Az idén harminc éve privatizált, száz százalékban magyar tulajdonban lévő Videoton évértékelőjén arról is beszéltek a tulajdonosok, hogy a régiónk vállalatai a közeljövőben feértékelődhetnek a Nyugat szemében.
Az elmúlt harminc év alatt a Videoton-csoport minden vállalatánál háromszor kellett lecserélni a technológiát, hogy bírják a versenyt
– mondta el Széles Gábor, az egyik legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoportja, a Videoton Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója, Magyarország egyik leggazdagabb embere a vállalat évértékelőjén, amit 2020-hoz hasonlóan a járványhelyzet miatt idén is online tartottak, és amire az Azonnali is meghívót kapott.
A leginkább elektronikai cikkek gyártásával foglalkozó vállalatcsoport tulajdonosainak az évértékelőjét is meghatározta a járványhelyzet, bár abból az alkalomból, hogy idén 30 éve kezdődött Videoton „újkori története” – 1991-ben privatizálták az addig állami céget –, Széles Gábor az idei év eredményeit ehhez az időszakhoz képest értékelte.
A cégcsoport a 2021-es évet várhatóan 220 milliárd forintos árbevétellel zárja,
és mint azt Széles elmondta, az elmúlt három évtized alatt folyamatosan növekedve jutott el az 1993-ban még ötmilliárd forintot sem elérő árbevételtől az idei 220 milliárdhoz.
Az elnök-vezérigazgató ezt az eredményt a fenti négy kulcsfogalomra fűzte fel; elmondása szerint a folyamatos technológiai naprakészség biztosította, hogy a cég minden külső és belső nehézség ellenére növekedni tudott és a fejlődése fenntartható volt, és mindennek a megfelelő dinamika és a megfelelő innovatív képességek megléte volt a feltétele.
Széles Gábor kiemelte, hogy
a Videoton árbevételének meredek növekedése egyértelműen annak köszönhető, hogy a cégcsoport exportra termel.
Mint az elnök-vezérigazgató elmondta, a 2021-es szép eredményben az is közrejátszott, hogy a forint jelentősen leértékelődött, de a növekedés euró- vagy dollárbázison számolva is egyértelmű.
A 2021-es árbevételi adatokat Sinkó Ottó társ-vezérigazgató azzal árnyalata, hogy a 2021-es év első negyedévében még 25 százalékkal volt magasabb, az utolsó negyedévben azonban 10 százalékkal alacsonyabb lesz az árbevétel az előző év azonos időszakaihoz képest, ez a tendencia pedig szerinte óvatosságot indokol.
Sinkó kiemelte, hogy míg 2020-ban a növekedés korlátja a munkaerőhiány volt, addig 2021-ben már az alkatrész-ellátottság.
„Rendkívül kínlódós év volt”
– fogalmazott a társ-vezérigazgató, aki azonban optimistán tekint a jövőbe.
A nehézségekről beszélt Lakatos Péter társ-vezérigazgató is, de azokat ő is optimista felhanggal értékelte.
Lakatos a jelenlegi helyzetet a versenyúszók kemény edzéseihez hasonlította, amikor azoknak
„összekötött lábbal meg ólommellényben kell” edzeniük, hogy aztán az olimpiára kijutva a verseny a világ legyeszerűbb dolgának tűnjön.
„Én úgy élem meg, hogy a világ most ezt csinálja velünk” – fogalmazott a társ-vezérigazgató, emlékeztetve rá, hogy felborult egy csomó dolog, amihez az utóbbi években hozzászoktunk.
Például hogy nincs infláció, most meg rekordmagas; hogy bármiből annyi van, amennyi kell, ha van elég pénzünk és elég hangosak vagyunk, most meg hiába kiabálunk; hogy józan döntéshozókkal beszélünk, de most mégis azt látjuk, hogy a nagy nyomás alatt sokan feladják; hogy a partnereiknek van mozgásterük, és most kiderül, hogy nincs.
Lakatos szerint hamarosan olyan jelenetek következnek, mint az autóversenyen a rajt után a „szétlövés”, amikor sokakat lehet gyorsan leelőzni, de jelentősen le is lehet maradni.
Hogy ekkor sikerül-e a sok előzés, az a szemléleten múlik, ami a Videotonnál sokat változott Lakatos szerint: már nem arról van szó, hogy egy szolgáltatást adnak el a vevőnek a számára minél jobb áron, hanem arról, hogy magunkból kiindulva, abből, hogy miben vagyunk jók, meggyőzzük a vevőt, miért a mi komplex megoldásainkat válassza.
A folyamatok olyan bonyolultak lettek, hogy óriási teher és plusz stressz ezeket átlátni, mutatott rá Lakatos, ráadásul míg tíz-húsz-harminc évvel ezelőtt már az nagy dolog volt, ha értettük a külföldi partnert, ma már „egy nyelvet kell beszélnünk”.
A Videoton Lakatos elmondása szerint eljutott oda, hogy
nem Kínával és nem is Kelet-Európával versenyez, hanem nyugat-európai cégekkel,
ezt azonban kelet-európai fejekkel és költségen teszi.
„Kijelenthejük, hogy a nyugat-európai cégek térképén rajta van a Videoton, a legigényesebb, legbonyolultabb feladatokat elvégezni képes cégek listáján szereplünk” – fogalmazott Lakatos, aki szerint
Nyugat-Európából egy Kelet-Európába irányuló kiszervezési hullám valósulhat meg hamarosan,
a Távol-Kelet helyett ide fogják hozni a bonyolult gépeket igénylő feladatokat, és ez lehetőséget jelent majd a hazai vállalatoknak is, akiknek már most érdemes akár képzési programokkal készülni arra, hogy hamarosan még több beszerzőre, technikusra, műszerészre lesz szükség.
Erről beszélt Sinkó Ottó is, kiemelve hogy
a jelenlegi ellátási zavarok miatt a cégek arra törekednek, hogy rövidítsék az ellátási láncaikat,
a nyugat-európai nagyvállalatok így előnyös partnerséget alakíthatnak ki az EU-n belüli kelet-európai cégekkel, mint amilyenek a Videoton magyarországi és bulgáriai vállalatai.
A Kína és Tajvan közötti konfliktus miatti chiphiány is arra ösztönzi az amerikai és nyugat-európai cégeket, hogy növeljék az önellátásukat.
Ezzel kapcsolatban Sinkó hamarosan induló nagy európai beruházásokról beszélt,
kiemelve, hogy a Videoton tőkeerős cégként arra is alkalmas, hogy a chipgyártásban beszállítóként részt vegyen.
Széles Gábor az évértékelőjében azt is kiemelte, hogy bár a hagyományos autóipar számára való termelés sem esett vissza a Videotonnál, az árbevételben egyre nagyobb szelet származik az elektromos autók és az akkumulátorok iparágából. Széles szerint
ez elektromos autókhoz fog „kapcsolódni a jövő”,
ez az a terület, ahol a Videoton számára komoly növekedési potenciál van.
Hasonlóan látja Sinkó Ottó is; mint elmondta, mind az elektromobilizáció, mind az akkumulátorok szerepe nőni fog, és a Videoton tőkeerős és az elekrtonikai ipart ismerő vállalatként rendelkezik azzal a tudással és háttérrel, hogy ezeken a területeken növekedni tudjon.
Az elnök-vezérigazgató azt is kiemelte, hogy az árbevétel növekedésében jelentős szerep jutott a robotizációnak, amit a Videotonnál úgy tudtak fokozni, hogy közben nem volt szükség létszámleépítésekre.
Sinkó Ottó pedig arról beszélt, hogy a chiphiány elfedi a munkaerőhiányt, pedig
jelentős bérnövekedés várható, ami meghaladja majd az inflációt is.
A társ-vezérigazgató nagyon áttételesen az aktuálpolitikát is érintette annyiban, hogy elmondta, úgy látja: a következő évi választás eredménye, bárki legyen is a győztes, nem fogja befolyásolni a Videotont.
Sinkó arról is beszélt, hogyan érintette a járvány a Videoton dolgozóinak egészségét. Mint mondta,
a cég alkalmazottainak mintegy 66 százaléka oltatta be magát, ami magasabb az országos aránynál,
és ennek az eredménye is látszik: a negyedik hullámban arányaiban kevesebben betegedtek meg náluk, mint az előző hullámokban.
A cég vezetői – akik egyben részvényesek is – rendkívül büszkék arra, hogy
Magyarország legnagyobb cégei között a Videoton az egyetlen, ami száz százalékban magyar tulajdonban van.
„Az elmúlt harminc év bebizonyította, hogy a helyes úton járunk” – forgalmazott Széles Gábor, aki szerint a következő évek is sikeresek lesznek, de azt is hozzátette, sajnálja, hogy nincs több nagy, a Videotonhoz hasonlóan száz százalékban magyar tulajdonú cég az országban.
Sinkó Ottó pedig kiemelte, hogy a Videotonnak egyben előnye is az, hogy teljes mértékben hazai tulajdonban van, mert a Magyarországon jelenlévő multikkal ellentétben
minden döntés itthon születik meg, így a cég gyorsabban tud reagálni, mint a multik.
– véli.
NYITÓKÉP: Azonnali-montázs. KÉPEK FORRÁSA: Videoton Holding Zrt.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.