+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2021. április 16. péntek, 13:18
Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!

Hétfő óta azzal vannak tele a szlovén, horvát, szerb, észak-macedón, bosznia-hercegovinai lapok, hogy Charles Michel, az EU-tagállamok állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot elnöklő belga politikus asztalán lehet egy olyan non paper, ami állítólag a jobboldali szlovén miniszterelnök, Janez Janša javaslatára, a horvát-szerb-albán nacionalisták igényeinek megfelelően némileg átrajzolná a Balkán eddig ismert térképét. Rengeteg találgatás jelent meg az ügyben, mígnem a szlovén oknyomozó újságírók által alapított Necenzurirano portál csütörtökön leközölte az állítólagos dokumentumot.

 

Ljubljanára már senki sem néz úgy, mint eddig

 

Szlovénia az év második felében veszi át az EU soros elnökségét. Annál nagyobb csapás valószínűleg nem érhette, mint ez a botrány.

 

A féléves szlovén EU-elnökség egyik fő témája ugyanis pont a nyugat-balkáni országokra való nagyobb odafigyelés lett volna: szeptemberre tervben van egy EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó is.

 

A non paper egy nem hivatalos dokumentum, lényegében egy papírlap, azaz bármikor letagadható, hogy létezne. Így nevezik azokat az egy, vagy több ország által készített informális tervezeteket, amelyek nem a nyilvánosságnak szólnak – így nem is képezik a benyújtó állam vagy államok hivatalos álláspontját –, de nagyvonalakban tartalmazzák a benyújtó(k) által kigondolt szakpolitikai javaslatokat. Uniós kontextusban leginkább a miniszterekből álló EU Tanácsának belső, informális tárgyalásain szoktak cirkulálni ilyen dokumentumok, melyek célja, hogy egy adott politikai ügyben a döntéshozatalt megkönnyítsék. 

 

Janez Janša a kiszivárgott tervet úgy kommentálta, hogy annak nem ő a szerzője, és Szlovénia komoly megoldásokat keres a régió fejlődésére és a nyugat-balkáni országos európai perspektívájára. A konkrétabb kommentálásra vonatkozó sajtókérdéseket a politikus elutasította, mondván ezzel a botránnyal csak Szlovéniának akarnak ártani. Hozzátette: nehéz lett volna februárban vagy márciusban átadnia valamit Charles Michelnek, ugyanis hónapok óta nem találkoztak.

 

Persze senki sem állította, hogy ő adta volna azt át, a lapok azt írják, „szekunder módon” jutott el Michelhez: a non paper számos más úton is a belga politikus asztalára kerülhetett. Miközben van olyan napilap, ami biztos forrásból jövő információra hivatkozva állítja, a non papert Janša szűk környezetében fogalmazták meg, mások névtelen szlovén kormánykörökre hivatkozva arról írnak, hogy a non paper nem kizárólag a szlovén kormány közelében íródott, hanem abba beleírhatott a budapesti és a belgrádi kormány is – ez többek közt megmagyarázná a rejtélyt, hogy miért volt kint hosszú ideig Orbán parlamenti dolgozószobájának falán Bosznia-Hercegovina etnikai térképe. Az Azonnali egyik forrása szerint ez azonban nem valószínű, hiszen

 

a non paperben – már amennyiben az valódi, és nem orosz provokáció – egyértelműen a szlovén jobboldal szellemisége jelenik meg.

 

Így – noha van, aki még Aleksandar Vučić szerb elnököt is behozza a képbe – Orbán szerepe pusztán formális lehet: február közepén a V4 harmincadik jubileumának lengyelországi ünnepségén elvileg akár át is adhatta a dokumentumot az ott szintén jelenlévő Charles Michelnek. Ha így volt, nyilván tudta, mit ad át, már csak azért is, mert ő Janša legszorosabb EU-beli szövetségese. Az Azonnali az ügyben e-mailben megkereste a kérdéseivel Havasi Bertalant, a kormányfő sajtósát, válasz a cikk megjelenéséig nem érkezett. A szlovén Delo napilap brüsszeli tudósítója viszont úgy tudja, a szlovénok még tavaly ősszel küldték körbe a non papert, de ez is egy nem megerősített információ.

 

Mindenesetre a non paper csütörtöki nyilvánosságra kerülése előtt napokkal Peter Stano, az Európai Bizottság egyik szóvivője azt mondta, ők nem tudnak ilyen tartalmú papírról, és az EU álláspontja egyértelmű és világos a balkáni határokat illetően: nincs mit megváltoztatni rajtuk. Az viszont jelentősen ködösíti a képet, hogy egy szlovén napilap, a Delo brüsszeli tudósítójának

 

Charles Michel egyik szóvivője először azt mondta, kaptak ilyen dokumentumot, majd egy órával rá közölte, utánanéztek, és mégsem tudnak róla.

 

A SZLOVÉN OKNYOMOZÓ PORTÁL, A NECENZURIRANO ÁLTAL KISZIVÁROGTATOTT, ELÉG RADIKÁLIS NON PAPER. NEM TUDNI, KI A SZERZŐ, SENKI NEM VESZI A NEVÉRE.

 

Megadni mindenkinek, amit akar

 

A Brüsszelben csak „szlovén tervként” emlegetett non paper szerzője abból indul ki, hogy a délszláv háború vége után majd’ harminc évvel a szerbek, az albánok és a horvátok „megoldatlan nemzeti ügyei” miatt még mindig rengeteg probléma van a Balkánon. Az Azonnalinak nyilatkozó egyik szakértő két dolgot tud elképzelni, hogy az alább ismertetett terv vagy egy valódi dokumentum, vagy egy orosz provokáció. Egy másik szakértő szerint

 

ugyan nem rosszak az ötletek, de nagyon hülye lehet, aki ilyeneket leír, már ha tényleg leírta őket.

 

De nézzük, milyen mondatok miatt forrong a fél Balkán napok óta!

 

+ Szerbia és Koszovó európai integrációs perspektívája a nullához közelít. (Ezt már nem a dokumentum írja, hanem mi: előbbi jelenleg közelebb áll Moszkvához és Pekinghez, mint akár Bécshez, nemhogy Brüsszelhez, a szerb parlamentben például nincs is ellenzéki párt. Utóbbit pedig számos EU-tagállam eleve el sem ismeri önálló országként.)

 

+ Bosznia-Hercegovina EU-tagsága mai állás szerint gyakorlatilag lehetetlen. Törökország ezt kihasználva jelentősen megerősítette befolyását a középkori oszmán terjeszkedés óta muszlimok is lakta Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában.

 

+ Bosznia-Hercegovinában a daytoni egyezménnyel létrehozott intézményesített káosszal, azaz az eleve diszfunkcionálisnak szánt intézményekkel és a szerb-bosnyák-horvát etnogettókkal az ebből hasznot húzó helyi nacionalista politikusokon és támogatóikon kívül senki sem elégedett. (Akit ez bővebben érdekel, annak ajánljuk az Azonnalinak a daytoni egyezmény huszonötödik évfordulójára megjelentett kimerítő összeállítását.)

 

A non paper ezért a következő, Slobodan Milošević szerb elnök és a horvát államalapító Franjo Tudjman kilencvenes évekbeli boszniai felosztási tervéhez hasonló javaslatokat teszi annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok európai integrációja és NATO-csatlakozása felgyorsulhasson:

 

+ Egyesüljön a Szerbiából kivált Koszovó és a már NATO-tag Albánia. A túlnyomóan albán többségű Koszovó lakosságának 95 százaléka eleve ezt akarja, és hasonló a támogatottsági aránya az ötletnek Albániában, ráadásul a két ország közötti határ csak de facto létezik. A non paper megfogalmazóinak ötlete az, hogy Koszovó szerb többségű északi részei egy, a dél-tirolihoz hasonló autonómiát kapnának – hogy a két ország által tervezett területcserére miért nem térnek ki, rejtély.

 

+ A Bosznia-Hercegovina szerb többségű területeit magába foglaló Republika Srpska nagyrésze egyesüljön Szerbiával. A Republika Srpskát vezető nacionalista Milorad Dodik eleve nem hisz a jelenlegi Bosznia-Hercegovinában, így nála ezzel nyitott kapukat döngetnek. Szerbia és a boszniai szerb területek egyesülése eleve egy nagyszerb nacionalista álom régóta, a dokumentum szerzői is abból indulnak ki, hogy amennyiben „a szerb nemzeti ügy” lehetővé válik, úgy a mindenkori belgrádi kormány áldását adná arra, hogy Koszovó végleg elszakadjon Szerbiától.

 

+ A nagyhorvát nacionalista álmok is valóssággá válhatnak: Bosznia-Hercegovina horvát többségű részeit (azaz az északi Posavina kantont és a déli Hercegovinát) vagy Horvátországhoz csatolnák – így Thompson híres nemzeti himnuszának, a Lijepa li sinek immáron mindegyik megénekelt országrésze Horvátország területe lenne –, vagy kapnának egy a dél-tirolihoz hasonló autonómiát. Az első megoldás azzal is járna, hogy Bosznia elveszítené a tengerpartját, a boszniai tengeri kijáratot megkerülő, Dubrovnikot Horvátország többi részével nem a bosznia-hercegovinai szárazföldön, hanem a horvát Pelješac-félszigeten át összekötő, rengeteg botrány övezte híd építése pedig okafogyottá válna.

 

+ A Republika Srpska Szerbiához csatolásával és Hercegovina autonómiájával vagy éppen Horvátországhoz való csatolásával a maradék területen lényegében létrejöhetne egy önálló, bosnyák többségű ország. Itt a non paper szerzői kívánatosnak tartanák egy népszavazás kiírását, amin az immáron önálló – azaz vélhetően az EU nem gyámkodna már fölötte – Bosznia eldönthetné, hogy az EU-ban vagy az EU-n kívül, Törökország karjaiban képzeli-e a jövőjét. Egyúttal figyelmeztetnek is: amennyiben az utóbbi mellett döntenének, úgy a török nyomulás és a radikális iszlám térnyerése miatt az eddigi káosz akár drasztikusan rosszabbodhat is a következő évtizedben.

 

+ Az EU mindeközben elindít egy jelentős gazdasági, infrastrukturális, energiaügyi és környezetvédelmi fejlesztéseket célzó programot a térségben.

 

A KÉK-ZÖLD SZAGGATOTT VONALLAL JELZETT TERÜLETEK BOSZNIA-HERCEGOVINA HORVÁT TÖBBSÉGŰ KANTONJAI, EZEK A NON PAPER SZERINT VAGY AUTONÓMIÁT KAPNÁNAK, VAGY HORVÁTORSZÁG RÉSZEI LENNÉNEK. KOSZOVÓ ÉSZAKI, SZERB TÖBBSÉGŰ RÉSZE PEDIG AUTONÓMIÁT KÉPEZNE AZ ÍGY LÉTREJÖVŐ NAGY-ALBÁNIÁBAN.

 

Érdekesség, hogy a non paper nem tér ki a Brčkói Körzet sorsára. A Bosznia-Hercegovina északi részén, a horvát határ melletti területen ugyanis most osztozik a Republika Srpska és a horvát-bosnyák Föderáció, azt a teljes bosznia-hercegovinai állam és az EU kormányozza. Az osztozkodás oka az, hogy a Republika Srpska két részét ez a terület köti össze, valamint ez biztosít kijutási lehetőséget a Föderációnak az ország északi határához.

 

A kiszivárgott non paperben nem szerepel, de az ügyet hétfőn kirobbantó Politički.ba arról ír, hogy szó lehet akár Észak-Macedónia albán többségű nyugati részének Albániához csatolásáról is, valamint az önálló Bosznia kapna tengeri kijáratot, amit a NATO felügyelne. A bosznia-hercegovinai lap arról is írt, hogy értesüléseik szerint a tervet támogatja Magyarország, Horvátország, Lengyelország, de Ausztria és Franciaország sem zárkózik el tőle. A rengeteg találgatás ott váltott át igazán konteósba, amikor már azt is pedzegették, hogy a non paperben szó lenne arról, hogyan térhetne vissza a Magyarországon menekültstátuszt kapott Nikola Gruevszki macedón exkormányfő. Ami kiszivárgott, abban semmi ilyesmi nincs, már persze, ha az a non paper szivárgott ki, ami lehet, nincs is.

 

Köszönöm a teát, beszéljünk akkor országuk békés feloszlatásáról

 

A kiszivárgott non paperben az áll, hogy a terv megvalósításának előfeltétele, hogy szépen csendben felhozzák az ötleteket az érintett országok, valamint a régióban jelenlévő fontosabb nemzetközi szereplők döntéshozóinak, hogy felmérjék, milyen lehetőségekről lehet egyáltalán beszélni – a dokumentum szerint ez már folyamatban van.

 

Olyannyira, hogy Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina horvát társállamfője és Šefik Džaferović, a bosnyák társállamfő hétfőn megerősítették: Borut Pahor szlovén elnök a március 5-i szarajevói látogatásán nekik szegezte a kérdést, miszerint elképzelhetőnek tartják-e országuk békés feloszlatását. Ők ketten azt mondták: nem, az ugyanis háborúhoz vezetne. Álláspontjukkal a szlovén államfő egyetértett.

 

Az ötletet állítólag hangosan támogatta viszont Bosznia-Hercegovina harmadik társállamfője, Milorad Dodik, a Republika Srpska vezetője. Ő egy március 10-i beszédében arról beszélt konkrét név említése nélkül, hogy „egy jelentős EU-s csoport” képviselője megkérdezte ugyanerről a véleményét. Ugyanő csütörtökön Belgrádban viszont már azt állította: nem tud ilyen tervről, de hozzátette, hogy „Bosznia-Hercegovina békés felosztása nem egy új ötlet, és csak arra reagál, hogy az állam működésképtelen“, és hamarosan eleve népszavazást tervez kiírni a Republika Srpska státuszáról. A tervvel hírbe hozott Aleksandar Vučić szerb elnök tagadta, hogy tudna a non paperről.

 

Az állítólagos tervben azt is írják, hogy amennyiben nagy egyetértés mutatkozik az európai, amerikai és regionális döntéshozók körében, előkészítenek egy kommunikációs tervet is arra, hogyan lehetne nyilvánosan prezentálni az ötletet, figyelembe véve az egyes országokban meglévő érzékenységeket – a terv rendkívül negatív, megvalósulása esetén újabb véres háborúkat kilátásba helyező bosznia-hercegovinai sajtóvisszhangja alapján ebbe a fázisba már biztosan nem jutott el az egész. Az is lehet persze, hogy pont azért szivárgott ki, mert ez a fázis jött volna: ezt nem tudhatjuk. Formálisan

 

az EU feladata lett volna, hogy felvállalja, kezdezményezze és megvalósítsa az ötletet.

 

Mennyire lehet ez reális?

 

A horvát Jutarnji list napilap által megszólaltatott szlovén kormánykörök szerint ahol füst van, ott tűz is: ők úgy vélik, Orbán és Vučić Jansát felhasználva akarták figyelmeztetni Brüsszelt arra, hogy a nyugat-balkáni válság gyors kezeléséhez radikális lépések kellenek, és hogy

 

van mód olyan megoldásra, amely Belgrád – amely eleve abból indul ki, hogy Zágrábtól Szkopjéig (Horvátországot leszámítva) minden állam átmeneti – tetszését maximálisan elnyerheti.

 

Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az Azonnalinak azt mondta, amennyiben ez valóban Szlovéniából eredeztethető, akkor az egyfajta tapogatózás lehet a szlovén külügy részéről, hogy Szlovénia uniós soros elnöksége előtt mennyire lennének vevők az EU és a nagyobb tagállamok egy ilyen megoldási javaslatra.

 

Bisera Turković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere csütörtökön arról twittelt, hogy „noha vannak olyan retrográd erők Bosznia-Hercegovinában, akik ezt legitim történetnek próbálják előadni” (itt vélhetően Milorad Dodikra, a Republika Srpska vezetőjére gondol), neki meggyőződése, hogy „nincs olyan komoly ember” az EU-ban, aki ezt a Bosznia-Hercegovina területi integritását veszélyeztető ötletet komolyan gondolja, az ugyanis „megnyitná Pandora szelencéjét”, és destabilizálná a Nyugat-Balkánt. Úgy látja,

 

„valaki azt gondolja, hogy így tudja elérni a háborús céljait”, ez ugyanis „propaganda és hibrid háború Bosznia-Hercegovina és polgárai euroatlanti érdekei ellen”.

 

Jušan Janjić belgrádi politikai elemző a szarajevói Avaz napilapnak azt nyilatkozta, hogy szerinte nem Janša magánakciójáról van szó, hanem orosz érdekek állhatnak mögötte. Janjić szerint Ukrajna helyett Vlagyimir Putyin elnök a Balkánra koncentrál, ahol be akarja bizonyítani: a térség instabil, külső beavatkozásra lehet szükség. Erre a Bosznia-Hercegovinán belüli Republika Srpskát használná fel, hogy destabilizálja a működésképtelenségig a közös államot.

 

Egy az Azonnalinak név nélkül nyilatkozó hazai szakértő szerint „nem kerek a sztori”, inkább provokációszagú, mintsem komoly. Ráadásul szerinte már csak azért sem lehet benne szerepe Budapestnek, mert sehol sem jelenik meg a non paperben a magyar érdek: „Hol a délvidéki Dél-Tirol?” – tette fel a költői kérdést a non paper stílusában.

 

Az állítólagos dokumentumot közlő szlovén Necenzurirano portál szerint a határok újrarajzolásától vérszemet kaphatnak a montenegrói szerb nacionalisták, valamint az észak-macedóniai albán nacionalisták – a terv ugyanis érdekes módon pont ezt a két újdonsült NATO-tagországot nem érinti semmiféleképpen. Ez az orosz szál mellett szól, Oroszországnak ugyanis érzékeny veszteség volt a két ország csatlakozása az atlanti katonai szövetséghez.

 

„Ilyen radikális lépéseket nem merne bevállalni egyik ország sem, sem az EU. Többségben vannak azok az országok, amelyek kizárják a Nyugat-Balkánon lévő határok megbolygatását: az egyik legnagyobb ellenző Németország” – ezt már Németh Ferenctől tudtuk meg. Ő az orosz szálat is kétli, szerinte Moszkvának a jelenlegi helyzet a Nyugat-Balkánon ideálisnak mondható: Koszovó státusza nem rendezett, Bosznia-Hercegovina kvázi működésképtelen, így zéró anyagi befektetéssel ellehetetlenül, hogy Szerbia, Koszovó és Bosznia-Hercegovina a közeljövőben csatlakozzon a NATO-hoz.

 

Mindenesetre figyelemreméltó, hogy április 8-án Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár telefonbeszélgetésében a Kreml közlése szerint szó esett Bosznia-Hercegovináról is, és hogy „további koordinált lépéseket tegyenek a stabilitás és az interetnikus összhang érdekében” a daytoni egyezmény figyelembevételével. A Kreml a ‘figyelembevétel’ és nem a ‘tiszteletben tartás’ kifejezést használja, nem úgy, mint az amerikai megnyilvánulás a témában.

 

A diplomáciai botrány hatására ugyanis Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte: az Egyesült Államok tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovinának a daytoni egyezményben lefektetett területi integritását és szuverenitását. Hasonlóan nyilatkozott az EU és a horvát külügyminiszter is: az egész Janša-papír körülötti botrányból ők jöhetnek ki a legjobban.

 

Felbukkant egy újabb non paper

 

A szlovén Necenzurirano internetes újság információja szerint ugyanis nem csak egyetlen dokumentumról és kezdeményezésről van szó. A lap leközölt egy másik non papert, ami Zágrábból származik, és persze jóval mérsékeltebb: ebben Szlovénia és Magyarország mellett Horvátország, Ciprus, Bulgária és Görögország azt hangsúlyozzák, hogy meg kell őrizni Bosznia-Hercegovina területi integritását és stabilitását, valamint segíteni kell az EU-ba való felvételét. Azonban

 

javasolják a választási törvény módosítását.

 

Tény, hogy a jelenlegi rendszer nem megfelelő, mert csak a három államalkotó nemzetiség tagjai lehetnek társállamfők vagy a konföderatív parlament tagjai. A Necenzirano szerint azonban Zágráb nem a nemzetiségi elv feladását, hanem éppen annak további szigorítását akarná. Jelenleg ugyanis a bosnyák-horvát részen mindenki szavazhat a társállamelnök-választáson – azaz például bosnyákok is szavazhatnak a horvát jelöltekre. Emiatt lehet lehet a hivatalosan horvát társállamelnök az a Željko Komšić, aki horvát, de antinacionalista. Zágráb nem is ismeri el horvátként.

 

Az Azonnalin már írtunk arról, hogy ezzel Zágráb miként szolgál a sajátjai mellett éppen nagyszerb érdekeket is: ezzel ugyanis (ha nem is olyan radikálisan, mint a kiszivárgott dokumentumban) tovább lehet szakítani Bosznia-Hercegovinát az etnikai elv mentén, így ha az egyszer tényleg szétesne, Zágráb és Belgrád szemezgethetne a darabokból. És hiába van egyre több olyan politikus Szarajevóban, aki az eddigi etnikai gettók helyett a közös bosznia-hercegovinai identitást erősítené: nem ők ülnek az asztalnál.

 

A cikk készítésében közreműködött Karóczkai Balázs, Illés Gergő és Techet Péter is.

 

GRAFIKÁK: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás