Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia is befogad afgán menekülteket

2021.08.15. 18:35

Kanada után csak ezek az országok jelentkeztek, hogy az USA által kimenekítetteket befogadják. Ez EU-ban jó néhány ország leállította a visszaküldéseket, de amúgy nagy a csönd.

Albánia, Koszovó és Észak-Macedónia is befogad afgán menekülteket

Vasárnap délelőtt Albánia miniszterelnöke, Edi Rama, délután pedig Koszovó és Észak-Macedónia kormányai is bejelentették, 

készek a tálibok által lerohant Afganisztánból most menekülők egy részét időlegesen befogadni országaikba.

A két, balkáni, muszlim ország és a jelentős albán-muszlim kisebbséggel rendelkező Észak-Macedónia tehát eddig Európában az egyedüli három állam amelyek nyíltan kifejezték erre irányuló szándékukat. Rama a maga részéről a Reuters tudósítása szerint azt mondta, azokról az afgán menedékkérőkről van szó, akik már vízumkérelmet adtak le Afganisztán fővárosának, Kabulnak az amerikai nagykövetségén, de a tálibok iszonyatosan gyors előrenyomulása miatt máris elhagyták, illetve el fogják hagyni hamarosan az országot. Azt egyébként már saját elnöke, Asraf Gáni, és az amerikai nagyköveti megbízott (chargé d'affaires), Ross Wilson is elhagyta, utóbbi katonai helikopterrel.

Luan Dalipi, a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti kabinetfőnöke eközben Pristinában jelentette be, ők is készek segítséget nyújtani a menedékkérő afgánok biztonságos elhelyezésében. Dalipi hangsúlyozta, Koszovóban az 1998-99-es szerb-koszovói háború óta, így jelenleg is állomásozik jelentős amerikai haderő, de

ezenkívül a technikai, szociális infrastruktúrájuk és tapasztalataik is adottak ahhoz, hogy így segítsenek a bajbajutottaknak.

Sőt, Albánia 2014-ben, jelentős kritikákat kiváltva már fogadott be Iránból politikai menekülteket, az arab Mudzsaheddín-e-Khalk (Népi mudzsahedek) hadseregének 3000 tagját, akik a helyi rezsim elől menekültek, őket azóta le is telepítették.

A két ország mellett az ugyancsak nyugatbarát kormánnyal rendelkező Észak-Macedónia is beszállt a balkáni mentőakcióba. Madeleine Albright Bill Clinton volt külügyminisztere a három ország segítségét Twitteren köszönte meg, és kifejezte feléjük háláját és megbecsülését is. Kifejezte abbéli reményét is, hogy nem maradnak majd egyedül ebben.

Arról már korábban írtunk, a Biden-kormányzat elsősorban Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Guamot győzködte arról, ideiglenes, az amerikai vízumok hosszadalmas, bürokratikus feldolgozása idejére fogadják be az amerikai és más, nyugati haderőket Afganisztánban a megszállás alatt segítő helyieket, akiknek az élete a tálibok alatt nem lenne biztonságban.

Eddig viszont csak a három balkáni országgal értek el egyértelmű megállapodást. Rajtuk kívül még Kanada jelezte, mintegy 20 ezer afgánt, elsősorban diplomásokat, nőket, újságírókat, politikai aktivistákat és tolmácsokat fogadna be azonnali hatállyal, mivel a liberális Turdeau-kormány megítélése szerint őket a tálib rezsim alatt közvetlen életveszély fenyegetné.

Ezzel szemben hat EU-tagállam (Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Görögország és Németország) közös levélben utasította el, hogy afgán menekülteket befogadjon, sőt, az augusztus 5-én keltezett, az Európai Bizottságnak címzett üzenetben a már az EU-ban lévő, afgán menekültek visszaküldését is el akarták indítani. Ebben az ügyben végül Németország, Hollandia és Franciaország is 180 fokos fordulatot vett, augusztus 11-én már közölték, nem küldenek vissza több afgán menekültet országaikból a tálibok gyors támadásai miatt. Újakat azonban így sem vállalnak.

A tálib felkelők eközben vasárnap, magyar idő szerint a délutáni órákban, korábbi ígéretük ellenére, elvileg rendfenntartás céljából beléptek Kabul főváros területére, miután harc nélkül bevették az utolsó két, nagy vidéki várost: Dzsalalabádot és Mazar-i-Sarífot is.

A Biden-kormányzat külügyminisztere, Antony Blinken magyar idő szerint vasárnap este tartott sajtótájékoztatóján a gyors, tragikus események ellenére is úgy vélte, a kivonulás a tervek szerint halad, ennek része az USA nagykövetségének evakuálása is szerinte.

Arról, mit jelent az amerikaiak kivonulása Afganisztánból, Wagner Péter elemző interjúban számolt be nekünk. Arról pedig, mit tervez Kína ezek után a dél-ázsiai országban, itt írtunk.

NYITÓKÉP: Afgán menekültek érkeznek meg egy kanadai repülőtérre a tálibok 2021. augusztusi inváziója után / FOTÓ: Harjit Sajjan, Twitter

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek