Értékelhető jogállamisági eredmény nélkül ömlik az uniós pénz a Nyugat-Balkánra

Szerző: Renczes Ágoston
2022.01.11. 13:31

Az Európai Számvevőszéke megvizsgálta, hogy a jogállamiság javítását szolgáló támogatások hogyan hasznosultak az EU-csatlakozásra váró balkáni országokban. Az eredmény lehangoló.

Értékelhető jogállamisági eredmény nélkül ömlik az uniós pénz a Nyugat-Balkánra

Az EU nem járt sikerrel abban, hogy előmozdítsa a jogállamiság reformjait a nyugat-balkáni országokban

– állapította meg az Európai Unió intézményeinek pénzügyeit, valamint az európai forrásokból részesedő szervezetek pénzügyeit és gazdálkodását vizsgáló Európai Számvevőszék által készített hétfőn közzétett jelentés

A dokumentum szerint – amire a Politico hívta fel a figyelmet – 2014 és 2020 között

700 millió euró (jelenleti árfolyamon körülbelül 250 milliárd forint) támogatást nyújtott csak a jogállamiság előmozdítására a hat csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országnak,

azaz Albániának, Bosznia-Hercegovinának, Koszovónak, Montenegrónak, Észak-Macedóniának és Szerbiának.

Összességében csekély hatás

A jelentés szerint „bár az uniós fellépés a technikai és operatív területeken hozzájárult a reformokhoz, például az igazságszolgáltatás hatékonyságának javításához és a vonatkozó jogszabályok kidolgozásához,

összességében csekély hatást gyakorolt az alapvető jogállamisági reformokra a régióban”.

A Számvevőszék szerint ennek az egyik fő oka, hogy „belföldön nincs elegendő politikai akarat a szükséges reformok ösztönzéséhez”, sőt egyes országokban a csatlakozáshoz szükséges reformok társadalmi támogatottsága is csökken.

„Az egészséges média- és civil társadalmi környezet nélkülözhetetlen a demokratikus elvek érvényesülésének előmozdításához és ahhoz, hogy az uniós tagság felé vezető úton mindenki számára egyértelművé váljon, hogy változásokra van szükség. Mégis a véleménynyilvánítás szabadsága az a terület, amelyen a legkevesebb fejlődés tapasztalható mind a hat országban”

– fogalmaz a jelentés.

Nincs hatékony ellenőrzés

A jelentés az Európai Bizottsággal kapcsolatban is megfogalmaz kritikát, miszerint a támogatott perjektek „a korlátozott adminisztratív kapacitás miatt is megrekedhetnek”, a Bizottság azonban nem igyekszik módszeresen csökkenteni ennek a korckázatát.

Azaz tulajdonképpen nem szab elég szigorú feltételeket ahhoz, hogy a támogatásokat hatékonyan, kézzelfogható eredményeket hozva költsék el az egyes országok, és arra sem ad lehetőséget, hogy a Bizottság adott esetben felfüggessze a pénzügyi támogatást, ha a reformok nem haladnak kielégítően.

Ennek megváltoztatása érdekében a Számvevőszék megfogalmazott párt ajánlást, amivel a 2021-2027-es költségvetési ciklusban a Előcsatlakozási Támogatási Eszközt hatékonyabbá lehetne tenni. (Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, azaz az IPA III – az előző ciklusban IPA II – fogja össze azokat a támogatásokat, amik a csatlakozni kívánó országokat a szükséges változások előmodításában segítik). Eszerint

  • a bővítési folyamat során meg kellene szilárdítani a jogállamisági reformok előmozdítására szolgáló mechanizmust, és az átfogó reformok végrehajtását feltételrendszerhez kellene kötni;
  • erősíteni kell a visszacsatolást, azaz az egyes a projektekkel kapcsolatos beszámolást és nyomon követést;
  • és a reformok társadalmi támogatottságát is növelni kell azzal, hogy az EU fokozza a jogállamisági reformokban résztvevő civil társadalom és a média függetlenségének a támogatását.

A csatlakozási folyamat sarökköve

A jelentésért felelős számvevőszéki tag, Juhan Parts korábbi észt miniszterelnök a Politicónak azt mondta, az elmúlt 20 évben olyan szerény az előrehaladás a jogállamiság terén a nyugat-balkáni országokban,

hogy az már az erre nyújtott uniós támogatások fenntarthatóságát veszélyezteti.

A Bizottság mindenesetre „hasznos hozzájárulásként” értékeli a Számvevőszék jelentését. A Bizottság szóvivője – kiemelve, hogy „a jogállamiság továbbra is a csatlakozási folyamat sarokköve” – azt írta a Politicónak, valóban „továbbra is fennállnak a jogállamisággal kapcsolatos kihívások a régióban, és további erőfeszítésekre van szükség az EU bővítési politikájának ezen az alapvető területén”, emiatt az EU „erősebben összpontosít a nyugat-balkáni jogállamiságra”.

Hogy a Bizottságnak tényleg ez a szándéka, arról tanúskodik egy még 2020 februárjában kiszivárgott tervezet, ami szerint a Bizottság az EU egész bővítési stratégiáját újraírná, 

kiemelt szerepet kapna benne a jogállamiság, a reformokat késleltető, vagy az azoktól visszalépő tagjelöltektől pedig az uniós támogatásokat is elvehetnék.

A Nyugat-Balkán integrációjával nem csak az a gond, hogy a pénzügyi támogatás ellenére sem halad a jogállamisági reformok terén. Nemrég az Európai Parlament szólította fel a régió országainak kormányait, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a jogállamiság területén szükséges reformok mellett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépésre is; de egyúttal a Bizottságot is sürgette az EP, hogy gyorsítsa fel az integráció folyamatát.

De hogy áll az EU bővítése? Van-e reális esély, hogy 2024-ben csatlakozhatnak a balkáni államok? Szakértőkkel jártunk utána!

NYITÓKÉP: Az egyik legismertebb nyugat-balkáni, bosznia-hercegovinai város, Mostar. KÉP FORRÁSA: Emilio Labrador / Flickr

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek