„Visszatette a fiókba” a balkáni határmódosítás tervét a német külügyminiszter

Így nem lesz semmi a Bosznia-Hercegovinát feldarabolni akaró szlovén tervezetből: Heiko Maas reméli, hogy a nem hivatalos dokumentum történelem iratmegsemmisítőjében végzi.

„Szerintünk még az is veszélyes, hogy erről egyáltalán tárgyaljunk” – ezekkel a szavakkal söpörte le az asztalról a balkáni határmódosítások tervét Heiko Maas német külügyminiszter csütörtöki, koszovói látogatásán.

Nem tagadták a letagadhatatlant

A határmódosítás ötlete – melyről az Azonnali a magyar sajtóban egyedüliként részletesen is beszámolt – a múlt héten lángolt fel a Balkánon, miután a szlovén Necenzurirano oknyomozó portál kiszivárogtatott egy (állítólag Szlovéniától érkező) diplomáciai dokumentumot, amely Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Albánia és Koszovó határait is megváltoztatta volna.

A dokumentum egy úgynevezett non-paper, ami lényegében tárgyalási alapként szolgálhat egy politikai kérdés megvitatásához, esetünkben a kaotikus balkáni határviszonyok rendezéséhez. Csakhogy egy non-papert nehéz konkrét országhoz kötni, hiszen alapvetően informális, belső használatra szól, és a benne megfogalmazott javaslatok még csak nem is az azt fogalmazó ország hivatalos álláspontját jelentik. Éppen ezért lehet, hogy bár a dokumentumot a szlovén kormányhoz és Janez Janša miniszterelnökhöz kötik, még ötletelés szintjén az is szóba került, hogy a Janšával jó viszonyt ápoló Budapest keze is benne lehetett a dologban.

A Necenzurirano először április 15-én közölte a szlovénok Brüsszelnek küldött non-paperjét. Műfajából adódóan a non-paper létezését is letagadhatta volna a szlovén kormányfő, Janša ezt ugyanakkor mégsem tette meg egyértelműen.

A jobboldali miniszterelnök inkább arról beszélt az országa területi integritását joggal féltő Šefik Džaferović boszniai társállamfőnek, hogy nincs olyan non-paper, ami a szlovén kormányhoz lenne köthető. Naná, hogy nincs, hiszen informalitásából adódóan a non-paper nem egy ország hivatalos álláspontját tartalmazza, csupán tárgyalási alapot képez. Janša még azzal védekezett, hogy ő maga személyesen nem is adhatta oda Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének a dokumentumot, hiszen hónapok óta nem is találkoztak – csakhogy a belga politikus íróasztalára nemcsak a miniszterelnökön keresztül, hanem más, informális forrásokból is eljuthatott a dokumentum.

Történelmi iratmegsemmisítőben végzi Nagy-Albánia?

Janša tehát magát a dokumentumot nem, csupán személyes érintettségét tagadta. Ezt követően az első dominót az éppen vasárnap újraválasztására készülődő albán miniszterelnök, Edi Rama döntötte le. Ő volt múlt szombaton az első állami vezető, aki hivatalosan is megerősítette a határmódosító non-paper létezését. Rama arról beszélt, hogy

A szlovén tervezet itt Koszovó egészének (és feltételesen Észak-Macedónia albán többségű részeinek) Albániához csatolásával hozott volna létre egy Nagy-Albániát, a szerbeknek pedig Koszovó elvesztéséért a Boszniai Szerb Köztársaság jelenlegi területével kellene vigasztalódniuk.

A nagyalbán nacionalista álmok végére persze Maas koszovói látogatása tett gyorsan pontot. A német külügyminiszter Vjosa Osmani elnök mellett úgy fogalmazott, „nemcsak irreálisnak, de fokozottan veszélyesnek is tartunk egy olyan ötletet, ami komplex társadalmi és politikai kérdéseket azzal oldana meg, hogy vonalakat rajzol a térképre”. Maas az RND hírügynökség tudósítása szerint elmondta, akárkitől is jött a határmódosítási ötlet, az

Osmani elnök nem győzött egyetérteni. Szerinte ezek a tervek a XIX. századba tartoznak, és sem Európában, sem máshol nincsen helyük.

Bosznia-Hercegovinát szétbontotta volna a terv, de legalább mindenki Ljubljanára figyel

A kútba esett terv szerint Bosznia-Hercegovinából továbbá Horvátország is megkaphatná a horvát többségű hercegovinai és posavinai területeket. Ezzel Bosznia-Hercegovina területének a szerbeken kívüli másik tagköztársasága, a főként bosnyák és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció sem őrizte volna meg területi integritását, lényegében szétrombolva a daytoni békeegyezményben létrehozott többnemzetiségű államot.

Ez persze ínyére lenne a boszniai szerbeknek társállamfőjének, Milorad Dodiknak, aki még márciusban – öt nappal Borut Pahor szlovén államfő boszniai látogatása után – el is dicsekedett azzal, hogy „külföldi politikusok” informálisan kopogtattak nála a tervezettel, szerinte ugyanis az EU-ban is sokan látják, hogy a jelenlegi formájában Bosznia-Hercegovina nem működőképes. A társelnökség bosnyák tagja, Šefik Džaferović sem kertelt, szerinte

Míg Dodik helyeselt, a horvát és a bosnyák társállamfők szerint egy ilyen állapot mindenképp háborúhoz vezetne.

Persze eddig sem volt valami valószínű, hogy a szlovén tervek a fenti formában megvalósulhattak volna, de a német külügyminiszteri felháborodás után meg pláne nem. De lehet, hogy nem is ez volt az eredeti cél. Portugáliától ugyanis júniusban Szlovénia veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét,

Nyilvánvaló, hogy ilyesmi tervekkel sokat nem fognak elérni Janšáék, de a diplomáciai perpatvar után biztos, hogy mindenki jobban figyel kicsit a Balkánra, mint az elmúlt évek csatlakozási bénultságában.

BORÍTÓKÉP: Heiko Maas német külügyminiszter (b) Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével (j) találkozik. FOTÓ: EU Tanácsa / 2020