Pénzmosás, szervezett bűnözés – a nyugat-balkáni államokat és a Bizottságot sürgeti az EP az integráció ügyében

Az Európai Parlament a héten elfogadott jelentésében vízummentességet kér a koszovói állampolgároknak, de közben elismeri, hogy rengeteg probléma van még a nyugat-balkáni országok uniós integrációjával.

Fel kell számolni a szervezett bűnözés és a politikai-államigazgatási szféra közti kapcsolatot – áll az Európai Parlament nyugat-balkáni integrációról szóló jelentésében, amit nagy többséggel fogadott el a testület az eheti plenáris ülésen Strasbourgban.

A nyilatkozatban az EP-képviselők egyrészt sürgetik a régió kormányait, hogy

„fektessenek nagyobb hangsúlyt a jogállamiság területén szükséges reformokra és a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépésre”, másrészt felszólítják az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a Balkán integrációját.

Az 531 szavazattal, 48 ellenszavazat és 117 tartózkodás mellett elfogadott jelentés szerint a Nyugat-Balkán egyszerre „kiindulóország, célállomás és tranzitország az embercsempészek számára”, emellett „menekültek és migránsok tranzitfolyosójaként, és pénzmosási és fegyvercsempészeti helyszíneként is szolgál”.

A képviselők szerint ugyanakkor a szervezett bűnözés elleni küzdelem és az uniós integráció egymást erősítő folyamatok, ezért az integrációs folyamat felgyorsítására is szükség van, mivel

„a régió elszigetelése csak ösztönzi a bűnözést”.

Az EP ezért felszólítja a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsát (röviden: Tanács): késedelem nélkül hagyja jóvá a koszovóiak vízummentességét – ugyanakkor a jelentés elfogadása jogi kötő erővel nem bír, ezzel az EP csak nyomást akar helyezni a német Ursula von der Leyen vezette Bizottságra, illetve a Tanácsra.

Rengeteg a probléma

A jelentés szerint a nyugat-balkáni országokat leginkább a munkalehetőség hiánya, a korrupció, a félretájékoztatás, az állam foglyul ejtése, az egyenlőtlenségek és a nem demokratikus rezsimek – Oroszország, Kína – beavatkozása teszi sérülékennyé.

Mivel a régió országaiban jellemző a magasrangú politikai szereplők és a szervezett bűnözői körök közötti kapcsolat, a jelentés arra is kitér, hogy a politika és az államigazgatás, valamint a szervezett bűnözés közötti kapcsolatok felszámolásához egyértelmű korrupcióellenes intézkedésekre és a nagy horderejű korrupciós ügyek hatékony üldözésére lenne szükség.

A szervezett bűnözés, a politika és az üzleti világ közötti kapcsolatok már Jugoszlávia felbomlása előtt is léteztek,

és a kilencvenes évek balkáni háborúját követően is fennmaradtak.

Ennek tudatában

„a képviselők elítélik, hogy minden jel szerint hiányzik az illetékes hatóságok akarata az ezzel kapcsolatos iratokat tartalmazó volt jugoszláv levéltárak megnyitásához”.

A Parlament azt is kéri, hogy a hatóságok más országok érintettsége esetén kérésre juttassák el a feltárt iratokat az illetékes kormányokhoz. A közlemény szerint a képviselők kiemelik: a nyugat-balkáni kormányoknak együtt kellene működniük az uniós tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel, és meg kellene osztaniuk velük a hírszerzési információikat.

Az Európai Néppárt frakciójában ülő osztrák ÖVP-s Lukas Mandl, a téma jelentéstevő szerint

„a szervezett bűnözés gyengíti a polgárok bizalmát a közintézmények és egymás iránt. Ezért jelenti fontos akadályát a nyugat-balkáni társadalmak és gazdaságok fejlődésének. Az Unió azonban nem használhatja a szervezett bűnözést kifogásként a bővítési folyamat késleltetésére, ehelyett segítenie kell a nyugat-balkáni lakosságot a szervezett bűnözés elleni harcban."

A vitában nem szólalt fel magyar képviselő, ugyanakkor a jelentést mindegyik magyar EP-képviselő megszavazta.

Régóta húzódó ügy

A Nyugat-Balkán integrációja az egyik olyan fontos ügy, amivel hosszú idő óta nem tud mit kezdeni az Európai Unió. Azzal mindenki tisztában van, hogy

Kína és Oroszország befolyása egyre nő a térségben, ami ellentétes az EU geopolitikai érdekeivel,

de a nyugat-európai vezetők aggódnak amiatt, hogy az uniós csatlakozással a térségben aktív szervezett bűnözés beszivárog országaikba. A legtöbb tagállamban egyébként a közvélemény sem támogatja a bővítést, mert attól tart, az érintett országokból tömegek próbálnának indulnának meg a jobb élet– és munkakörülmények reményében.

Angela Merkel nemrég leköszönt német kancellár szeptemberben Belgrádban azt mondta, „Németország azt szeretné, ha a Nyugat-Balkán is az Európai Unió (EU) része lenne, de a térségbeli országok előtt még hosszú út áll a teljes jogú tagság elnyerése előtt”, ezzel egyértelművé téve, hogy a gyors integrációt nem támogatja.

Január 1-től pedig az a Franciaország veszi majd át az uniós soros elnökséget, amelyik korábban szinte nyíltan nem támogatta az uniós bővítést.

Igaz, Emmanuel Macron álláspontja ebben is változott az utóbbi időben.

A francia elnök néhány napja bejelentette, hogy 2022 júniusában nemzetközi konferenciát rendez a Nyugat-Balkán uniós integrációjáról, egyben maga is sürgette az EU vezetőit, hogy „adjanak világos perspektívát” a régió országainak.

„A Nyugat-Balkán több mint egy szomszéd, hiszen Európa szívében van” – fogalmazott Macron, aki gazdasági befektetéseket is sürgetett a térségben az integráció előmozdítására.

Magyarország egyébként kormányoktól függetlenül hagyományosan támogatja a nyugat-balkáni országok miharabbi integrációját,

az utóbbi években pedig az Orbán-kormány Szerbia mielőbbi uniós felvételének legnagyobb loblistájává vált. Szijjártó Péter pár napja az EU külügyminisztereinek tanácsában konkrétan úgy fogalmazott, „ha rajtunk múlna, Szerbia már tegnap az Unió tagja lett volna”.

December 6-án pedig Várhelyi Olivér az Európai Unió bővítéséért felelős biztos egy budapesti konferencián beszélt arról, hogy „a nyugat-balkáni régió gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból az Európai Unióhoz tartozik, közösek a történelmi gyökerek, egymástól függünk".

De miért nem olyan egyszerű a balkáni országok EU-s csatlakozása? Mi a várható időpont? Milyen hatással van ez az ottani politikára? Utánajártunk!

NYITÓKÉP: Kormányellenes tüntetés Belgrádban a legutóbbi parlamenti választások idején. FOTÓ: Бошко Обрадовић / Фејсбук