Merkel sürget: az összes balkáni országot fel kell venni az EU-ba

A leköszönő Merkel kancellár immár az egyik számára legfontosabb politikai folyamat, a Nyugat-Balkán EU-s integrációja mellett tette le a garast. Nem mindenki látja azonban ugyanígy az EU-ban.

A hat nyugat-balkáni országgal kötött szorosabb együttműködés, és ezeknek az államoknak az EU-ba való minél előbbi felvétele stratégiai érdek és cél. Erről beszélt július 5-én Angela Merkel leköszönő német jobboldali kancellár, egy, a hat nyugat-balkáni ország részvételével tartott konferencián. Az eseményen Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia állam- és kormányfői is részt vettek.

Merkel itt elmondta, ugyan az államok nyugati szövetségi rendszerekbe való integrációja előtt még számos nehézség áll, szerinte az EU érdeke, hogy végül csatlakozzanak.

Már csak azért is így van ez Merkel szerint, mert Kína és Oroszország megjelenése a balkáni térségben a kérdésnek sokkal nagyobb geopolitikai jelentőséget kölcsönzött még annál is, ami előtte volt.

Merkel, aki 2005 óta Németország kancellárja, 2021. június 24-én tartotta meg utolsó beszédét ilyen minőségében a Bundestagban, utóda a párt választási sikere esetén Armin Laschet jelenlegi CDU-pártelnök lenne. Így tehát, miközben még javában hivatalban lévő kancellárként Merkel jóval diplomatikusabban tudott fogalmazni az EU-bővítés kérdéseit illetően, leköszönő kormányfőként már sokkal bátrabb politikusi kiállást is megkockáztat magának.

A régióról szólva kiemelte még, számos fény és árnyék vetül a Balkánra, utalva arra, hogy politikai és gazdasági stabilitási gondok ezekkel az államokkal továbbbra is akadnak, és a koszovói-szerb konfliktus továbbélését példaként felhozva elismerte, jelentős nehézségeket kell még legyőzni a cél érdekében.

Ez nem is csoda, hiszen valamiféle partnerségi viszonyt a nyugat-balkáni térséggel éppen ő kezdeményezett 2014-ben.

Az úgynevezett berlini folyamat elvileg már hetedik éve tart, lényege pedig éppen az, hogy első körben Albánia és a nyugati csatlakozás és Görögország kedvéért még országnevet is módosító Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásait meggyorsítsa, miközben a többi négy országgal is szorosabb viszonyra törekszik.

Merkel ehhez most hozzátette, szerinte Emmanuel Macron francia elnök a hatos EU-bővítés alapelvét messzemenőkig támogatja. Ennek azonban ellentmond, hogy Macron, mintegy két évvel elnökké választása után, 2019 októberében még egyenesen megvétózta az albánok és észak-macedónok csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, és azóta legalábbis kevés jelét adta annak, hogy véleménye a kérdésben megváltozott volna, mint ahogy arra Merkel most utalt. A kancellár szerint azonban Macron elnök egy legutóbbi videókonderencián is teljesen világossá tette a számára, hogy a hat állammal való újabb körös EU-bővítés immár elkerülhetetlen.

A Nyugat-Balkán integrációja továbbra is bizonytalan

Noha Merkel most arról beszélt, a hatországos bővítés elkerülhetetlen, legesélyesebb konzervatív utóda, Armin Laschet 2021 tavaszán az Internationale Politik diplomatamagazinnak adott interjújában azt hangsúlyozta, ő reálpolitikusként inkább az EU szomszédsági politikáját finomhangolná és tenné hatékonyabbá:

„Meg kell erősítenünk kapcsolatainkat ezekkel az EU perifériáján lévő országokkal, amik magának az EU-nak nem lesznek a tagjai.”

Később, speicifikusan a nyugat-balkáni országokra vonatkozó kérdésre Laschet csak annyit válaszolt: „Világos utat jelöltek ki ezeknek az országoknak arra nézve, milyen feltételek mellett csatalkozhatnak. Ha ezeknek megfelelnek, akkor betartjuk a szavunkat.”

Egyes térségbeli kormányfők azért bizakodóak, főleg miután Várhelyi Olivér szomszédsági politikáért felelős EU-biztos 2019 decemberében már belengette, akár 2024-re is megindulhat a bővítés, például Montenegró esetében. Szakértők azonban az EU-biztos által belengetett korai dátummal kapcsolatban jóval óvatosabbak. Németh Ferenc, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet Nyugat-Balkánnal foglalkozó kutatója is azt mondta, hiába visszhangozta most Zdravko Krivokapić montenegrói miniszterelnök is a 2024-es céldátumot, ennek nagyjából semmi realitása nem lehet, főleg mivel a francia vétó óta eltelt mintegy másfél-két évben semmiféle haladás, vagy előrelépés nem volt megfigyelhető az ügyben.

Manzinger Krisztián, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa pedig arról is beszélt az Azonnalinak, a mintegy 17 milliós Nyugat-Balkán felvétele az Európai Parlamentben is azonnal borítaná a politikai erőviszonyokat, ugyanis az EP-képviselők megoszlása a kisebb államokat favorizálja, így a hat államnak azonnal nagyjából annyi képviselője lenne, mint például Spanyolországnak, amelynek 49 millió lakosa van.

NYITÓKÉP: Szkopjei látkép Deutsche Telekom-székházzal / FOTÓ: Bukovics Martin, Azonnali