A leköszönő Merkel kancellár immár az egyik számára legfontosabb politikai folyamat, a Nyugat-Balkán EU-s integrációja mellett tette le a garast, mintegy hagyatékként utódai számára. Nem mindenki látja azonban ugyanígy az EU-ban.

Izrael miniszterelnöke köszönetet mondott Bosznia-Hercegovinának is, mert az ország kiállt a zsidó állam mellett a jelenlegi konfliktusban. Erről azonban nem mindenki értesült Szarajevóban: a bosnyák társállamelnök és Szarajevó polgármestere kifejezetten Gáza mellett szólalt fel. A szerblakta részen viszont kint voltak az izraeli zászlók. Belobbantja a közel-keleti konfliktus a bosznia-hercegoviniai feszültségeket is?

Így nem lesz semmi a Bosznia-Hercegovinát feldarabolni akaró szlovén tervezetből: Heiko Maas reméli, hogy a nem hivatalos dokumentum történelem iratmegsemmisítőjében végzi.

Hét eleje óta azon spekulál az exjugoszláv országok sajtója, hogy vajon tényleg létezik-e egy olyan informális dokumentum, amelyben médiaértesülések szerint Janez Janša szlovén kormányfő a balkáni határok átszabását javasolja, a nagyszerb-nagyhorvát-nagyalbán nacionalista tervekkel való teljes összhangban. A pletykák szerint Orbán Viktornak is köze lehet az akcióhoz, a szlovénok szerint ezzel csak őket járatják le, de van, aki szerint orosz provokáció lehet az egész mögött. Egy állítólagos dokumentum közben kiszivárgott: mutatjuk, mi van benne!

Mi lehet a célja az állítólagos balkáni határmódosító javaslatnak? Mi a realitás? Van-e orosz és magyar szála a történetnek? Németh Ferenc Balkán-szakértőt kérdeztük.

Benjamina Karić fiatal szocdem politikust múlt héten választották meg Szarajevó élére. A korábbi muzulmán-nacionalista vezetéstől már abban is eltér, hogy ő egyetlen nemzetiséghez se akar tartozni, mert a bosnyákok, szerbek és horvátok közötti megosztottság helyett egy közös bosznia-hercegovinai identitásban bízik.

Csütörtökön elhunyt a szerb származású Jovan Divjak, azaz „Jovo bácsi”, aki azzal vált híressé és választott új hazájában, Bosznia-Hervegovinában hőssé, hogy a boszniai főváros 1994-es szerb ostromakor a város védőinek oldalára állt. Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Zoran Milanović horvát államelnök nagyon bedühödött a horvátországi szerbek parlamenti képviselőjére, amiért az nem szavazta meg jelöltjét a Legfelsőbb Bíróság élére. A szerb politikus szerint Milanović mindent gyűlöl, ami Horvátországtól keletre van. A jobbközép kormánypárt már Milanović elmozdítását is felvetette. De mi a célja a szocdem államelnöknek a kirohanásaival?

A szerb kormány lehetővé teszi szerb lakcímmel nem rendelkező külföldi állampolgároknak is, hogy igénybe vegyék az ország oltópontjait. Kilométeres sorok álltak a hétvégén a szerb határokon, annyian akartak átjutni az országba. Miközben Szerbiának a külföldiek számára is marad oltóanyaga, a többi, nem EU-tag balkáni államban nagyon lassan halad az oltás.

A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság tagjai és munkatársai már megkapták a kínai koronavírus elleni oltást – mégpedig a szomszédos Szerbiában. Az országban lockdown nincs, a taláros testület is ellenzett minden korlátozást.

Már több, mint félmillió embert oltottak be a kínai koronavírus ellen Szerbiában alig két hét alatt. Aleksandar Vučić rendszere nyugati, kínai és orosz oltóanyagokat is használ. Hogy ki melyiket választaná, nagyban ideológiai kérdés is. Közben pedig még az oltás kapcsán is össze tudott Szerbia és Koszovó veszni.

Szkopjéba és Podgoricába lehet már csak utazni velük Budapestről.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni erre a pár napra.

Vahidin Preljević a szarajevói egyetem tanáraként az egyik legismertebb értelmiségi hang az országban. Az Azonnalinak nyilatkozva a daytoni egyezmény teremtette Bosznia hibáiról beszél. Szerinte a nemzetközi közösség beavatkozása nélkül nem lesz valódi béke. A Habsburgokat – és főleg a magyar Kállay Bénit – hozza fel példaként, miként lehetne közös identitást teremteni a ma etnikailag szétszabdalt országban.

Hogyan viszonyulnak ma a a boszniai szerbek a boszniai háborúhoz és az azt lezáró daytoni békéhez? Kik azok, akik nem akarnak emlékezni, és kik azok, akik áldozatként tekintenek magukra? Hogyan érinti az ország szuverenitását, hogy egy diplomáciai kinevezett felette áll a választott politikusok döntéseinek? Michele Bianchi, a University of Calgary doktorandusza mesél erről, aki antropológusként több terepkutatást is végzett Boszniai Szerb Köztársaságban.

Egy esetleges bosznia-hercegovinai alkotmánymódosítás során erősebb központi kormányzatot, az etnonacionalista szemlélettel való szakítást, az EU-s pénzek feltételekhez kötését szeretné több értelmiségi.

Van-e helye az országnak az Európai Unióban? Előnyt jelentene-e a csatlakozásnál a jelentős muszlim lakosság? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A szeptember 11-ei merénylet után elterjedt nézet szerint Bosznia-Hercegovina a dzsihádista terrorizmus egyik melegágya. A narratíva szerint a kilencvenes évek sérelmei, az 1995-ös daytoni megállapodással létrejött bonyolult és gyenge államszervezet és az országban együttélő bosnyák, szerb és horvát közösségek közötti feszültségek kiváló lehetőséget biztosítanak a terrorista hálózatok terjeszkedésére. Az adatokat megnézve azonban azt láthatjuk, hogy Bosznia-Hercegovina nem emelkedik ki a terrormerényletek számában, viszont Európában a vezetők közé tartozik a külföldre utazó terroristák relatív számában. A bosnyák terroristák tehát nem otthon, hanem külföldön szeretnének robbantani, ez viszont aggodalommal tölthet el minket több szempontból is.

Amikor elhangzik a Balkán szó vagy a balkáni jelző, többnyire valamilyen negatív jelentéstartalmat társítunk hozzá. Szabó Zoltán hosszúhetényi borásznál ez egészen másképp működik: meg is mutatja, miért!

Aki szeret utazni, annak a koronavírus-járvány rendesen megnehezíti most a dolgát. Álmodozni viszont lehet, és érdemes is: a daytoni békeszerződés 25. évfordulójának alkalmából elmondjuk azt is, miért Szarajevóba vezessen az első utad, ha megnyílnak a határok.

Az osztrák-spanyol származású, Norvégiában oktató Sabrina P. Ramet a világ legismertebb Jugoszlávia-kutatója. Az Azonnalinak adott interjúban elmondja, mi vezetett a polgárháborúhoz Boszniában, és hogy hol tévedtek nagyot a nemzetközi szereplők. A daytoni egyezmény kapcsán nem táplál 25 év után se illúziókat: az ott megszületett békéből szerinte nem lesz egységes állam sohasem.

25 éve tárgyalták le a daytoni békeszerződést, aminél szimbolikusabb eseményt nem is lehetne találni a poszthidegháborús világból. Megvan benne minden, ami kell: az Egyesült Államokra mint világcsendőrre támaszkodó Európa, a nagyfokú médiajelenlét, az összetett vallási-etnikai konfliktusok megértésére való képtelenség és az egypólusú világba, a „történelem végébe” vetett optimizmus.

Tizenhárom év után megszűnik az egyetlen független magyar boros lap, a Pécsi Borozó. A főszerkesztő, Győrffy Zoltán, elmondja az Azonnalinak, van-e Budapest-vidék harc a borsajtóban, miért nem ismeri szinte senki a pécsi borvidéket, és hogyan került a Vajdaságból az ostromlott Szarajevón át Pécsre. Nagyinterjú.

Szerbiában nem csak az autoriter kormány, de az ellene lázadó ellenzék egy része is erősen oroszpárti. Ez azonban nem ma kezdődött. Már a török elleni lázadásokat is az osztrákok mellett az oroszok is támogatták, a 19. századi szerb elit pedig az osztrákok és az oroszok közt őrlődött. Elmeséljük.

Nem is kicsit: a szobor több mint kétméteres lesz, és a tervek szerint a boszniai szerb Republika Srpska Radio helyén épülő hotelben fogják kiállítani.

Itt az Azonnali Trianon-évfordulós ajándéka a magyar nemzetnek: a híres horvát harmonikás, Samir Nurkić a felkérésünkre elzenélte Magyarország nem hivatalos himnuszát hét balkáni nép stílusában!

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

A boszniai menekültkérdésben a muzulmán pártok egymást vádolják a helyzet rendezetlensége miatt. Egy biztos: a járvány alatt még inkább nyitottak az útvonalak.

A szarajevói külügyminisztérium tiltakozott az ellen, hogy Magyarország szembemenve az Európai Unió politikájával a balkáni országban csak a szerbek felügyelte országrésznek nyújt támogatást a járvány elleni védekezésben.

1992. április 6-tól kezdődően a bosnyák fővárost négy évig tartották folyamatosan ostrom alatt a szerbek. Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most, hogy a koronavírus miatt újra kijárási tilalom van?

Az Európai Bizottság az EU egész bővítési stratégiáját újraírná egy most kiszivárgott tervezetében: eszerint kiemelt szerepet kapna a jogállamiság, a reformokat késleltető, vagy az azoktól visszalépő tagjelöltektől pedig az uniós támogatásokat is elvehetnék.

Srebrenicában a város teljes férfilakosságát kiirtották a szerbek. Újonnan előkerült brit külügyi dokumentumokra hivatkozva most azt mondják: a bosnyákok kezdték a környéken az öldöklést.

Ausztria történelmében először kerültek hatalomra a Zöldek is, és először lett ennyi női miniszter: a többséget ők adják az új Kurz-kormányban. Köztük van azon Ulrike Lunacek is, akit Bayer Zsolt 2013-ban leidiótázott. Mutatjuk a többi minisztert és az egész kormányprogramot. Az ÖVP letett a neoliberális fordulatról, a Zöldek pedig elfogadták a konzervatívabb migránspolitikát.

A legendás jugoszláv énekesnő, Lepa Brena horvátországi koncertjeinek betiltását követelik a horvát extábornokok.

A boszniai táborban körülbelül hatszáz ember élt embertelen körülmények között: mosdó és víz sem volt, az emberek pedig még a hóesés után is sátrakban húzták meg magukat.

Abszurdba illő jelenetek játszódtak le november közepén a horvát-bosnyák határon: a horvát rendőrök két nigériai sportolót próbáltak meg kitololncolni Boszniába, mert menekülteknek nézték őket.

Franciaország elnöke azt mondta, a balkáni ország egy időzített bomba, hiszen rengeteg dzsihadista érkezik oda vissza, közvetlenül az EU szomszédságába.

A monarchia, az 1984-es téli olimpia és a boszniai háború emlékei keverednek Bosznia-Hercegovina fővárosában, ahol ennek tetejébe minden sarkon van egy mecset. Mondunk hét tuti tippet, amit nem érdemes kihagyni Szarajevóban és környékén.

A csütörtökön kezdődő Frankfurti Könyvvásár előeseménye minden évben a Német Könyvdíj, amely Európa egyik legrangosabb irodalmi kitüntetése. Idén a Boszniában született német író, Saša Stanišić kapta a díjat. Beszédében bírált egy másik kitüntetettet, az irodalmi Nobel-díjas Peter Handkét.

Ha az EU-nak nem kellenek, megoldják ők maguk az integrációt egymás közt.

Az Iszlám Állam több mint száz boszniai tagja vár arra, hogy hazaszállítsák Szíriából hazájába. Szarajevó azonban még nem tudja, mit kezdjen a többségükben nőkkel és gyerekekkel.

Az 1990-es évek népirtásában háborús bűnökkel vádolt gyanúsítottaknak majdnem a harmadát nem találják a hatóságok, ezért nem is tudják lezárni az ügyeket.

Trócsányi Lászlónak még az EP-meghallgatáson kell átverekednie magát, az értékes bővítési pozíciónak viszont örülhetnek Orbánék az új Bizottságban.

Várhatóan ötszáz ember vonul fel Bosznia-Hercegovina fővárosában a melegjogokért, de előtte és közben is lesznek ellentüntetések.

Miro Kovač önálló horvát részt követel a már most is az átláthatatlanságig bonyolult Bosznia-Hercegovinában. Zágrábot régóta zavarja, hogy a horvát kisebbség a bosnyákokkal alkot közös föderációt, ami miatt a helyi horvát nacionalisták még a társállamelnöki poszttól is elesnek mindig. Te egyetértesz az ötlettel? Szavazz!

Simán belefér egy hosszú hétvégébe, ráadásul autóval sincs túl messze: Bosznia északi részén nem csak Banja Lukát, a Republika Srpska de facto fővárosát lehet megnézni, hanem ott van a Vrbas völgye is vízesésekkel, Jajcéval meg egy ingyenes termálfürdővel! Az Azonnali fotókban meséli el a részleteket.