+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. február 5. szerda, 12:30
Az Európai Bizottság az EU egész bővítési stratégiáját újraírná egy most kiszivárgott tervezetében: eszerint kiemelt szerepet kapna a jogállamiság, a reformokat késleltető, vagy az azoktól visszalépő tagjelöltektől pedig az uniós támogatásokat is elvehetnék.

Új metodológiát dolgozott ki az Európai Bizottság az EU-csatlakozáshoz tagjelölt nyugat-balkáni országok számára, az erről szóló dokumentumot pedig a Szabad Európa Rádió szerezte meg szerdán.

 

Ha nincs jogállamiság, nincs csatlakozás

 

A bizottsági terv, amely lényegében újraírná a csatlakozási tárgyalások menetét a tagjelöltekkel, három hónappal azután jelent meg, hogy tavaly októberben

 

Emmanuel Macron francia államfő vétója elkaszálta Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megindítását,

 

az albán tárgyalások késleltetésében pedig Párizs mellé még társult Koppenhága és Amszterdam is. Párizs akkor azzal érvelt, hogy Szkopje és Tirana nem tettek eleget a korrupcióellenes és jogállamisági reformok területén, egyúttal követelték, hogy legyenek változások az EU bővítési politikájában.

 

A franciák imái meghallgattattak: február 5-én ugyanis megjelent a Bizottság – melynek bővítési portfóliójáért ugyebár a magyar Várhelyi Olivér felel – csatlakozási folyamatokat megreformáló tervezete. Ebben többek között javasolják, hogy az EU tagállamai „járuljanak hozzá szisztematikusabban a csatlakozási folyamathoz”, például szakértőkkel történő monitoring, az éves jelentések megírásában való részvétel, valamint szektorális tapasztalataik alapján.

 

„A tagállamoknak ezen felül gyakoribb lehetőségük lesz értékelni és felügyelni az egész folyamatot” – áll a tervezetben. Sőt, ahogyan Reinhard Bütikofer német zöldpárti EP-képviselő a hírlevelében rá is világít, a dokumentum szerint a jogállamiság is kiemelt fontosságot kap majd:

 

az erre vonatkozó 23-as és 24-es fejezeteket kell majd a tárgyalások során először megnyitni, ahogyan ez lesz az utolsó fejezet, amit a formális csatlakozás előtt lezárnak.

 

Az EU jutalmaz és büntet

 

Az új terv ezen felül pénzzel motiválni is akarja a jól viselkedő tagjelölteket. Ennek keretében több pénzt fordítanának a „teljesítményelvű és reformorientált előcsatlakozási támogatásokra és eszközökre”, és szorosabban együttműködnének a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is az ügyben. Sőt, a nyugat-balkáni tagjelölteket integrálják már a csatlakozási tárgyalások alatt az EU infrastruktúrafejlesztési programjaiba is. A zöld Reinhard Bütikofer szerint ennek hátterében az a megfontolás áll, miszerint az EU nem engedheti, hogy a tagjelölt országokban a csatlakozási tárgyalások alatt mondjuk Kína vagy más harmadik ország infrastruktúrába invesztáljon, ez ugyanis hátráltatná az EU-tagságukat.

 

Aki viszont rosszul viselkedik, azt büntetné az Európai Bizottság: ha egy tagjelölt visszacsúszik, vagy késlelteti a szükséges reformokat, az szankciókhoz vezethet, és akár a csatlakozási tárgyalások és az előcsatlakozási támogatások felfüggesztéséhez is vezethet. Sőt, akár a tárgyalások már lezárt fejezeteit is újranyithatnák, amennyiben azok újbóli vizsgálatra szorulnak, áll a dokumentumban.

 

Rosszul járni viszont csak a reformokat halogató tagjelölt kormányok fognak, a civil szervezetek nem: a tervezet kifejti, hogy az EU-s támogatásokat szükség esetén lejjebb lehet tekerni, kivéve a civil szféra támogatását. A szorosabb integráció előnyeit, pl. az EU-s programokban való részvételt, vagy a közös piachoz való hozzáférésről szóló engedményeket meg lehet állítani, sőt, akár vissza is lehet majd vonni.

 

Az egyik EU-s szóvivő, Ana Pisonero szerint

 

a javaslatok „kiszámíthatóbbá” és „dinamikusabbá” teszik a csatlakozási folyamatot anélkül, hogy a csatlakozás követelményeit megváltoztatnák.

 

A javaslatot a Tanács március végi, brüsszeli ülésén terjeszthetik a tagállamok elé. Elfogadása esetén a csatlakozási tárgyalások a jövőben már az új mechanizmus mellett indulhatnak meg Albániával és Észak-Macedóniával, majd később pedig Koszovóval és Bosznia-Hercegovinával.

 

Két nyugat-balkáni állam van, amire Várhelyiék terve nem vonatkozna: Szerbia és Montenegró, ugyanis velük már van folyamatban lévő csatlakozási tárgyalása az Európai Uniónak. A tervezet szerint ugyanakkor a javasolt változtatásokat be lehetne illeszteni a Belgráddal és Podgoricával folytatott tárgyalások keretrendszerébe.

 

VÁRHELYI OLIVÉR BŐVÍTÉSÉRT FELELŐS EU-BIZTOS (BALRA) SZKOPJÉBEN TÁRGYAL SZTEVO PENDAROVSZKI ÉSZAK-MACEDÓN ELNÖKKEL (JOBBRA). FOTÓ: EURÓPAI BIZOTTSÁG

 

Macron megkapta, amit akart, jöhetnek végre az észak-macedónok és az albánok? 

 

Tavaly októberben a vétó után Franciaország is próbált konstruktív maradni, és összedobott egy javaslatot, hogy szerintük hogyan kéne kinéznie a csatlakozási tárgyalásoknak. Jelenleg ezek egy bonyolult, 35 fejezetből álló tárgyalássorozat után zárulhatnak csak le: ennek folyamán a tagjelölteknek harmonizálniuk kell a jogrendjüket az EU-val, az alapfeltételeket pedig az úgynevezett koppenhágai kritériumok jelentik. Ezek előírják a demokratikus intézményrendszert, az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülését, az EU-s versenynek megfelelő erősségű gazdaságot, valamint a tagságból eredő kötelezettségek teljesítését.

 

A franciák a 35 fejezetes folyamat helyett egy hétlépéses ötlettel álltak elő, ahol egymással összefüggő blokkokban, szintenként lépegetnének egyre feljebb az államok. Párizs azt szerette volna, ha egy lépcsőfok lezárása után

 

a tagjelölt az annak megfelelő EU-s rendszerekbe kerüljön be a tagjelölt állam, így folyamatosan egyre szorosabbra kötve az EU-val való integrációt.

 

Szerintük a szintenként bevezetett integrációval átláthatóbbá és egyszerűbbé válna a folyamat, ráadásul jobban rá is lehetne szabni az egyes tagjelöltek adottságaihoz.

 

Ami segíthet a tavaly októberben hoppon maradt észak-macedónoknak és albánoknak, hogy jelenleg az a Horvátország az EU Tanácsának soros elnöke, amely zászlajára tűzte a két tagjelölttel való csatlakozási tárgyalások elindítását. Májusban például Zágrábban gyűlnek majd össze a nyugat-balkáni tagjelöltek vezetői, hogy a csatlakozási tárgyalások elindítása mellett lobbizzanak, Andrej Plenković horvát kormányfő pedig próbálja úgy alakítani az elnökség napirendjét, hogy a Nyugat-Balkánról is essen szó. Nemrég az Európai Bizottság bővítési biztosa, Várhelyi Olivér is járt Szkopjében, ahol kijelentette, szerinte Észak-Macedónia készen áll az uniós csatlakozási tárgyalások elindítására. Hozzátette, az új Bizottság számára „a bővítés nem tabu, hanem prioritás”.

 

A cél természetesen az, hogy minél hamarabb, a horvát elnökség végére sikerüljön elindítani a Szkopjével és Tiranával folytatott tárgyalásokat: a két tagjelölt ugyanis már tavaly októberre készen állt, csak épp akkor a tagállamok akarata tett keresztbe a számításaiknak. Most azonban a tagállamok – vagyis mondjuk, ki Párizs – talán kibékültek a csatlakozási tárgyalások gondolatával: azzal, hogy a Bizottság tervezete jelentősen megváltoztatná a tárgyalások menetét, Macron is győztesnek érezheti magát.

 

CÍMLAPKÉP: Szkopjei városkép. Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás