+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Noha egy ideje asztalon van már Albánia és a Macedóniáról Észak-Macedóniára átnevezett ország EU-csatlakozása, a magyar kormány pedig Szerbia uniós integrációjáért emeli fel állandóan a szavát, ezek az országok addig maguk között is elintézik, amit el kell. Szorosabb kapcsolatokat, egyszerűbb határátlépést akar Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia: Zoran Zaev, Észak-Macedónia kormányfője, Edi Rama albán kormányfő és Aleksandar Vučić szerb államfő csütörtökön az Újvidékkel szemben található péterváradi várban tárgyalt erről, írja címlapján a Magyar Szó című vajdasági napilap pénteki száma. 

 

A három balkáni vezető tervei szerint 2021 végén már csak személyi igazolványra lenne szüksége a három állam polgárainak ahhoz, hogy átléphessék egymás országhatárait. (A schengenes hasonlat annyiban sántít, hogy a schengeni zónában a határátlépéshez főszabály szerint még erre sincs szükség.) Mivel az újvidéki találkozón politikai megállapodás született csak, ezért végleges tervek még nincsenek, egy tárgyalási forduló november 10-én még lesz az észak-macedóniai Ohridban is, ahol konkrét intézkedésekre is javaslatokat tesznek. A cél az az, hogy az Európai Unióban működő

 

schengeni rendszerhez hasonlóan a tőke, az áru, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását garantálják az EU-n kívüli balkáni országok mindegyikében a közeljövőben.

 

Bár Péterváradon csak három ország vezetői vettek részt, Edi Rama albán kormányfő a találkozót követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Koszovónak, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának is helye van az együttműködésben. A találkozót követően kiadott nyilatkozatban is végig a hat EU-n kívüli balkáni ország fejlődéséről és együttműködéséről beszélnek. Az albán miniszterelnök a Szerbia által el nem ismert fiatal államra, az albán nacionalizmus központjára, a kifejezetten vallásos, muszlim albánok lakta Koszovóra utalva megjegyezte: e megoldatlan kérdésnek nem szabad megakadályoznia azt, hogy azt tegyék, ami a polgárok érdekeit szolgálja: együttműködjenek egymással, hasznos szerződéseket írjanak alá.

 

Arra az újságírói kérdésre, hogy ha egyszer számítanak a másik három EU-n kívüli balkáni országra, azok képviselői miért nem voltak jelen Péterváradon, Vučić szerb elnök nem igazán válaszolt, viszont azt mondta, nincs nézeteltérés az országok vezetői között, és bár bonyolítja a kapcsolatokat a szerb-koszovói ellentét, Belgrád a gazdasági és kereskedelmi együttműködés mellett áll, ezért teljesen ésszerűtlennek tartja például a szerb árura kirótt száz százalékos pristinai vámilletékeket. De ettől függetlenül Koszovót is meghívták.

 

EZEK A BALKÁNI ORSZÁGOK (ÉS TÖRÖKORSZÁG) NEM EU-TAGOK MOST: MONTENEGRÓVAL 2012 ÓTA, SZERBIÁVAL 2014 ÓTA FOLYNAK A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK. ÉSZAK-MACEDÓNIA 2005, ALBÁNIA 2014 ÓTA TAGJELÖLTI STÁTUSZBAN VAN, BOSZNIA-HERCEGOVINA 2016-BAN KÜLDÖTT TAGFELVÉTELI KÉRELMET, AZ ÖT EU-TAGORSZÁG ÁLTAL EL NEM ISMERT KOSZOVÓ PEDIG MÉG OTT SEM TART. FORRÁS: WIKIMÉDIAEURÓPAI PARLAMENT

 

Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök újságíróknak arról beszélt a találkozó után, hogy a balkáni „Kis-Schengen” kiépítésével vonzóbb lesz a Balkán a befektetőknek és azoknak, akik eleve ott élnek, és ez talán megfékezi az országból való elvándorlást is. Az ország lakói mondjuk az EU-tól is ugyanezt várják, de erről majd jövő héten lesz egy helyszíni, fotókkal gazdagon illusztrált riportunk az Azonnalin.

 

A magyar állampolgárok egyébként mind a hat EU-n kívüli balkáni országba be tudnak lépni személyi igazolvánnyal.

 

FOTÓ: Bukovics Martin, Szkopje / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás