Ez már majdnem szocializmus – kormánykritikus közgazdászok a magyar gazdaságpolitikáról

Szerző: Renczes Ágoston
2021.11.18. 07:09

A Republikon által szervezett konferencia résztvevői szerint a magyar gazdaságot sokkal jobb kondícióban érte a covid miatti válság, mint 2008-as pénzügyi, és nem is lesz rá annyira rossz hatással, Palócz Éva, Bod Péter Ákos és Király Júlia mégis elég lesújtó képet festett a kormány gazdaságpolitikájáról.

Ez már majdnem szocializmus – kormánykritikus közgazdászok a magyar gazdaságpolitikáról
„Liberális közgazdász barátaim már 1989 óta rendszeresen kongatják a vészharangot, hogy már aztán tényleg összeomlik-e a magyar gazdaság, és azóta sem omlott össze”

– mesélte Horn Gábor egykori SZDSZ-es politikus, a Republikon Intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke az intézet által szervezett csütörtöki konferencia köszöntőbeszédében.

A konferencia témája a koronavírus-járvány miatti legfrissebb válságból épp kifelé evickélő, egyre nagyobb infláció által sújtott magyar gazdaság helyzete és lehetőségei volt.

A magyar gazdaság helyzetét Chikán Attila közgazdász, az MTA tagja, az első Orbán-kormány 1998-99 között gazdasági minisztere vázolta fel, majd a koferencia első részében egy kerekasztal-beszélgetésen Chikán felvetéseit 

  • Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató vezérigazgatója,
  • Király Júlia közgazdász, egyetemi tanár, az MNB volt alelnöke és
  • Bod Péter Ákos közgazdász, egykori MDF-es politikus és volt MNB-elnök

vette végig az ATV-s Szöllősi Györgyi moderálása mellett.

A versenyképességben nagyon rosszul állunk

„Én nem hiszem azt, hogy temetni kellene a magyar gazdaságot, ahogy azt sem, hogy a csillagok felé tart”

– fogalmazott Chikán Attila, aki a jelenlegi helyzet előzményeit felvázolva elmondta: a magyar gazdaság összteljesítménye a 2010-es években valóban javult, ez azonban leginkább a rendkívül kedvező nemzetközi környezetnek és az uniós pénzeknek köszönhető, miközben nem javult a magyar gazdaság termelékenysége,

a gazdasági teljesítményünknek pedig az volt az ára, hogy az oktatás és az egészségügy még méltatlanabb helyzetbe került.

Mint Chikán felhívta rá a figyelmet, hazánk a Világgazdasági Fórum (WEF) 2019-es nemzetközi versenyképességi rangsorában a 47. volt, ezzel az uniós tagországok közül csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg, miközben amikor 2003-ban a WEF először közölte a rangsorát, azon Magyarország a 20. helyen, a posztszocialista országok között pedig az első helyen állt.

A pandémia hatása Chikán szerint abban mutatkozott meg, hogy szinte mindenhol növekedett a kormányzatok befolyása a gazdaságban, felgyorsultak bizonyos szerkezeti változások és megerősödtek a technikai fejlődés trendjei, mint a digitalizáció vagy a fenntarthatóság, és más üzletviteli elvek kerültek előtérbe, mint amilyen a tömeges homeoffice.

Chikán Attila közgazdász az előadása közben.

Chikán Attila közgazdász az előadása közben.

Fotó: Morris Kristóf / Republikon Intézet

Chikán értékelése szerint a magyar kormány pandémiára adott válasza, amit a 2021 májusi alkalmazkodási és helyreállítási tervében fogalmazott meg, bár sok releváns pontot is tartalmaz, összességében nem reagál átfogóan a pandémiára, sőt, nem is függ össze sem a pandémiával, sem a járvány miatti világgazdasági kihívásokkal.

A közgazdász úgy látja, hogy ezzel együtt

a magyar gazdaságot, ami már a pandémia előtt sem haladt jó irányba, a járvány nem zökkentette ki, azonban jelentősen megnövekedett körülötte a bizonytalanság.

Lovak közé a gyeplőt

Míg Chikán kicsit finomabban, addig a kerekasztal-beszélgetés résztvevői már jóval keményebben fogalmaztak a magyar kormány járványkezelésével kapcsolatban.

Mint arra Király Júlia felhívta a figyelmet, a 2008-as válsággal szemben, amit az országok leginkább megszorításokkal kezeltek, a covidválságra a költségvetési fegyelem lazításával reagáltak.

Bod Péter Ákos szerint ez helyes, de nem úgy, ahogy Magyarország csinálja: miközben a 2010 utáni magyar gazdaságpolitika egyik sarokpontja volt a költségvetési fegyelem, most a kormány „a lovak közé dobta a gyeplőt”.

Bod szerint ebből is látszik, hogy a költségvetési fegyelem nem értékválasztás volt, hanem külső nyomás eredménye, aminek megszűntével a kormány egyből le is tett róla.

Ráadásul a kormány 2020-ban jóval többet költött a járványkezelésre, mint amennyibe a bejelentett és megvalósított intézkedések ténylegesen kerültek: mint Palócz Éva elmondta, a Kopint-Tárkinál még év közben kiszámolták, hogy ezek a GDP hat százalékára rúgnak, ezzel szemben Varga Mihály pénzügyminiszter 7,9 százalékos hiányt jelzett előre.

A különbözetet – emlékeztetett rá Palócz – a kormány év végén egyszerűen szétosztogatta.

Király Júlia szerint „politikailag tragikusan rossz döntés” volt nem élni az uniós felújítási csomag kínálta kedvezményes hitel felvételével. A kormány kapkodó, a jogállamiságot tovább bontó rendeleti kormányzása Király szerint „rossz kormányzás”, a gazdasági élénkítés címén meghozott intézkedések pedig leginkább a NER gazdasági birodalmának életbenmaradását szolgálták a volt MNB-alelnök szerint.

A Republikon Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Palócz Éva, Bod Péter Ákos és Király Júlia.

A Republikon Intézet által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Palócz Éva, Bod Péter Ákos és Király Júlia.

Fotó: Morris Kristóf / Republikon Intézet

Bár Varga Mihály szerint Magyarország kiemelkedően jól kezelte a válságot, Palócz Éva úgy látja, a válságkezelésünk valójában szerény volt, és egyáltalán nem volt mintaszerű.

Az, hogy a kormány kiválasztott iparágakat támogatott a covidválság alatt, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint „tulajdonképpen szocialista rendszer”,

amiben a központban dől el, hogy melyik iparág kap segítséget és melyik nem.

Ez annyiban különbözik a tervgazdaságtól, hogy „ott legalább volt egy tervhivatal, ahol számoltak” – fűzte hozzá Bod Péter Ákos, aki az elmondása szerint annak idején maga is dolgozott a tervhivatalnál.

„Szocik, ne emeljétek a sajtos pogi árát”

Király Júlia úgy látja, a kormánynak nincs gazdaságfilozófiája, semmilyen ideológiára nem épít, a magyar gazdaságpolitika „maga a napi barkácsolás”, és ez meglátszik azon is, ahogy az elszabaduló inflációra reagál.

Bár Matolcsy György jegybankelnök már egy ideje a kormánnyal szembemenve kongatja a vészharangot, az infláció elszabadulásának nem a járvány az oka, az már 2017-18 óta emelkedik, csak Matolcsy nem vette észre időben – mondta Király Júlia.

A jegybank az inflációt óvatos kamatemeléssel igyekszik kezelni. Mint Bod Péter Ákos elmondta, a jelenlegi magas inflációt két dolog fűti:

  • egyrészt van egy kínálati sokk, bizonyos termékekből – például az autóiparban a chipekből, ebből kifolyólag az új autókból – hiány van; a hiányt a monetáris politika nem tudja kezelni, a kamatemelés ezt nem oldja meg;
  • másrészt a gazdaságba öntött pénzek nálunk a keresletet növelik, de a kínálatot nem – utalt Bod a felesleges beruházásokra.

Az üzemanyagárak maximalizálását a közgazdászok szintén a kapkodó gazdaságpolitika megnyilvánulásaként értékelték.

Bod szerint nálunk nem is annyira fontos a benzinár – Magyarország az EU három legkevésbé motorizált országa közé tartozik –, mégis ennek az árát maximalizálta a kormány, miközben az előrejelzések szerint drasztikusan növekedni fog a kenyér és a tej ára. A benzin ugyanis „politikai termék” – emlékeztetett rá Bod Péter Ákos, aki 1992-ben részt vett a benzinár-emelkedés miatti taxisblokád elhárításában.

Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök a konferencián.

Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök a konferencián.

Fotó: Morris Kristóf / Republikon Intézet

Király Júliát a hatóságilag szabott árak iránti elvárások a szocializmus végnapjaira emlékeztetik, amik szerinte akkor kezdődtek, amikor megjelentek a feliratok, hogy „Szocik, ne emeljétek a sajtos pogi árát!”. Király Júlia szerint egyébként

mindezek ellenére sem az összeomlás felé halad a magyar gazdaság,

aminek a jelenlegi járvány kitörésekor sokkal nagyobb volt az ellenállóképessége, mint 2008-ban.

A jelenlegi előrejelzések elegendő mozgásteret biztosítanak majd a következő kormánynak, akár lesz kormányváltás, akár nem. Király – aki Márki-Zay Péter egyik tanácsadója – úgy látja,

kormányváltás esetén az új kormánynak sem kell majd válságköltségvetést csinálnia, és lesz lehetősége fokozatosan csökkenteni a hiányt.

A konferencia első része itt nézhető vissza, a második rész pedig itt, ebben Mellár Tamás közgazdász, a Párbeszéd-frakciójában ülő független országgyűlési képviselő vitatkozott Pogátsa Zoltán közgazdásszal, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docensével, az Új Egyenlőség társadalomelméleti magazin főszerkesztőjével.

NYITÓKÉP: Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök. FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek