A magyar EU-biztos Észak-Macedóniába utazott egy nyugat-balkáni csúcstalálkozóra.

Miközben Európa és a világ az Oroszország által indított ukrajnai háborúval van elfoglalva, egy több éve húzódó uniós projektről már régóta nem esik szó: mégpedig a balkáni bővítésről. De mi lehet a hat balkáni ország jövője, mikor csatlakozhatnak – ha egyáltalán csatlakozhatnak – az EU-hoz és milyen problémákkal kell szembenézniük az országoknak? Németh Ferenc Balkán-kutató elemzése.

Az ukrajnai háborút a világon mindenhol figyelemmel kísérik, de valószínűleg az egyik legkitüntetettebb figyelem a Balkánról érkezik, ahol sok ország eleve Kelet és Nyugat között lavírozott a háborúig. Milyen hatással lehet a háború a Balkánra? Lesznek-e harcok a Balkánon? És egyáltalán: milyen szerepet tölt be 2022-ben a geopolitikai térképen a térség? Németh Ferenc Balkán-szakértővel jártunk utána mindennek.

Az Európai Számvevőszéke megvizsgálta, hogy a jogállamiság javítását szolgáló támogatások hogyan hasznosultak az EU-csatlakozásra váró balkáni országokban. Az eredmény lehangoló.

Az Európai Parlament a héten elfogadott jelentésében vízummentességet kér a koszovói állampolgároknak, de közben elismeri, hogy rengeteg probléma van még a nyugat-balkáni országok uniós integrációjával.

További 340 ezer adag szavatossága is egy hónap múlva lejár. Hiába kapott az ország ajándékba rengeteg vakcinát, alacsony az érdeklődés az oltás iránt.

Egyre gyakrabban hallani a kormánypárt képviselőit az EU-ból való kilépés mellett érvelni, még a pénzügyminiszter Varga Mihály is megpendítette ennek lehetőségét, mert szerinte Magyarország az évtized végére az EU nettó befizetője lesz, és úgy már nem biztos, hogy megéri bentmaradnunk. Utánajártunk, hogy ez előfordulhat-e, és hogy tényleg nem éri-e meg akkor is EU-tagnak lenni.

A pénzt Kína és az Emírségek adják, a gyártás decemberben indulhat.

Így nem lesz semmi a Bosznia-Hercegovinát feldarabolni akaró szlovén tervezetből: Heiko Maas reméli, hogy a nem hivatalos dokumentum történelem iratmegsemmisítőjében végzi.