Olaf Scholz a Szerbia és Koszovó közötti vita rendezését sürgette Pristinában

A kancellár kiemelte: a vitát rendezni kell, mert elképzelhetetlen, hogy két olyan ország, ami nem ismeri el egymást, az unió tagja legyen.

Olaf Scholz német kancellár a két ország fővárosában tett látogatása során egyértelmű elkötelezettséget kért Koszovótól és Szerbiától, hogy tartós politikai megoldást találjanak a Koszovó függetlenségével kapcsolatos, régóta húzódó vitájukra - számolt be az Euronews.

Az Európai Unió által facilitált normalizációs tárgyalások 11 évvel ezelőtt kezdődtek, de kevés eredményt hoztak, és a feszültségek továbbra is fennállnak az egykori háborús ellenfelek között.

A német kancellár, aki pénteken járt először Pristinában, több országot érintő nyugat-balkáni útja kezdetén, azt mondta, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt a régió stabilitása még fontosabbá vált.

"Ilyen időkben újra világossá válik számunkra a béke és a biztonság értéke"

- mondta Scholz a pristinai sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy ez egy újabb nagyon nyomós ok arra, hogy Koszovó és Szerbia olyan átfogó, fenntartható politikai megoldást találjon, amely a regionális stabilitáshoz is hozzájárul.

A kancellár egyértelmű elkötelezettséget kért Szerbia és Koszovó kormányától az EU által közvetített párbeszéd mellett.

"Világos, hogy egy megállapodásnak végső soron Koszovó elismerésének kérdését is tisztáznia kell, mert elképzelhetetlen, hogy két olyan ország, amely nem ismeri el egymást, az EU tagja legyen" - összegezte Scholz.

Koszovó, Szerbia egykori tartománya, 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, egy évtizeddel az 1998-1999-es brutális konfliktus után, amely az albán etnikumú lázadók és a Slobodan Milošević vezette szerb erők között zajlott.

A konfliktus, amely Milošević erői által a nemzetközi közösség által vezetett béketárgyalások elakadásával súlyos bűntettekbe torkollott az albán népesség ellen, a NATO 78 napos légi hadjárata után ért véget, amely a szerb csapatokat kiűzte, miközben egy békefenntartó erő bevonult.

A legtöbb nyugati ország elismerte Koszovó szuverenitását, Szerbia és szövetségesei, Oroszország és Kína azonban nem.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök most kijelentette, hogy az ország Ukrajna, Moldova és Grúzia mintájára uniós tagjelölti státuszt fog kérni, mivel szerinte az EU-hoz való csatlakozás "az egyetlen jövő" az 1,87 milliós ország számára.

Scholz elismerését fejezte ki, amiért Koszovó támogatja az Oroszország elleni, az ukrajnai invázió miatti uniós szankciókat és a pristinai kormányt "megbízható partnernek" nevezte. A kancellár egyuttal emlékeztette a szerb kormányt arra, hogy minden országnak, amely az EU tagjává kíván válni, be kell tartania az unió törvényeit és szokásait.

A politikus nyugat-balkáni körútját Szerbiában folytatta, ahol péntek délután Aleksandar Vučić szerb elnökkel folytatott megbeszélést.

NYITÓKÉP: Flickr