rendkívül nagy a koronavírussal fertőzött kórházi dolgozók aránya, annyira, hogy emiatt még a járvány kezdetén szó nélkül le is mondott egy kórház vezetése, az egészségügyi minisztert pedig lemondatták. Hogy komplett városokat helyeztek karantén alá, volt, hogy kukászsákokkal helyettesítették a nővérek a szájmaszkot, mert nem volt védőfelszerelésük. Mindemellett pedig az államfő és a kormány képtelen volt megegyezni arról, mi is legyen az ortodox húsvéttal, hogy mindeközben az ortodox államegyház sok helyen fittyet hányt a szigorú intézkedésekre, és akadt, ahol tömegverekedésbe fulladt az ünnep. Szóval a kormányzati inkompetencia egészen látványos még úgy is, hogy a román egészségügy állapota mellett lehetetlen csodát tenni.

 

Az azonban kifejezetten nyugtalanító, hogy az amúgy szürke és unalmas Johannis, az európai mainstream jobboldal Károly-díjjal is kitüntetett példaképe és bezzegkeleteurópaija jött elő ezzel a nacionalista szöveggel: neki valószínűleg csak járulékos veszteség, hogy mind az erdélyi magyar közélet jobboldala, mind a román liberálisok az ultranacionalista Nagy-Románia pártot vezető Vladim Tudor szellemét vélték felfedezni mondanivalójában, itt vélhetően valami sokkal nagyobb botrány elfedése lehet a cél. Ez a retorika ugyanis nem az elnök, hanem a SRI stílusa.

 

Aki pedig annak örülne, hogy Klaus Werner Johannis szemmel láthatóan egyre jobban és gyakrabban köszön jónapottal országa legnagyobb kisebbségének nyelvén: a SRI-nél ez eleve elvárás.

 

Olvass még Bukovics Martintól az Azonnalin! Hozzászólnál, vitáznál? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit tehet egy fekete család 1954 körül, ha nemcsak a bőrszínük miatt vannak veszélyben, hanem azért is, mert belekeverednek fehér okkultista varázslók hatalmi harcaiba?

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelölt, országosan pedig közös program jön.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült, hogy plagizált. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás