2020. november 22. 17:43
Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra.
2020. november 22. 17:42
Vahidin Preljević a szarajevói egyetem tanáraként az egyik legismertebb értelmiségi hang az országban. Az Azonnalinak nyilatkozva a daytoni egyezmény teremtette Bosznia hibáiról beszél. Szerinte a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz valódi béke. A Habsburgokat – és főleg a magyar Kállay Bénit – hozza fel példaként, miként lehetne közös identitást teremteni a ma etnikailag szétszabdalt országban.
2020. november 22. 17:10
Daytonban a szerbek tettesek, a muzulmánok áldozatok, a bűntény pedig jog lett. Kiderült: a nemzeti ellentéteket meghaladó jugoszláv Bosznia csak a felszín volt. Mihelyt volt rá alkalom, az emberek titokban leszavaztak a nacionalista pártokra.
2020. november 22. 13:15
Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.
2020. november 22. 11:15
Egy esetleges bosznia-hercegovinai alkotmánymódosítás során erősebb központi kormányzatot, az etnonacionalista szemlélettel való szakítást, az EU-s pénzek feltételekhez kötését szeretné több értelmiségi.
2020. november 22. 09:03
Van-e helye az országnak az Európai Unióban? Előnyt jelentene-e a csatlakozásnál a jelentős muszlim lakosság? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!
2020. november 22. 08:08
A horvát-szerb háborút még érteni véltük: a baráti kis nép a szabadságharcát vívja az erőszakos, barbár elnyomókkal szemben. Aztán jött Bosznia. Az már egészen más volt. Azt nem értettük.
2020. november 22. 08:00
A szeptember 11-ei merénylet után elterjedt nézet szerint Bosznia-Hercegovina a dzsihádista terrorizmus egyik melegágya. A narratíva szerint a kilencvenes évek sérelmei, az 1995-ös daytoni megállapodással létrejött bonyolult és gyenge államszervezet és az országban együttélő bosnyák, szerb és horvát közösségek közötti feszültségek kiváló lehetőséget biztosítanak a terrorista hálózatok terjeszkedésére. Az adatokat megnézve azonban azt láthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina nem emelkedik ki a terrormerényletek számában, viszont Európában a vezetők közé tartozik a külföldre utazó terroristák relatív számában. A bosnyák terroristák tehát nem otthon, hanem külföldön szeretnének robbantani, ez viszont aggodalommal tölthet el minket több szempontból is.
2020. november 21. 17:52
Amikor elhangzik a Balkán szó vagy a balkáni jelző, többnyire valamilyen negatív jelentéstartalmat társítunk hozzá. Szabó Zoltán hosszúhetényi borásznál ez egészen másképp működik: meg is mutatja, miért!
2020. november 21. 17:50
Aki szeret utazni, annak a koronavírus-járvány rendesen megnehezíti most a dolgát. Álmodozni viszont lehet, és érdemes is: a daytoni békeszerződés 25. évfordulójának alkalmából elmondjuk azt is, miért Szarajevóba vezessen az első utad, ha megnyílnak a határok.
2020. november 21. 08:16
Az osztrák-spanyol származású, Norvégiában oktató Sabrina P. Ramet a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója. Az Azonnalinak adott interjúban elmondja, mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők. A daytoni egyezmény kapcsán nem táplál 25 év után se illúziókat: az ott megszületett békéből szerinte nem lesz egységes állam sohasem.
2020. november 21. 08:08
Azt, hogy a nacionalizmus mindig egy szűk elit érdeke, amely ezzel tudja a hatalmát bebetonozni és egyben a lényeges kérdéseket egy etnikai alapú „mi” vs. „ők”-felosztással megkerülni, Bosznia-Hercegovinában kiválóan lehet tanulmányozni.
2020. november 21. 08:00
25 éve tárgyalták le a daytoni békeszerződést, aminél szimbolikusabb eseményt nem is lehetne találni a poszthidegháborús világból. Megvan benne minden, ami kell: az Egyesült Államokra mint világcsendőrre támaszkodó Európa, a nagyfokú médiajelenlét, az összetett vallási-etnikai konfliktusok megértésére való képtelenség és az egypólusú világba, a „történelem végébe” vetett optimizmus.
A béke, amely etnikai tisztogatásokat szentesített Európában
2020. november 20. 18:55
A 25 évvel ezelőtt letárgyalt daytoni béke véget vetett a boszniai vérengzésnek, egyben megalkotta a ma ismert Bosznia-Hercegovinát. Ez kétségkívül erénye, ugyanakkor hosszú távra betonozta be az etnikai megosztottságot is. Az eheti Helyzetből kiderül, milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy született meg a béke, ahogy; illetve hogy miképp alakult az ország sorsa az elmúlt két és fél évtizedben. Podcast!
2020. augusztus 5. 13:23
Tizenhárom év után megszűnik az egyetlen független magyar boros lap, a Pécsi Borozó. A főszerkesztő, Győrffy Zoltán, elmondja az Azonnalinak, van-e Budapest-vidék harc a borsajtóban, miért nem ismeri szinte senki a pécsi borvidéket, és hogyan került a Vajdaságból az ostromlott Szarajevón át Pécsre. Nagyinterjú.
2020. július 29. 14:29
Szerbiában nem csak az autoriter kormány, de az ellene lázadó ellenzék egy része is erősen oroszpárti. Ez azonban nem ma kezdődött. Már a török elleni lázadásokat is az osztrákok mellett az oroszok is támogatták, a 19. századi szerb elit pedig az osztrákok és az oroszok közt őrlődött. Elmeséljük.
2020. június 28. 09:40
Nem is kicsit: a szobor több mint kétméteres lesz, és a tervek szerint a boszniai szerb Republika Srpska Radio helyén épülő hotelben fogják kiállítani.
2020. június 3. 18:00
Itt az Azonnali Trianon-évfordulós ajándéka a magyar nemzetnek: a híres horvát harmonikás, Samir Nurkić a felkérésünkre elzenélte Magyarország nem hivatalos himnuszát hét balkáni nép stílusában!
.
