+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2021. április 23. péntek, 19:38
Így nem lesz semmi a Bosznia-Hercegovinát feldarabolni akaró szlovén tervezetből: Heiko Maas reméli, hogy a nem hivatalos dokumentum történelem iratmegsemmisítőjében végzi.

„Szerintünk még az is veszélyes, hogy erről egyáltalán tárgyaljunk” – ezekkel a szavakkal söpörte le az asztalról a balkáni határmódosítások tervét Heiko Maas német külügyminiszter csütörtöki, koszovói látogatásán.

 

Nem tagadták a letagadhatatlant

 

A határmódosítás ötlete – melyről az Azonnali a magyar sajtóban egyedüliként részletesen is beszámolt – a múlt héten lángolt fel a Balkánon, miután a szlovén Necenzurirano oknyomozó portál kiszivárogtatott egy (állítólag Szlovéniától érkező) diplomáciai dokumentumot, amely Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Albánia és Koszovó határait is megváltoztatta volna.

 

A dokumentum egy úgynevezett non-paper, ami lényegében tárgyalási alapként szolgálhat egy politikai kérdés megvitatásához, esetünkben a kaotikus balkáni határviszonyok rendezéséhez. Csakhogy egy non-papert nehéz konkrét országhoz kötni, hiszen alapvetően informális, belső használatra szól, és a benne megfogalmazott javaslatok még csak nem is az azt fogalmazó ország hivatalos álláspontját jelentik. Éppen ezért lehet, hogy bár a dokumentumot a szlovén kormányhoz és Janez Janša miniszterelnökhöz kötik, még ötletelés szintjén az is szóba került, hogy a Janšával jó viszonyt ápoló Budapest keze is benne lehetett a dologban.

 

Sokatmondó, hogy a dokumentum létezését sem a térség, sem az EU egyetlen vezető politikusa sem tagadta nyíltan.

 

A Necenzurirano először április 15-én közölte a szlovénok Brüsszelnek küldött non-paperjét. Műfajából adódóan a non-paper létezését is letagadhatta volna a szlovén kormányfő, Janša ezt ugyanakkor mégsem tette meg egyértelműen.

 

ITT A SZLOVÉN OKNYOMOZÓPORTÁL ÁLTAL KISZIVÁROGTATOTT TERVEZET. A LÉTEZÉSÉT SENKI SEM TAGADTA, DE SENKI NEM IS VÁLLALTA MAGÁRA.

 

A jobboldali miniszterelnök inkább arról beszélt az országa területi integritását joggal féltő Šefik Džaferović boszniai társállamfőnek, hogy nincs olyan non-paper, ami a szlovén kormányhoz lenne köthető. Naná, hogy nincs, hiszen informalitásából adódóan a non-paper nem egy ország hivatalos álláspontját tartalmazza, csupán tárgyalási alapot képez. Janša még azzal védekezett, hogy ő maga személyesen nem is adhatta oda Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének a dokumentumot, hiszen hónapok óta nem is találkoztak – csakhogy a belga politikus íróasztalára nemcsak a miniszterelnökön keresztül, hanem más, informális forrásokból is eljuthatott a dokumentum.

 

Történelmi iratmegsemmisítőben végzi Nagy-Albánia?

 

Janša tehát magát a dokumentumot nem, csupán személyes érintettségét tagadta. Ezt követően az első dominót az éppen vasárnap újraválasztására készülődő albán miniszterelnök, Edi Rama döntötte le. Ő volt múlt szombaton az első állami vezető, aki hivatalosan is megerősítette a határmódosító non-paper létezését. Rama arról beszélt, hogy

 

a dokumentumot nem kommentálhatja, de Janša valóban mutatta neki a sajtónak is kiszivárgott terveket.

 

A szlovén tervezet itt Koszovó egészének (és feltételesen Észak-Macedónia albán többségű részeinek) Albániához csatolásával hozott volna létre egy Nagy-Albániát, a szerbeknek pedig Koszovó elvesztéséért a Boszniai Szerb Köztársaság jelenlegi területével kellene vigasztalódniuk.

 

A KÉK-ZÖLD SZAGGATOTT VONALLAL JELZETT TERÜLETEK BOSZNIA-HERCEGOVINA HORVÁT TÖBBSÉGŰ KANTONJAI, EZEK A NON PAPER SZERINT VAGY AUTONÓMIÁT KAPNÁNAK, VAGY HORVÁTORSZÁG RÉSZEI LENNÉNEK. KOSZOVÓ ÉSZAKI, SZERB TÖBBSÉGŰ RÉSZE PEDIG AUTONÓMIÁT KÉPEZNE AZ ÍGY LÉTREJÖVŐ NAGY-ALBÁNIÁBAN.

 

A nagyalbán nacionalista álmok végére persze Maas koszovói látogatása tett gyorsan pontot. A német külügyminiszter Vjosa Osmani elnök mellett úgy fogalmazott, „nemcsak irreálisnak, de fokozottan veszélyesnek is tartunk egy olyan ötletet, ami komplex társadalmi és politikai kérdéseket azzal oldana meg, hogy vonalakat rajzol a térképre”. Maas az RND hírügynökség tudósítása szerint elmondta, akárkitől is jött a határmódosítási ötlet, az

 

gyorsan visszakerült a fiókba, és „remélhetőleg a történelem iratmegsemmisítőjében végzi”.

 

Osmani elnök nem győzött egyetérteni. Szerinte ezek a tervek a XIX. századba tartoznak, és sem Európában, sem máshol nincsen helyük.

 

Bosznia-Hercegovinát szétbontotta volna a terv, de legalább mindenki Ljubljanára figyel

 

A kútba esett terv szerint Bosznia-Hercegovinából továbbá Horvátország is megkaphatná a horvát többségű hercegovinai és posavinai területeket. Ezzel Bosznia-Hercegovina területének a szerbeken kívüli másik tagköztársasága, a főként bosnyák és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció sem őrizte volna meg területi integritását, lényegében szétrombolva a daytoni békeegyezményben létrehozott többnemzetiségű államot.

 

Ez persze ínyére lenne a boszniai szerbeknek társállamfőjének, Milorad Dodiknak, aki még márciusban – öt nappal Borut Pahor szlovén államfő boszniai látogatása után – el is dicsekedett azzal, hogy „külföldi politikusok” informálisan kopogtattak nála a tervezettel, szerinte ugyanis az EU-ban is sokan látják, hogy a jelenlegi formájában Bosznia-Hercegovina nem működőképes. A társelnökség bosnyák tagja, Šefik Džaferović sem kertelt, szerinte

 

Pahor egyenesen nekiszegezte a társelnököknek a kérdést, hogy elképzelhetőnek tartják-e az országuk békés felosztását.

 

Míg Dodik helyeselt, a horvát és a bosnyák társállamfők szerint egy ilyen állapot mindenképp háborúhoz vezetne.

 

Persze eddig sem volt valami valószínű, hogy a szlovén tervek a fenti formában megvalósulhattak volna, de a német külügyminiszteri felháborodás után meg pláne nem. De lehet, hogy nem is ez volt az eredeti cél. Portugáliától ugyanis júniusban Szlovénia veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét,

 

Ljubljana pedig szeretné visszatenni a napirendre az utóbbi hónapokban kicsit elfelejtődő nyugat-balkáni EU-bővítés kérdését.

 

Nyilvánvaló, hogy ilyesmi tervekkel sokat nem fognak elérni Janšáék, de a diplomáciai perpatvar után biztos, hogy mindenki jobban figyel kicsit a Balkánra, mint az elmúlt évek csatlakozási bénultságában.

 

BORÍTÓKÉP: Heiko Maas német külügyminiszter (b) Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével (j) találkozik. FOTÓ: EU Tanácsa / 2020

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a francia Európa-tervekkel kritikusabb kisebb országok támogatnák az osztrák kancellárt lapértesülések szerint. Kurz számára a brüsszeli karrier kiút lehet az osztrák belpolitikából is.

Az amerikai céggel dózisonkénti 23,20 eurós szerződést köthet az Európai Bizottság 2021 decemberétől 2023-ig.

A kormányinfón kiderült az is, hogy augusztusig se koncertre, se szállodába nem mehet az, akinek nincs védettségi igazolványa, és hogy hogyan pótolja a kormány az önkormányzatokat a kieső hipa-bevételek miatt.

Szakértők és aktivisták írtak egy törvényjavaslatot, az ellenzék közösen beadta a parlamentben, a kormány meg szép csendben rendeletbe is foglalta azt. Ritka jelenség ez Magyarországon.

Az újranyitó szolgáltatások csak a védettségi igazolványokkal rendelkezők számára hozzáférhetőek.

A nemzetközi helyzet fokozódik Jersey Bailiffség körül. A brexit utáni időkben is az egyik legnagyobb problémát továbbra is a halászat adja.

A politikusokat egy zárva tartó klubnál fényképezték le, ahol éjszakába nyúlóan tartózkodtak. Munkamegbeszélésük volt, ketten közülük lemondtak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás