Koszovó gyorsított NATO-tagságot szeretne, a boszniai szerbek elnöke megérti Putyint

Koszovó külügyminisztere amerikai katonai bázist is akarna, miközben Milorad Dodik Lavrovval telefonált.

Koszovó védelmi minisztere, Armend Mehaj az ukrajnai eseményeket látva vasárnap este arra kérte a NATO-t vegyék fel őket gyorsított eljárásban a NATO-ba, az Egyesült Államok pedig létesítsen katonai bázist az országban. 

„Koszovó felgyorsított NATO-tagsága azonnal szükséges a biztonság és stabilitás garantálásához a térségben és azon túl is, mivel Európa és az egész világ komoly biztonsági kihívásokkal néz szembe Oroszország Ukrajnában elkövetett agressziója utána”

– írta Twitterre a politikus arra is reagálva, hogy Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić elutasította az oroszok elleni szankciókhoz való csatlakozást.

A 2008 óta független Koszovóban kormánypárti és ellenzéki összefogás van a kérdésben, az ellenzéki Koszovói Demokratikus Liga például arra szólította fel a parlementet, tegyen meg minden szükséges lépést a csatlakozási kérelem benyújtásához.

„A NATO Koszovóban van, de itt az ideje Koszovónak is  a NATO-ban lennie”

– mondta Memli Krasniqi, az ellenzéki Koszovói Demokrata Párt, a PDK vezetője, utalva arra, hogy a NATO jelenleg is állomásozik az országban 3800 katonával.

Koszovó értelemszerűen nagyon szeretné gyorsítani az Európába kerülési folyamatot azon túl, hogy állandó feszültségben vannak az őket továbbra sem elismerő Szerbiával, ahonnan véres háború árán tudtak kiszakadni.

Akadályok azonban vannak, és úgy tűnik, inkább vágy Koszovó részéről a gyors felvétel: egy Balkan Insightnak névtelenül nyilatkozott NATO-tisztviselő szerint nem tervezik a felvételt, és a jelenlegi szerepvállalást elégségesnek tartják a balkáni országban, de kapacitásbővítésre lehet számítani.

További probléma, hogy a NATO négy tagállama el sem ismeri Koszovó államiságát: Spanyolország, Görögország, Szlovákia és Romániai a saját jól megfontolt belpolitikai indokaik miatt nem vesznek róla tudomást, hogy Koszovó már nem Szerbia része.

A Balkánon erősödő orosz befolyás miatt arrafelé is érezhető némi feszültség: február végén hosszú idő után először kellett megnövelni a békefenntartók számát Boszniában is, ahol a Boszniai Szerb Köztársaság épp oroszbarát vezetéssel tesz egyre egyértelműbb jeleket arra, hogy változtatna a Bosznia-Hercegovina helyzetén. Az elszakadáspárti Dodiknak nemrég egyébként a magyar állam is adott támogatást.

Hogy melyik oldalon állnak ebben a történetben a Boszniai Szerb Köztársaság vezetői, azt jól mutatja a Sarajevo Times híre: a köztársaság vezetője, Milorad Dodik telefonon beszélgetett kedden Oroszország külügyminiszterével, Szergej Lavrovval. Ezen a hivatalos tájékoztatás szerint egyes (egyelőre ismeretlen) korábbi megállapodások megerősítéséről esett szó, a daytoni békeszerződés megtartása mellett a szerb fél érdekeinek megtartásáról, NATO-nak és az EU-nak való túlzott megfelelésről.

A nyilatkozat vége a leginkább sokatmondó: a közlemény szerint Dodikék „megértéssel fogadták az orosz fél részletes magyarázatait az Ukrajna körüli helyzettel kapcsolatban, országunk vezetése ezzel kapcsolatos döntéseinek indokait.”

KIEMELT KÉP: katonák Koszovóban 2009-ben (forrás: Stephania Antosh / Wikimedia Commons)