Kanada után csak ezek az országok jelentkeztek, hogy az USA által kimenekítetteket befogadják. Ez EU-ban jó néhány ország leállította a visszaküldéseket, de amúgy nagy a csönd.

A határok egymás előtti megnyitása további lépés az európai integráció felé a Balkánon, vagy mindenki belefáradt ott abba, és helyettesíteni akarják azt valamivel?

A leköszönő Merkel kancellár immár az egyik számára legfontosabb politikai folyamat, a Nyugat-Balkán EU-s integrációja mellett tette le a garast, mintegy hagyatékként utódai számára. Nem mindenki látja azonban ugyanígy az EU-ban.

Így nem lesz semmi a Bosznia-Hercegovinát feldarabolni akaró szlovén tervezetből: Heiko Maas reméli, hogy a nem hivatalos dokumentum történelem iratmegsemmisítőjében végzi.

Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!

Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

Szkopjéba és Podgoricába lehet már csak utazni velük Budapestről.

Egy húszéves albán származású férfi volt a merénylő, aki hétfő este lövöldözött Bécsben, és akit lelőttek a rendőrök.

Ismét az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: azt lebegtetik, hogy csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán kormányfőt is bevállalnának.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg abban, hogy oda jutottak a keleti bővítés során felvett országok, ahol ma vannak.

Tirana lakossága arra ébredt: a baloldali albán kormány egy éjszaka során a földdel egyenlővé tette az 1940-ben épült nemzeti színházat. A futurista épület helyén egy bevásárlóközpont lesz.

Jogvédők élesen kritizálják és aránytalannak tartják a kormányzati javaslatot, de nem ez lenne az első helyzet, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva problémás törvényeket hoz a tiranai kormány.

Az Európai Bizottság az EU egész bővítési stratégiáját újraírná egy most kiszivárgott tervezetében: eszerint kiemelt szerepet kapna a jogállamiság, a reformokat késleltető, vagy az azoktól visszalépő tagjelöltektől pedig az uniós támogatásokat is elvehetnék.

A hat ország szerint a reformjavaslat megvalósítása nem lassíthatja Albánia és Észak-Macedónia felvételét.

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Koszovó szerint addig nincs értelme a nyugat-balkáni együttműködésről beszélni, amíg nem ismeri el országa függetlenségét Szerbia és Bosznia-Hercegovina.

Hiába ígérte az EU a nyugat-balkáni államoknak, Párizs nemet mond Észak-Macedónia és Albánia EU-felvételére. Miért akarják egyáltalán a németek a nyugat-balkáni régió felvételét az EU-ba? Mi áll a francia politika hátterében? És kinek van igaza? Megmondjuk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami? Helyszíni riportunk Magyarország leghíresebb menekültjének hazájából.

Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Ha az EU-nak nem kellenek, megoldják ők maguk az integrációt egymás közt.

A Big Mike néven is ismert Mike Straumietis még az ország miniszterelnökével is tárgyalt, a kormány szerint viszont ebben semmi különös nincsen.

Megint egyre többet beszélnek a két albánok lakta ország egyesítéséről.

Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését.

Nagyon érdekes a helyzet: a miniszterelnök kirúgná az elnököt, csak ahhoz nem kellett volna kirúgni a kilencből nyolc alkotmánybírót.

Az ellenzék kivonult a parlamentből, és bojkottálták is volna az önkormányzati választásokat: ennek június végi időpontját végül Ilir Meta elnök az óriási tüntetések miatt kénytelen volt eltörölni.

Bár minden feltétel adott, még nem indulnak Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásai, a miniszterelnök szerint pedig ez a nacionalista jobboldal malmára hajtja a vizet.

Az Európai Bizottság bővítené az EU-t a Balkánon, Párizs és Hága viszont továbbra is szkeptikus.

Az albán tüntetők egy hónapon belül már kétszer próbáltak meg behatolni a parlamentbe.

Nem csak kivonulnak a parlamentből, de a mandátumaikat is elégetik az albán ellenzék egy pártjának képviselői.

Az ellenzék utcára hívta híveit, akik majdnem betörtek a miniszterelnöki hivatal épületébe is.

Edi Rama miniszterelnök indulatos hangon osztotta ki az elnök mellé álló újságírókat, akik szerinte „beleürítenek a nemzet iránt táplált szeretet folyóiba”.

Reméljük, senki se gondolta komolyan, hogy külföldön nincsenek megfelelői a nemezelt tatyós fiataloknak, akik Nagy-Magyarország matricát tesznek a Suzukira! Megnéztük, mire vágynak mások.

Szeptember végén véget érhet Macedónia kálváriája: népszavazást tartanak az ország nevéről, amely az új névvel megkezdheti EU- és NATO-csatlakozását. De miért nem esik szó az új névről a népszavazási kérdésben, és hogy állnak a kérdéssel a helyi népcsoportok?

Macedónia és Görögország megegyezett a régóta tartó névvitájukról. A kisszerű és eléggé balkánias vita vége a jövőben megnyithatja az euroatlanti integráció útját a mostantól Észak-Macedónia néven futó ország számára – egyben végleg levette Jugoszláviát a térképről.