+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Noha egy ideje asztalon van már Albánia és a Macedóniáról Észak-Macedóniára átnevezett ország EU-csatlakozása, a magyar kormány pedig Szerbia uniós integrációjáért emeli fel állandóan a szavát, ezek az országok addig maguk között is elintézik, amit el kell. Szorosabb kapcsolatokat, egyszerűbb határátlépést akar Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia: Zoran Zaev, Észak-Macedónia kormányfője, Edi Rama albán kormányfő és Aleksandar Vučić szerb államfő csütörtökön az Újvidékkel szemben található péterváradi várban tárgyalt erről, írja címlapján a Magyar Szó című vajdasági napilap pénteki száma. 

 

A három balkáni vezető tervei szerint 2021 végén már csak személyi igazolványra lenne szüksége a három állam polgárainak ahhoz, hogy átléphessék egymás országhatárait. (A schengenes hasonlat annyiban sántít, hogy a schengeni zónában a határátlépéshez főszabály szerint még erre sincs szükség.) Mivel az újvidéki találkozón politikai megállapodás született csak, ezért végleges tervek még nincsenek, egy tárgyalási forduló november 10-én még lesz az észak-macedóniai Ohridban is, ahol konkrét intézkedésekre is javaslatokat tesznek. A cél az az, hogy az Európai Unióban működő

 

schengeni rendszerhez hasonlóan a tőke, az áru, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását garantálják az EU-n kívüli balkáni országok mindegyikében a közeljövőben.

 

Bár Péterváradon csak három ország vezetői vettek részt, Edi Rama albán kormányfő a találkozót követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Koszovónak, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának is helye van az együttműködésben. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban is végig a hat EU-n kívüli balkáni ország fejlődéséről és együttműködéséről beszélnek. Az albán miniszterelnök a Szerbia által el nem ismert fiatal államra, az albán nacionalizmus központjára, a kifejezetten vallásos, muszlim albánok lakta Koszovóra utalva megjegyezte: e megoldatlan kérdésnek nem szabad megakadályoznia azt, hogy azt tegyék, ami a polgárok érdekeit szolgálja: együttműködjenek egymással, hasznos szerződéseket írjanak alá.

 

Arra az újságírói kérdésre, hogy ha egyszer számítanak a másik három EU-n kívüli balkáni országra, azok képviselői miért nem voltak jelen Péterváradon, Vučić szerb elnök nem igazán válaszolt, viszont azt mondta, nincs nézeteltérés az országok vezetői között, és bár bonyolítja a kapcsolatokat a szerb-koszovói ellentét, Belgrád a gazdasági és kereskedelmi együttműködés mellett áll, ezért teljesen ésszerűtlennek tartja például a szerb árura kirótt száz százalékos pristinai vámilletékeket. De ettől függetlenül Koszovót is meghívták.

 

EZEK A BALKÁNI ORSZÁGOK (ÉS TÖRÖKORSZÁG) NEM EU-TAGOK MOST: MONTENEGRÓVAL 2012 ÓTA, SZERBIÁVAL 2014 ÓTA FOLYNAK A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK. ÉSZAK-MACEDÓNIA 2005, ALBÁNIA 2014 ÓTA TAGJELÖLTI STÁTUSZBAN VAN, BOSZNIA-HERCEGOVINA 2016-BAN KÜLDÖTT TAGFELVÉTELI KÉRELMET, AZ ÖT EU-TAGORSZÁG ÁLTAL EL NEM ISMERT KOSZOVÓ PEDIG MÉG OTT SEM TART. FORRÁS: WIKIMÉDIAEURÓPAI PARLAMENT

 

Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök újságíróknak arról beszélt a találkozó után, hogy a balkáni „Kis-Schengen” kiépítésével vonzóbb lesz a Balkán a befektetőknek és azoknak, akik eleve ott élnek, és ez talán megfékezi az országból való elvándorlást is. Az ország lakói mondjuk az EU-tól is ugyanezt várják, de erről majd jövő héten lesz egy helyszíni, fotókkal gazdagon illusztrált riportunk az Azonnalin.

 

A magyar állampolgárok egyébként mind a hat EU-n kívüli balkáni országba be tudnak lépni személyi igazolvánnyal.

 

FOTÓ: Bukovics Martin, Szkopje / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdownpolitikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy a kormány még mindig 900 faxgépet használ.

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás