Hiába vitte a Párbeszéd társelnöke először a mentelmi bizottság, majd az Országgyűlés elé azt a kérését, hogy helyezzék hatályon kívül a közel tízmillió forintos pénzbüntetést, ami Kövér László egy fudanos performansza miatt szabott ki rá, a parlamenti fideszes többség nem engedett az ügyben.

Az emberek gazdasági várakozásai június óta ha nem is drasztikusan, de romlanak, a Fidesz-KDNP támogatottságán azonban ez nem érződik. Ennek oka a 21 Kutatóközpont elemzése szerint az lehet, hogy a kormánypártok még mindig a nyári járványügyi nyitás babérjait aratják le.

Ez nemcsak azért problémás, mert a MEP-eket alapból is finoman szólva jól megfizetik, hanem azért is, mert nem tudni, a külsős kifizetések mennyiben befolyásolják a parlamenti munkájukat. A legnagyobb kiegészítő fizetést kapók listáján megtalálható két fideszes képviselő is.

Mint azt a szocialista EP-képviselő az Európai Parlament plenáris ülésén elmondta, három hete hiába kéri az Európai Bizottság illetékeseitől annak pontos megismerését, hogy milyen kifogások miatt késik a magyar terv elfogadása. Attól viszont óvva intett Ujhelyi, hogy a Bizottság azt mondja Orbánnak, most már minden rendben van.

Az államnak ahelyett, hogy a nyugdíjasok szavazatait próbálná megvásárolni a nyugdíjprémiummal, az erre szánt 200 milliárd forintot inkább a járványt leginkább megszenvedő egyetemistákra kellene költenie – mondja az exjobbikos Bencsik alapította Polgári Válasz, ami országos aláírásgyűjtést indít ennek érdekében. Bencsik szerint nem populizmus, hogy az időseknek beígért pénzt a fiataloknak adnák, sőt, ez annak a politikai tabunak a megdöntése, hogy nem beszélünk arról, hogy mindenki a nyugdíjasok szavazatát akarja megvenni a demagóg, egymásra licitáló ígéreteivel.

A koronavírus és a brexit miatti szigorúbb bevándorlási szabályok miatt kieső szezonális munkaerő Európa más országaiból nagyon hiányzik a karácsonyi rohamra felkészülő brit húsiparnak, de a zöldség- és gyümölcstermesztőknél sincs elég dolgozó.

Hiába tanultak Magyarországon és vannak emiatt veszélyben a tálibok kezére került Afganisztánban.

Az ázsiai ország valaha a bitcoin-kereskedelem központja volt, bár a külföldi szolgáltatók által szolgáltatott kriptovaluták régóta szürke zónás tevékenységnek számítottak. A legtöbb ezzel foglalkozó cég már négy éve áttelepült többségében Szingapúrba, amikor betiltották a rendes fizetőeszközök virtuálisra váltását, most azonban az egész rendszert illegálissá tette a kínai hatalom.

A momentumos Bodrozsán Alexandra szerint 2-4 ezer forint körüli összegeket ajánlottak az odabuszoztatott embereknek, ha az MSZP-s Király Józsefet és Karácsony Gergelyt támogatják. (Frissítve!)

A határellenőrzés ugyanis egyelőre csak az EU irányába szigorú, a brit kormány halasztotta az ellenőrzést jövő nyárig. Így a britek exportja jelentősen visszaesett, de az ír export bizonyos ágazatai virágoznak.

A Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióüléséről tájékoztatva a Fidesz frakcióvezetője azt is elmondta, szerinte azért tartja vissza Brüsszel a helyreállítási pénzeket, hogy a magyar baloldalt helyzetbe hozza a 2022-es választásra, így addig nem is fog fizetni.

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint ennek oka többrétű lehet: például a lakosság nyári járványügyi nyitás felett érzett öröme, vagy a kormány foglalkoztatottság terén elért sikere.

Egy új jelentés szerint még hosszú az út odáig, hogy a 2020 előtti szintre álljon vissza a dél-európai turizmus. Az EU-s vakcinapapírok eddig szinte semmit sem segítettek, miközben korlátoznak is.

A külügyminiszter ezen felül beszélt még a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak adandó hitelkeret kibővítéséről, a pátyi összekötő út megépítéséről és az új Közlekedési Múzeum tervezett nyitásáról.

Ennek ellenére a PNL-es kormányfő, Florin Cîțu kedden menetrend szerint megtartja a kormányülést, az USR-társelnök Dan Barna pedig Klaus Johannis államelnöktől próbálja ugyanekkor elérni, hogy távolítsák el Cîțut a kormány éléről. Ha nem sikerül megegyezni, kisebbségi PNL-RMDSZ kormány jöhet.

Még a Szovjetunió felbomlásának idejében született az az egyezmény, mely alapján a Mátrai Erőmű korábbi tulajdonosa kétmilliárd euróra perli a holland államot szénerőműve védelmében. Az Európai Unió Bírósága csütörtöki döntésében azonban az uniós joggal összeegyeztethetetlennek minősítette a chartát, ám ez csak az EU-n belül érvényes.

A hazai átlagos szeszár kevesebb, mint háromnegyede az uniósnak, míg a legdrágább finn és ír számok majdnem a duplái. Mindez az elég magas áfakulcs mellett, és ebben nincs benne az adózatlan illegális főzés, van azonban köze a 800 ezer magyar alkoholistához. Az azonban vitatott, hogy egy mesterséges drágítás megoldaná-e a problémát.

A kubai forradalom immár a hatodik ikszen is túl van, és már nincs egyetlen Castro sem a hatalomban. Szövetségesek jönnek, majd mennek, csak a jegyrendszer és a hiánygazdaság tűnik állandónak. Az állandósuló élelmiszerhiány, az áramkimaradások és a megugró infláció miatt sokan egyre kilátástalanabbnak látják a jövőjüket, közben azonban már számos reformfolyamat beindult, amit 5-10 évvel korábban elképzelhetetlennek tartottak volna mind a helyiek, mind a Kuba-szakértők. Ezeket a folyamatokat pedig már nem lehet megállítani a rendszer károsodása nélkül.

Elhamarkodottan nyújtanak be a Városházán javaslatokat az atlétikai vébé vétójáról a Momentum elnöke szerint, ezért ők is benyújtanak egy módosítót az egyikhez, hogy megvédjék az Egészséges Budapest program tízmilliárdjait.

A Merkel utáni CDU támogatottsága annyira bezuhant, hogy már logikus koalíciós partnereiket, a polgári-liberális FDP-t támadják azzal, hogy azok összeállnának a baloldallal. Csakhogy a német baloldalon közben valami egészen másról álmodnak.

Egyre gyakrabban hallani a kormánypárt képviselőit az EU-ból való kilépés mellett érvelni, még a pénzügyminiszter Varga Mihály is megpendítette ennek lehetőségét, mert szerinte Magyarország az évtized végére az EU nettó befizetője lesz, és úgy már nem biztos, hogy megéri bentmaradnunk. Utánajártunk, hogy ez előfordulhat-e, és hogy tényleg nem éri-e meg akkor is EU-tagnak lenni.

Az egész világon csak Romániában laknak nagyobb arányban saját ingatlanban, mint nálunk. A magyar otthontulajdonlási ráta közel másfélszerese a britnek és majdnem kétszerese a németnek. Aki tud, inkább lakáshitelt fizet, mint lakbért, albérletet egyébként is csak pár tucat nagyobb településen találunk. Mindezek megértéséhez egészen a rendszerváltásig kell visszamenni, de a koronavírus és az állami támogatások is felkavarták az állóvizet az ingatlanpiacon.

Ráadásul már többet költünk, mint a járvány előtt. Az Ipsos kutatásából az is kiderül: a fiatalok továbbra is bátrabban élnek közösségi életet, míg az idősek óvatosabbak, az inflációtól pedig már jobban tartunk, mint a globális átlag.

Kínai befolyás, állami túlhatalom, adórendszer, lockdown és oltások, kilakoltatási moratórium, közegészségügy. Többek között ezekben nem ért egyet egymással a Bidenről és migrációról kedélyesen elcsevegő Tucker Carlson amerikai republikánus sztárműsorvezető és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Bécs jelentősen szenved attól, hogy a járvány miatt kevesebb turista érkezik hozzájuk, mint kellene. Így viszont több osztrákot látni és hallani a kávéházakban: mondjuk, mik ott a legnépszerűbb témák!

Bruttó egymillió forintig mindenki jobban járna, a több mint bruttó 3 milliót kereső házelnöknek viszont majdnem 200 ezerrel kevesebb lenne a nettója a zöldpárt háromkulcsos szja-jával. Csárdi Antal LMP-s parlamenti képviselő szerint az ellenzéki közös programba is át fogják ültetni a felvázolt adórendszert.

Az osztrák hatóságok kérelmezték, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül, nem torzítja-e a versenyt, hogy a techóriás megvenne egy ügyfélkapcsolati alkalmazást. Attól tartanak, kizárná belőle a konkurens chatalkalmazásokat és a plusz adatgyűjtéssel tovább nőne a piaci erőfölénye a netes reklámpiacon.

Vučićék szerint ez egyfajta ajándék lesz a nyugdíjasoknak az államtól azért cserébe, hogy a nyugdíjasok korábban megértették az állam nehéz anyagi helyzetét. A jó példa tehát ragadós: Magyarországon az Orbán-kormány is gondol a nyugdíjasokra a 13. havi nyugdíj visszavezetésével – hivatalosan persze ennek sincs köze a jövő évi parlamenti választáshoz.

1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a forintot, felváltva ezzel az addigra már rekordmértékben elinflálódott pengőt. De honnan ered a neve? Kinek a képe szerepel rajta a leghosszabb ideje? Milyen hibák vannak a rajta a mai napig?

Az orvosok kaptak bérrendezést, az ápolók és kórházi dolgozók is ezt követelik most, szakszervezeteik a Hősök terére vonultak ki szombat délelőtt. Beszólogatások is voltak, a tüntetők saját vezetőiket is számon kérték.

A jegybankelnök újra a kormány gazdaságpolitikáját bírálja, azon belül pedig nekiment a hatalmas állami építőipari beruházásoknak.

Három a magyar igazság: a kormány a pedofiltörvényről népszavaztatna, Karácsony Gergely a korrupció és Kína ellen harcolna, szóval az Azonnalin a sor, hogy beszállva a brainstormingba mi is bedobjunk öt kérdést!

A 130 éves múltra visszatekintő cég kettéválik, a nyolc örökös között 14 éve húzódó vita zárul le ezzel.

Tízezer eurós készpénzfizetési korlátozással, új hatóság felállításával és a kriptovaluták névtelenségének részleges megszüntetésével erősítené a pénzmosás és a terrorfinanszírozás elleni fellépést az Európai Bizottság. A szigorításnak 2024-től életbe kellene lépnie a tervek szerint, ám ehhez előbb az EP-nek és a tagországoknak is rá kell bólintania.

Az idei jelentés a magyar korrupcióval foglalkozik kiemelten. Ez nem jelenti, hogy minőségében jobb lesz, mint a tavalyi, viszont alapjául szolgálhat a magyar helyreállítási terv visszadobásának és a jogállamisági mechanizmus megindításának is.

Toroczkai László sajtótájékoztatón számolt be a per fejleményeiről.

Egy kiszivárgott belső anyag miatt kellett nemrég magyarázkodnia az amerikai webshopóriásnak, ahol a dolgozók átlagosan egy héttel többet vannak otthon munkahelyi baleset miatt, mint a konkurens cégeknél. Idehaza ritkábbak a súlyos balesetek, de a feszített munkatempót nálunk is érzik a raktárosok. Az Azonnalinak nyilatkozó érintett szerint a többség legfeljebb a cégek által gründolt szakszervezetekben tag, nem az önszerveződőkben.

A Magyar Nemzeti Bank június végén tízéves trendet megtörve kezdett kamatemelési ciklusba, a frankfurti Európai Központi Bank csütörtökön majd’ 20 év után változtatott az inflációs stratégiáján. Utánajártunk, miért teszi ezt, és lesz-e hatása a magyar gazdaságra is.

Biden olyan embert bízott meg a nagy techcégek szabályozásával, aki valóban tenni is akar ellenük. Lina Khan az Amazonhoz hasonló nagy monopóliumok szétdarabolásának egyik prominens támogatója volt. A multicég védekezése elárulja: most valóban van mitől tartaniuk.