Az utolsó kancellárjelölti vitán már összeállt az SPD-Zöldek koalíció

2021.09.20. 19:29

Az utolsó kancellártjelölti vitán túl sok újdonság nem hangzott el: a hosszú kampányok miatt a kicsit fáradtabb jelöltek inkább csak ismételték magukat, míg a zöldpárti Annalena Baerbock egyre inkább kollégaként mintsem vetélytársként viselkedett az SPD-s Olaf Scholz-cal. A nézőknek megint Olaf Scholz teljesítménye tetszett a leginkább.

Az utolsó kancellárjelölti vitán már összeállt az SPD-Zöldek koalíció

Szeptember 19-én, a Bundestag-választás előtt egy héttel ismét összecsapott a három német kancellárjelölt, amit ezúttal a ProSieben-tévécsoporthoz tartozó ProSieben és a Sat1 csatornákon közvetítették.

A harmadik vitán ezúttal nem hangoztak el túlságosan új információk: a jelöltek a bejáratott kampányüzeneteik mellett az előző két vitán is felhozott témákkal támadták ellenfeleiket, ugyanakkor szembetűnő volt, hogy Baerbock leginkább Laschettel volt elfoglalva, Scholzot ezúttal nem igazán támadta.

Baerbock egy hullámhosszon Scholzcal, ezúttal gyengébb Laschet-Scholz ütközet

A vita során feltűnő volt, hogy az eddig magát a jelenlegi kormánypártokkal – azaz a CDU/CSU-pártszövetség és annak koalíciós partnere, az SPD – szemben a változás jelöltjeként pozícionáló zöldpárti Annalena Baerbock jóval agresszívabban támadta az Uniópártok kancellárjelöltjét, Armin Laschetet.

Baerbock többször is összeszólalkozott Laschettel a klímaváltozás kapcsán, míg Scholz-cal szemben megengedőbb hangot ütött meg, sőt

bizonyos témákban szinte nem is volt különbség a szociáldemokrata és a zöldpárti kancellárjelöltek mondandója között.

Olaf Scholz – akinek az egész kampányának az egyik legfőbb üzenete a szolidaritás és a tisztelet – többször megismételte a kampánya során már többször beígért óránkénti 12 eurós minimálbért, amire Armin Laschet hiába válaszolja azt, hogy szerinte a társadalmi egyenlőtlenségeket munkahelyteremtéssel és gazdasági növekedéssel kellene ellensúlyozni, és a munkáltató és munkavállaló közötti kollektív tárgyalásokból jobb, ha az állam kimarad, a Laschet-kritikára válasz nemcsak Scholztól, hanem Baerbocktól is jött,

aki átvéve szociáldemokrata jelölttársa üzenetét, szintén arról beszélt, hogy milyen fontos lenne a minimálbér óránkénti 12 euróra való emelése,

és hangot adott annak, hogy mennyire nem ért egyet Laschettel ezen ügyben.

Ugyan voltak pillanatok, amikor Baerbock jobban is támadhatta volna Scholzot, azonban ekkor is inkább kollegiális kapcsolatnak tűntek Baerbock kérdései, mintsem valódi, éles támadásnak. Például ismét szóba került a Scholz vezette pénzügyminisztérium körüli botrány, ám ezúttal Baerbock inkább kérdezte, mintsem támadta az SPD-jelöltet, hogy a jövőben hogyan lépne fel erősebben a pénzmosással szemben. Scholz erre kifejtette, hogy 100 emberről először 500, majd 700 emberre növelné a pénzmosással foglalkozó létszámot a minisztériumában, ezenkívül a mesterséges intelligenciát is jobban bevonnák. 

Emellett pedig a szociális ügyekben, illetve az adózási kérdésekben többször is egyetértett egymással a szociáldemokraták és a zöldek jelöltjei.

Ezzel szemben Laschettel szemben már keményebben felléptek a jelenlévők, de leginkább Baerbock. Az SPD és Olaf Scholz mögé mért Laschet ezúttal is az elmúlt vitákhoz képest nem olyan agresszívan támadta a szociáldemokraták jelöltjét, ugyanakkor összeszólalkozott vele például a 12 eurós minimálbér bevezetése kapcsán, mivel szerinte az mindössze egy drága ígéret Scholztól a választók felé.

A zöldek mindenképpen kormányra szeretnének kerülni

Míg a vita első blokkja, a társadalmi egyenlőtlenségek kérdése leginkább a szociáldemokrata politikusnak feküdt, addig a második rész, a klímaváltozás egyértelműen a zöldpárti Baerbock terepe volt.

Baerbock többször is érzelmesen és harciasan támadta ellenfeleit, azzal vádolva meg őket, hogy ők csak beszélnek, de nem tesznek semmit, 

viszont legtöbbször Laschettel szólalkozott össze.

A zöld politikusnő amellett érvelt, hogy a következő kormánynak egy „klímabarát kormánynak” kell lennie, és szerinte egyedül csak az ő pártjának vannak konkrét tervei, hogy miként lehetne elkerülni a klímakatasztrófát.

Laschet a klímaválságot ismét a hidrogén mint tiszta energiaforrásnak a bevezetésével oldaná meg, hozzátéve, hogy ahhoz, hogy a fosszilis energiahordozókat kivezessék, ahhoz globális kooperációra van szükség.

Itt ismét összeállt a Scholz-Baerbock-koalíció, akik közösen támadták Laschetet, miszerint nem tenne eleget a klímaváltozás ellen: Baerbock azt kérte számon a CDU/CSU-jelöltjétől, hogy nem lenne hajlandó 2030-ig kivezetni a dízeles és benzines autókat, míg Scholz azzal támadta Laschetet, hogy a CDU/CSU-pártszövetség nem tesz eleget a klímaváltozás ellen, és nem foglalkozik eléggé az ipar zöldítésével.

Az AfD már biztos nem lesz kormányon 

A vita harmadik blokkja a védoltások és a koronavírus-válság kezelése volt. Itt mindegyik jelölt kifejtette, hogy elvetik a kötelező oltást, és mindenkinek a célja, hogy az óvodák és az iskolák nyitva maradhassanak. Emellett Baerbock amellett érvelt, hogy a felnőtteket is többször kéne tesztelni a munkahelyeken, csak úgy, mint a gyerekeket az iskolákban.

Ezután arról kellett (volna) színt vallaniuk, hogy milyen koalíciós partner tudnának elképzelni maguknak, ha végül ők lennének a kancellárok.

Scholz ezúttal sem terítette ki a lapjait: diplomatikusan annyit mondott, hogy ő minden lehetőségre nyitott, hozzátéve, hogy nem titok, hogy szívesen kormányozna együtt a Zöldekkel – amire Laschet egyszer megint felhozta a szélsőbaloldali die Linkével való riogatást, miszerint az SPD a Zöldekkel együtt összeállna a NATO-ellenességéről is ismert szélsőbaloldali párttal.

Baerbock is diplomatikusan úgy fogallmazott, hogy minden demokratikus párttal tárgyalni fognak – azaz saját értelmezése szerint egyedül csak az AfD-vel nem hajlandóak leülni –, ugyanakkor hozzátette: szerinte az lenne a legjobb, ha a CDU átülne az ellenzéki padsorokba – kizárva így a lehetséges Jamaika-kolaíciót, amiben az uniópártok és a zöldek mellett a liberális-jobboldali FDP szerepelne.

Míg Laschet csak annyit mondott, hogy ő az extrém pártokkal való közös kormányzást zárja ki, így számára a szélsőjobboldali AfD mellett a szélsőbaloldali Linke sem elfogadható, de mindenki mással – azaz az SPD-vel, Zöldekkel, illetve FDP-vel – szívesen tárgyalna.

Ahogy magán a vitán elhangzottak, úgy a vita utáni közvélemény-kutatás eredménye sem okozott túl nagy meglepetést az elmúlt két alkalomhoz képest:

ahogyan az első kettő alkalommal, úgy a nézők ismét Olaf Scholzot találták a legmeggyőzőbbnek

– a nézők 42 százaléka érezte így –, akit Laschet követett 27, majd Baerbock 25 százalékponttal.

A Bundestag választásokra szeptember 26-án, vasárnap kerül majd sor, és a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint azt az SPD fogja majd megnyerni, míg az Armin Laschet vezette CDU/CSU-szövetség az eddigi legrosszabb választási eredményét könyvelheti majd el az uniópártok története során.

Azonban lehet, hogy nem számít, ki fogja megnyerni a választásokat, ugyanis jelenleg úgy tűnik, hogy a királycsináló szerepben a Christian Lindner vezette FDP lesz, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a liberális párt megkerülhetetlen szerepbe fog kerülni a koalíciós tárgyalások során, Lindner pedig inkább Laschettel képzelné el a jövőt, bár elképzelhető, hogy mindössze ezzel akarja magát jobb helyzetbe hozni a koalíciós tárgyalások során.

NYITÓKÉP: A három kancellárjelölt (balról jobbra): Olaf Scholz, Annalena Baerbock és Armin Laschet. FOTÓ: A politikusok Facebook-oldalai

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek