Nyitott Balkán: EU-pótlék vagy csak üres PR-fogás?

Szerző: Rédl Boglárka
2021.08.05. 07:10

A határok egymás előtti megnyitása további lépés az európai integráció felé a Balkánon, vagy mindenki belefáradt ott abba, és helyettesíteni akarják azt valamivel?

Nyitott Balkán: EU-pótlék vagy csak üres PR-fogás?

A korábban mini Schengenként emlegetett kezdeményezés új nevet és új lendületet kap – jelentette be július 29-én az albán és az észak-macedón miniszterelnök, valamint a szerb államfő Szkopjéban. A kezdeményezés, amely értelmében 2021-re már eleve meg kellett volna valósulnia az áru, a tőke, a munka és a személyek résztvevő országok közötti szabad áramlásának, most új céldátumot kapott: mindezt 2023-ig tervezik megvalósítani. Azaz amennyiben úgy lesz, ahogy ők ezt ígérik, egy Magyarországról Görögországba történő autózás alatt két határellenőrzés lesz csak: egy Schengenből ki, a Balkánra be, majd egy onnan ki, és Schengenbe újra be.

Az immáron Nyitott Balkán névre keresztelt kezdeményezés a tervek szerint az összes nyugat-balkáni országot, tehát Szerbián, Észak-Macedónián és Albánián túl Koszovót, Bosznia-Hercegovinát és Montenegrót is magába foglalná, azonban utóbbiak nem lelkesednek az ötletért. Egyrészt az egyre csak későbbi céldátumra kitolt, az EU által eleve csak félszívvel képviselt uniós csatlakozás alternatíváját látják benne – amit visszautasítanak, ők ugyanis az EU tagjai akarnak lenni – másrészt pedig félnek, hogy kezdeményezés valójában a szerb vállalatok dominanciáját erősítené, valamint a szerb és albán hatalmi törekvéseknek adna teret.

Az összes nyugat-balkáni ország együttműködése híján viszont nincs valódi realitása az ötletnek

– világítja meg az Azonnalinak Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Nyugat-Balkán-kutatója. Földrajzilag pedig elég nehéz elképzelni egy olyan határok nélküli térséget, amelyben Koszovó nincs benne, hiszen az ország pont Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia között fekszik.

Pedig Németh Ferenc szerint a határoknélküliség nagyon kedvező lenne a Nyugat-Balkán számára: Egy olyan kezdeményezésről van szó, ami valóban az állampolgárokat segíti: valamelyest fellendülhet a gazdaság, ráadásul elég lenne egy személyigazolvány a határátlépéshez.” A Nyugat-Balkánnak nagy szüksége van a gazdasági integrációra, mivel nagyon kevés beruházás érkezik a régióba. Egy regionális integrációnak viszont nagyon erős működőtőke-vonzó hatása lehet.

A Szerbiából a délszláv háborút követően kivált két ország, Koszovó és Montenegró azonban attól tart, hogy a kezdeményezés valójában egy nagyszerb állam gazdasági megalapozását szolgálná.

A térség országainak gazdasága ugyanis elenyésző a szerb gazdasághoz képest, magyarázza a szakértő. Ezt jól mintázza az is, hogy a céldátum eltolásáról, egyben új lendületről szóló szkopjei találkozón, ahol megközelítőleg 300 cég vett részt, több mint 230 szerb volt: ők pont ettől a szerb dominanciától félnek. Maga Vučić is főleg a gazdasági haszonról beszélt a kezdeményezés kapcsán a szerb köztévén, beszólva egyben a koszovói és bosznia-hercegovinai vezetésnek is: A kapuk mindenki előtt nyitva állnak, senkit sem fogunk sürgetni. Szarajevóban és Podgoricában magyarázzák meg, hogy milyen, amikor várakoznak a határon, az ő döntésük, nem vagyunk olyanok, akik nyomást gyakorolnának, aki szeretné, azt szívesen várjuk.”

Srpski svet

Vučićnak vannak regionális szinten vezetőszerep-aspirációi”

– teszi hozzá Németh Ferenc. Így hát a három vonakodó ország félelme nem teljesen megalapozatlan. Vučić hatalmi aspirációi a kutató szerint a járvány kapcsán is megmutatkoztak, Szerbia ugyanis valóságos regionális elosztó szerepet vállalt magára az oltások terén: felajánlotta, hogy a környező országok lakosai beolthatják magukat náluk, valamint oltóanyagokat küldött a régió országainak. Igaz, ebben az is szerepet játszott, hogy az országban rendkívül nagy az oltásellenesek száma, így a már leszállított vakcinákkal valamit kezdeni kellett, mielőtt lejártak volna.

Albánia nemrég újraválasztott miniszterelnökét, a szocialista Edi Ramát Németh Ferenc szerint valószínűleg szintén hatalmi aspirációk vezérlik, Rama ugyanis az albán közösségeknek szeretne a vezéralakja lenni. Etéren pont a mini Schengenbe annak víziótlansága miatt nem csatlakozó Albin Kurti, a nemrég megválasztott nacionalista-baloldali koszovói miniszterelnök a legnagyobb konkurense, Kurti ugyanis rendkívül népszerű politikus, és nemcsak a koszovói, hanem a szerb és az észak-macedóniai albánok körében is, valamint magában Albániában is.

Rastislav Dinić szerb politikai elemző az Azonnalinak arról beszélt: a szerb ellenzék is hatalmi törekvéseket lát a kezdeményezés mögött, szerinte ez elsősorban azon nacionalista retorika miatt van, amit Vučić egyre intenzívebben kezdett el használni. Ezeket újabban a srpski svet (szerb világ) terminológia írja le, de valójában semmiben sem különböznek attól, amit korábban nagyszerb törekvésnek neveztek: egy olyan határ kialakítását célozzák, amely magában foglalja a Balkán összes szerblakta területét. Vučić törekvése az elemző szerint elsősorban Montenegróban érezteti a hatását, ahol Szerbia egyre intenzívebben avatkozik bele a belügyekbe. Rastislav Dinić szerint éppen ezért

a Nyitott Balkán kezdeményezés valójában nem több PR-fogásnál, csak egy eszköz arra, hogy a szerb államfő valódi hatalmi ambícióit leplezze.

Albin Kurti, Aleksandar Vučić és Edi Rama: a három balkáni vezető szerepre törő politikus. 

Albin Kurti, Aleksandar Vučić és Edi Rama: a három balkáni vezető szerepre törő politikus. 

Fotó: Facebook

Az európai integráció alternatívája?

Németh Ferenc szerint a kezdeményezéshez csatlakozni nem kívánó országok félelme, miszerint a kezdeményezés az európai integráció alternatívája, szintén megalapozott, hiszen a kezdeményezést eleve az uniós bővítés kudarcára válaszul hozták létre.

„A Nyitott Balkán-kezdeményezést az hozta létre, hogy az országok tudják: belátható időn belül nem lesznek uniós tagok”

– emeli ki a kutató, hiszen eleve maga az ötlet is egy reakció volt arra, hogy 2019 őszén harmadik alkalommal vétózták meg a csatlakozási tárgyalások elkezdését a már EU-tag Görögország nyomására frissen nevet változtatott Észak-Macedóniával. Ez az egész régióban csalódást és frusztrációt idézett elő.

Maga az EU is inkább a szelektív integráció felé mozdul el, már ami ezen országok reális perspektíváit illeti. Ennek az egyik kardinális eleme a gazdasági integráció, mint amilyen az összes EU-n kívüli balkáni országot magába foglaló Közép-európai szabadkereskedelmi egyezmény (CEFTA) és 2020 novemberében létrehozott Közös Regionális Piac kezdeményezés, amelyről a bővítésért felelős uniós biztos, a magyar Várhelyi Olivér idén májusban úgy nyilatkozott, hogy felgyorsíthatja ezen országok EU-csatlakozását, jelentsen ez bármit is. Ezen két kezdeményezéssel ellentétben viszont a Nyitott Balkán mögött nem áll ott teljes mellszélességgel az Európai Unió – teszi hozzá Németh Ferenc. A folyamat nem az EU égisze alatt zajlik, eleve nem brüsszeli kezdeményezésére született, igaz, a visegrádi országok külügyminiszterei már például üdvözölték azt.

Lesz ebből valami egyáltalán?  

Rastislav Dinić szerint a legtöbb szerb ellenzéki párt meg van róla győződve, hogy a kezdeményezés valójában csak egy hírverés, nincs mögötte valós politikai akarat. Az elemző rámutat: eddig valójában még semmi konkrét nem történt. 2019-ben létrehozták, majd amikor lejárt a céldátum, megint meghosszabbították azt. Az elemző szerint legalábbis Vučić biztosan nem fog lépéseket tenni az ügyben, pláne mivel maga a szerb elnök is azzal a körítéssel kommentálta azt pár napja, hogy „ez valóban egy történelmi döntés, hogy véghez tudjuk-e majd vinni, az majd még kiderül”.

Németh Ferenc szintén kiemeli: a kezdeményezés sikere nagyban függ a balkáni országok politikai elitjének hajlandóságától: „Az elhatározás szintjén nagyon sok kezdeményezést láttunk már a Nyugat-Balkánon, csak hát a gyakorlatban nem sok élte túl ezek közül.”

NYITÓKÉP: Autópálya Észak-Macedóniában. Bukovics Martin / Azonnali

Rédl Boglárka
Rédl Boglárka gyakornok

Nemzetközi tanulmányok és nemzetközi gazdálkodás szakos hallgató, akit egyre jobban elvarázsol az újságírás világa. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek