Gyenge gazdasági alapok és Putyin-barátság – ezért zuhanhatott ekkorát a forintárfolyam

Hétfőn 400 forint is volt az euró, és bár a forint a régiós társaival együtt gyengült, azok nem zuhantak ekkorát. Utánajártunk, mi az oka ennek.

Az elmúlt években hozzászoktunk, hogy rendszeresen gyengül a forint, és viszonylag sűrűn lehetett újságcikkeket olvasni azzal a címmel, hogy történelmi mélypontot ért el a forintárfolyam.

Amióta február 24-én Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, a forint árfolyama – egyébként a legtöbb régiós valutával együtt – újfent gyengülni kezdett,

és azóta szinte naponta jöttek a hírek a forintárfolyam történelmi mélységéről.

Február 21-én – aznap jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy elismeri a két szakadár kelet-ukrajnai köztársaságot – egy euró 356,11 forintba került. Február 24-én támadta meg Oroszország Ukrajnát, onnantól fogva meredeken zuhant a forint árfolyama,

március 7-én hétfőn napközben már a 400 forintot is elérte az euró-forint árfolyam,

aztán fokozatosan visszaerősödött 390 forint alá – de pár nappal korábban még ez is történelmi mélypontnak számított.

A zuhanás oka egyértelműen az ukrajnai háború külső sokkja, a külső sokkokkal pedig az eurót nem használó közép-európai uniós tagországok valutái mind gyengüléssel szoktak reagálni.

A forintot általában a lengyel złotyval és a cseh koronával együtt szokták emlegetni a három ország gazdaságának hasonló szerkezete és a hasonló előzmények miatt;

a korona és a złoty árfolyama a szomszédban zajló háború miatt a forinttal együtt gyengülni is kezdett, azonban nem produkáltak akkora gyengülést, mint a forint.

Más régiós valuták azonban, mint a román lej mintha meg sem érezte volna a közelben zajló háború okozta külső sokkot, a horvát kuna minimális gyengülést produkált: az árfolyamaik az euróhoz képest ha kilengéseket produkáltak is, alig mozdultak. Mi az oka mindennek?

Forint: valójában csak a szokásos

Abban semmi meglepő nincs, hogy egy külső sokk hatására gyengül a forint, főleg úgy, hogy egyébként az utóbbi években folyamatosan ezt teszi.

Bár nagyon megnőtt az izgalom, a feszültség, és pánikjelek is mutatkoznak,

a mostani gyengülést megelőzte egy négyéves folyamat. Itt trendről van szó, amit felfelé tol egy ilyen esemény

– magyarázza Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök az Azonnalinak. Ha valamelyest stabilizálódik is a helyzet, ahogy minden kilengés után van korrekció, az nem valószínű, hogy a forint árfolyama visszaáll a háború kitörése előtti szintre – véli a közgazdász.

Bod Péter Ákos szerint sokkal érdekesebb az, hogy a forint miért gyengült nagyobbat, mint a régiós valuták. A cseh korona például az euróhoz képest masszívan stabil öt éve – mutat rá Bod, hozzátéve, hogy ott is van kilengés, de a cseheknél az elmúlt évek kilengései után, amilyet például a koronavírus-járvány is okozott, az árfolyam mindig visszatért nagyjából a kilengés előtti szintre.

Ahol a fundamentumokról meg van győződve mind az ország lakossága, mind a külföld; sem otthon, sem külföldön nem gondolnak különösebben rosszat a cseh koronáról, az stabilizálja a kilengések után az árfolyamot – magyarázza a közgazdász.

A forint zlotynál és koronánál nagyobb zuhanását röviden az magyarázza, hogy

a magyar gazdaság alapjaiban sérülékenyebb és rosszabb állapotban van, mint a lengyel és főleg a cseh.

Mint arra Bod felhívta az Azonnali figyelmét, Magyarország adóskockázata nagyobb, mint Lengyelországé és Csehországé. (A Fitchnél Lengyelország adósbesorolása A- stabil kilátással, ami a felső középkategória alja; Csehországé AA- stabil kilátással; ez már a felső kategória alja, Magyarországé BBB stabil kilátással, ez az alsó középkategória közepe – a szerk.)

A költségvetési hiányunk a BBB besoroláshoz képest képest nagyon magas – mondja a közgazdász. A GDP-arányos államháztartási deficitünk hiába akkora, mint az osztrákoké vagy a németeké, ahogy arra Orbán Viktor hivatkozott azzal, hogy akkor minden rendben van, ő nem vette figyelembe, hogy az osztrákok meg a németek AA és AAA besorolású adósok,

az ő esetükben a befektetők számára sokkal kisebb kockázatot jelent egy ugyanakkora arányú államadósság, mint Magyarország esetében.

Tesztelnek a befektetők

Hasonlóan látja Gerőcs Tamás közgazdász, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa is.

„Maga a jelenség nem annyira kirívó, a korábbi éles mozgásokkor is mindig a forint lógott ki a sorból, sokkal érzékenyebben reagált, mint a złoty vagy a korona. Tulajdonképpen most sem történik semmi rendkívüli, semmi olyan, amire korábban ne lett volna példa”

– fogalmaz Gerőcs.

A közgazdász szerint alapvetően kockázatkerülés történik most a befektetők részéről, és a forint fundamentumai kockázatosabbak, mint a złoty vagy a korona fundamentumai. A devizatartalékunk szintje valamivel alacsonyabb, mint Lengyelországé vagy Csehországé, ami számít egy devizapiaci eladási hullámban, amit egyébként Gerőcs nem nevezne pániknak.

A jegybank fő eszköze a devizatartalék, azzal tud beavatkozni az árfolyam védelmében – magyarázza Gerőcs. Van egy másik, gyors eszköze is az MNB-nek, a kamatemelés, amivel vonzóbbá teszi a befektetők számára forinteszközöket, de most egyébként is egy kamatemelési trendben vagyunk (ennek indulásával ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben).

A kamatemelés azonban nem tud segíteni, ha durvul a helyzet és nagyon elszalad az árfolyam; ilyenkor a kamatemelés egyszerűen túl lassú eszköz a gyengülés megfékezésére, ilyen esetben a devizapiaci műveletekkel tud lépni a jegybank

– mutat rá a közgazdász.

Mint Gerőcs kifejtette az Azonnalinak, a devitartalék mennyisége egy kulcsfontosságú makrogazdasági fundamentum, amit alapvetően „néz a piac”. A devizatartalék mennyisége elárulja, hogy mennyi ideig tudná fizetni a számláit az ország, ha elapadnak a bevételei, vagy más szempontból azt mutatja meg, hogy mekkora mozgástere van a jegybanknak beavatkozni a devizapiacokon és védeni az árfolyamot.

A forint gyengülése tulajdonképpen annak a tesztelése a befektetők részéről, hogy meddig megy el a jegybank

– mondja Gerőcs Tamás. Az MNB spekulációs támadásról beszél, Gerőcs szerint ez értelmezés kérdése, ő nem nevezné annak, ilyen esetben ezek tulajdonképpen természetes folyamatok.

Közbeszól a geopolitika

A pénzügyi kockázatok mellett olyan tényezők is befolyásolhatják a befektetői bizalmat, hogy Magyarország a nyugati szövetségi rendszerek vonakodó szövetségese konfliktusos viszonyokkal, miközben Lengyelországban a belpolitikai vita is zárójelbe került azzal, hogy a lengyelek az élére álltak az európai biztonsági fellépésnek – mondja Bod Péter Ákos.

Valószínű, hogy a magyar különút sem segít, de egzaktan nem lehet bizonyítani, hogy ez befolyásolja-e az árfolyamot. Ez már hipotézis

– fogalmaz a közgazdász.

Gerőcs Tamás úgy gondolja, hogy a forint látványos gyengeségében a geopolitika is szerepet játszhat, bár ő is hangsúlyozza, hogy ez spekuláció.

A Putyin-barátság visszaüthet, a magyar kormány nagyon elidegenedett a NATO-szövetségeseitől, amit próbál ledolgozni – mondja Gerőcs, hozzátéve, hogy Magyarország még mindig kilóg a sorból abban, ahogyan a szövetségesek készülnek egy esetleges eszkalációra: a NATO-csapatokat alapvetően Lengyelországba, Romániába, Szlovákiába helyezik, ezek az országok megbízhatóbbak a transzatlanti szövetségben, mint Magyarország. Mivel az egész piacot a háborús félelem mozgatja, aki a régiós devizákkal kereskedik és a makrogazdasági fundamentumok mellett minimálisan is nézi a geopolitikai fundamentumokat,

az extra kockázati tényezőkét fogja értékelni, hogy Magyarország a transzatlanti szövetség fekete báránya

– véli Gerőcs Tamás.

Bezzeg Románia

Magyarországot alapvetően Lengyelországgal és Csehországgal szokás egy lapon említeni, és mint láttuk, a forint bár nagyobb mértékben gyengült, de többé-kevésbé együtt mozog a złotyval és a koronával. Alig gyengül viszont a román lej vagy horvát kuna a háború kitörése óta.

A román lej esetében Bod szerint egy menedzselt árfolyamról lehet szó, a román jegybank valószínűleg rendszeresen közbeavatkozik és nem hagyja úgy lebegni az árfolyamot, mint a magyar. A magyar jegybank eddig intervencióval nem avatkozott közbe (vagyis nem vásárolt devizáért forintot, hogy a kínálat szűkítésével próbálja stabilizálni az árfolyamot – a szerk.), csak szóbeli intervenció volt és kamatdöntés.

Gerőcs Tamás úgy látja, Románia esetében fontos tényező lehet az olaj;

a háború nyomán kibontakozó energetikai válságban Románia pozícióját erősítheti, hogy kőolajkitermelő ország.

A román gazdaság fundamentumai viszont alapvetően gyengébbek, mint a magyar gazdaságé; Gerőcs Tamás ezért is gondolja, hogy a geopolitikai is szerepet játszhat abban, hogy melyik ország devizája milyen mértékben gyengült. Ha ugyanis csak pusztán makrogazdasági-pénzügyi okai lennénak a régiós devizák gyengülésének, akkor az a román gazdaságot érzékenyebben kellene, hogy érintse, mint a magyart.

Hogy ez mégsem így van, abban Gerőcs szerint

egyrészt az játszik szerepet, hogy Románia elkötelezettebb a nyugati szövetség iránt, másrészt pedig az említett olaj.

Már az euró bevezetésének szándéka is segíthet az árfolyamon

Hogy hogy viselkedik egy EU-tagország nemzeti valutája az euróhoz képest, az azon is múlik, hogy az adott országnak milyen szándékai vannak az euró bevezetését illetően.

Ahol van egy céldátum az euró bevezetésére, az már egy horgony, ami önmagában segít stabilizálni az árfolyamot

– mondja Bod Péter Ákos.

A horvát kuna minimális kilengéseket produkált a háború kitörése óta: Horvátország már az euró előszobájában van, az ERM II rendszerben, a kuna árfolyamát a horvát jegybanknak egy meghatározott sávon belül kell tartania; Románia 2029-et, Bulgária 2024-et tűzte ki az euró bevezetésének céldátumaként.

A magyaroknak, lengyeleknek, cseheknek nincs ilyen horgonyuk – mondja a közgazdász. Bod szerint azonban lényeges különbség Csehországhoz képest, hogy a cseh gazdaság a fundamentumai rendben vannak: ők tudnák teljesíteni az eurózónába való belépés összes feltételét.

Magyarországgal nemcsak az a baj, hogy nincs meg a politikai akarat az euró bevezetésére, attól nagyon messze vagyunk mindenben: inflációban, kamatlábban, deficitben és adósságban is.

Az eurózónába lépés egyik feltételét sem tudjuk teljesíteni, és ilyen nincs a környéken

– mutat rá. Mint mondja: aki hosszútávú befektetésben gondolkodik, annak nem feltétlenül vonzó egy olyan ország, ami nemcsak nem akarja bevezetni az eurót, de ha akarná se tudná, ehelyett egy ingadozó valutája van.

Gerőcs Tamás szerint rengeteg érv szól az euró bevezetése mellett és ellen is – legalábbis a gyors bevezetése ellen –, az euró melletti legerősebb érv azonban pont az, hogy már a bevezetés szándéka is önmagában növeli a befektetői bizalmat és csökkenti a kockázatot, ami nagy segítség lehet akkor, amikor a feltörekvő piacokon a mostanihoz hasonló pánikszerű hangulat söpör végig.

NYITÓKÉP: Fortepan / Székely Tamás