Kanada után csak ezek az országok jelentkeztek, hogy az USA által kimenekítetteket befogadják. Ez EU-ban jó néhány ország leállította a visszaküldéseket, de amúgy nagy a csönd.

A határok egymás előtti megnyitása további lépés az európai integráció felé a Balkánon, vagy mindenki belefáradt ott abba, és helyettesíteni akarják azt valamivel?

A leköszönő Merkel kancellár immár az egyik számára legfontosabb politikai folyamat, a Nyugat-Balkán EU-s integrációja mellett tette le a garast, mintegy hagyatékként utódai számára. Nem mindenki látja azonban ugyanígy az EU-ban.

Nagy-Britannia esetében viszont nem enyhítenek a beutazási szabályokon a koronavírus delta-variánsa miatt.

Így nem lesz semmi a Bosznia-Hercegovinát feldarabolni akaró szlovén tervezetből: Heiko Maas reméli, hogy a nem hivatalos dokumentum történelem iratmegsemmisítőjében végzi.

Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!

Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

A szerb kormány lehetővé teszi szerb lakcímmel nem rendelkező külföldi állampolgároknak is, hogy igénybe vegyék az ország oltópontjait. Kilométeres sorok álltak a hétvégén a szerb határokon, annyian akartak átjutni az országba. Miközben Szerbiának a külföldiek számára is marad oltóanyaga, a többi, nem EU-tag balkáni államban nagyon lassan halad az oltás.

Már több, mint félmillió embert oltottak be a kínai koronavírus ellen Szerbiában alig két hét alatt. Aleksandar Vučić rendszere nyugati, kínai és orosz oltóanyagokat is használ. Hogy ki melyiket választaná, nagyban ideológiai kérdés is. Közben pedig még az oltás kapcsán is össze tudott Szerbia és Koszovó veszni.

Szkopjéba és Podgoricába lehet már csak utazni velük Budapestről.

Háborús bűnök mellett szervkereskedelemmel is vádolják a frissen lemondott koszovói elnököt. Hashim Thaçi azt mondta, meg akarja őrizni hazája hírnevét, ezért távozik a posztról. Hágában áll majd bíróság elé, immáron magánemberként.

Nem a nacionalizmusába bukott bele Milošević húsz éve. Ellenzéke jobbról előzte, a horvátoknak elég volt csak nemzetállamot csinálniuk. A szerb kihívás azonban bonyolultabb volt. Ez lett Milošević végzete.

Szerbia korábbi háborús bűncselekmények kivizsgálásért felelős ügyésze újabb bizonyítékokat adott át a hágai nyomozóknak az 1998-1999-es koszovói konfliktus kapcsán Hashim Thaçi koszovói elnök állítólagos szerepéről. Közben Szerbia lassan már hajlandó lenne elismerni Koszovót, de mennyiben hátráltatja ez az ügy a tárgyalásokat?

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg abban, hogy oda jutottak a keleti bővítés során felvett országok, ahol ma vannak.

Az Európai Bizottság szerint a szerbiai tüntetéseken tapasztalható rendőri erőszak „aggodalomra ad okot”, de vasárnap ettől függetlenül fogadják Brüsszelben Aleksandar Vučić szerb elnököt, aki Koszovó kérdéséről fog tárgyalni.

A Belgrádban kedd este kezdődött parlament előtti kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség késő este brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Mindkét oldalon tucatnyi sérült van. De mi vezetett ide?

Ljubiša Manitaševićet 2019-ben fogták el a röszkei határátkelőn. Gyilkosságok is fűződnek a nevéhez a két évig tartó koszovói háborúban.

Bár semmi esélye a szerb ellenzéknek legyőznie a korántsem tiszta választásokon Aleksandar Vučić Haladó Pártját Szerbiában, Pressburger Csaba vajdasági újságíró szerint most éppen legitimálni kell a hatalmát, hogy aztán a Koszovó elismerése jelentette banánhéjon elcsúszhasson az elnök. Ezért a választási bojkottot hirdető pártok szerinte hibáztak. Erről és a VMSZ Vučićhoz fűződő se veled, se nélküled kapcsolatáról is kérdeztük az újságírót.

Miért tekinti mindenki előre lefutottnak a vasárnapi szerbiai választást? Miért bojkottálja azt az ellenzék nagyrésze, és milyen cselt talált ki ezellen az Orbán-tanítvány szerb elnök? Eleve, kik lesznek rajta a szavazólapon? Az Azonnali hazai hasonlatokkal próbálja érthetővé tenni az 59 szerbiai párt 21 listáját.

Soros migránsinváziót fizet, Putyin velünk, Vučićot megölné az ellenzék, grátisz szentkép: és ez csak két kormányközeli bulvárlap címlapos termése!

Ilija Ivić az első koszovói szerb, aki Koszovó nemzeti mezét húzza fel Szerbia helyett, édesanyját ezért rúghatták ki pristinai munkahelyéről.

Az Európai Bizottság az EU egész bővítési stratégiáját újraírná egy most kiszivárgott tervezetében: eszerint kiemelt szerepet kapna a jogállamiság, a reformokat késleltető, vagy az azoktól visszalépő tagjelöltektől pedig az uniós támogatásokat is elvehetnék.

Koszovó szerint addig nincs értelme a nyugat-balkáni együttműködésről beszélni, amíg nem ismeri el országa függetlenségét Szerbia és Bosznia-Hercegovina.

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami? Helyszíni riportunk Magyarország leghíresebb menekültjének hazájából.

Ha az EU-nak nem kellenek, megoldják ők maguk az integrációt egymás közt.

A koszovói muszlim közösségnek többek közt az volt a baja, hogy az imám bizonyíték nélkül állította, hogy tény az evolúció.

Megint egyre többet beszélnek a két albánok lakta ország egyesítéséről.

A multikulti csődjével ijesztegetve és az erős nemzet ígéretével kampányol a Fidesznek a szerbiai magyarok körében a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), miközben ők maguk is egy multikulti régióban élő kisebbség. Akkor hogy is van ez? És mit szólnának hozzá, ha a szerbek kampányolnának az erős nemzetállamnak? Hogy megtudjuk, elmentünk egy kampányfórumra Újvidéken, ahol most először szavazhatnak az EP-választáson az ottani magyarok.

Szerbia hat hete forrong: Vučićot és ellenzékét azonban sokkal több minden köti össze, mint amit maguk be mernének vallani. A frontvonalak a magyarországi helyzethez hasonlóan kuszák és egy (esetleg nem magyar) európai kívülállónak alig érthetőek. Az Azonnali bemutatja a tényleges frontvonalakat és a heterogén szerb ellenzéket.

Belgrádban sorozatban ötödször tüntetett Vučić szerb elnök ellen az eddigieknél még nagyobb tömeg, ami igencsak heterogén. Nacionalisták, putyinisták és liberálisok is tiltakoznak.

Nem várt gyorsasággal romlott meg a viszony Belgrád és Pristina között. Az Európai Unió ugyan igyekszik életben tartani a megbékélési folyamatot, de komoly kétségek merültek fel.

Veszélyes kalandba kezdett Hashim Thaçi koszovói elnök az ellenzék szerint.

Területcserés megállapodást pedzegetnek. Az uniós vezetők aggódnak, hogy ez láncreakciót indíthat el a Balkánon.

Egy temesvári fesztiválra hívták meg a koszovói drámaírót, de vízumot már nem kapott.

Kijöttek a friss számok.

Komoly diplomáciai baklövést követett el Montenegróban Viorica Dăncilă román kormányfő, amikor összekeverte az ország fővárosát (Podgoricát) Koszovó fővárosával (Pristinával).