Hétfőn közel 45 percig tartó telefonbeszélgetést folytatott a francia és az orosz elnök. A telefonbeszélgetés során több témáról is beszélgetett a két államfő, így a belarusz-lengyel határon történt események mellett szó esett Ukrajnáról, illetve a Fekete-tengeren tapasztalt – az oroszok értelmezése szerinti – nyugati provokációról is.

Mindössze hat hónappal az elnökválasztás előtt Emmanuel Macron elnök előállt a francia állam nagy tervével a vidék és az ipar fejlesztésére. Elveszett, 1945 utáni dicsőséget ígér az elnök óriási állami beruházásokkal. De mit lehet ebből megvalósítani?

Szeptember 15-étől Franciaországban kötelező az egészségügyben dolgozóknak a koronavírus elleni oltás. Olivier Véran egészségügyi miniszter szerint háromezer, az egészségügyben dolgozó embert függesztettek már fel azért, mert nem oltatták be magukat, de az ő többségük a technikai személyzetbe, nem az orvosok és az ápolók közé tartozik.

Arról, hogy vádat is emelnek-e a hivatalát járvány berobbanása előtt nem sokkal elhagyó Agnès Buzyn ellen, egy ellentmondásos megítélésű bíróság fog dönteni.

De Macront ez most annyira nem is érdekli, mivel inkább a szélsőjobboldallal kell versenyeznie.

A szabadságukat mindennél jobban féltő franciák immár négy hete tüntetnek a kötelező oltás ellen. Az oltási igazolványnál viszont csak egy rosszabb dolog van, aminek hallatán PTSD-t kapnak a franciák, ez pedig nem más mint egy esetleges újabb lockdown a delta variáns terjedése miatt. Fotóriport Párizsból és Lille-ből!

Valérie Pécresse is bejelentette, hogy beszáll a francia Republikánusok elnökjelöltségéért zajló versenybe. Azonban még az sem biztos, hogy egyáltalán lesz előválasztás, ha azonban külön indul mindkét eddigi jelölt, az a párt rituális öngyilkossága lenne.

Noha Eric Zemmour francia publicista még mindig nem jelentette be, hogy iszlámellenes programmal nekivágna a jövő tavaszi francia elnökválasztásnak, a hírek szerint már eldöntötte, mi lehet majd a pártja neve, és az egykoron a Sarkozy-plakátokat nyomtató céget is felkereste. Zemmour indulása mögött azonban nemcsak a Marine Le Pennel elégedetlen szélsőjobboldaliak állnak, de elképzelhető, hogy Emmanuel Macron így akarja megosztani a Le Pen-tábort. De mi áll még a háttérben, amiért Macron keményebb szélsőjobboldalt akarhat?

Franciaország kivonulása korábbi gyarmatairól, a nyugat-afrikai régióból alapvetően változtathatja meg a terrorizmus elleni harc esélyeit: Macron közös uniós fellépést vár, amit Orbán már most a migrációs nyomás elleni egyik védvonalként emleget. De vajon készen áll-e az EU közösen rendet tenni a szomszédságában?

Egy középkorból származó monarchista csatakiáltással vágta pofon egy fiatal férfi Emmanuel Macront egy délfrancia látogatása során kedd délután. A rendőrség két embert is előállított, a francia politikai élet egy emberként áll ki Macron mögött. Monarchista támadásról lenne szó?

Noha még nem hivatalos, minden valószínűség szerint a konzervatív Michel Barnier is elindulhat jövőre a francia államfőválasztáson. Ezzel megismétlődne a 1995-ös helyzet, amikor a jobbközép nem tudott egységes jelöltet állítani. De kinek használ, hogy Barnier keményen bevándorlásellenes programmal jelenhet meg az elnökjelöltek között?

Napóleon halálának 200. évfordulóján kiújultak a viták az egykori császár körül. Macron államelnök pozitívan szólalt fel az egykori hadvezér mellett, szerinte nem lehet a múltat a jelen mércéi szerint elítélni. Ez ellen azonban baloldalról és még saját kormányából is tiltakoztak. Ki hogyan emlékezett a franciáknál Napóleonra?

Kétszáz éve hunyt el Bonaparte Napóleon Szent Ilona-szigetén, de hívei utána is bőven akadtak. Unokaöccse 1852-ben ismét császárságot kiáltott ki, ám eszméik annak 1870-es bukásával sem tűntek el. Egészen a mai napig vannak bonapartisták, sőt, még politikai pártot is szerveznek.

Egy hete tettek közzé nyugalmazott francia katonák egy puccsfelhívásként is értékelhető nyílt levelet, amihez aztán pár aktív állományú katona is csatlakozott. Egy felmérés szerint a franciák majdnem 60 százaléka egyetért a volt katonák helyzetértékelésével, és 49 százalék még akkor is a hadsereg mellett lenne, ha az a kormány ellenében cselekszik.

A hetvenes évek olasz szélsőbaloldali terrortámadásainak több résztvevője és támogatója 1985-ben Franciaországba menekült a felelősségre vonás elől, ahol François Mitterrand akkori szocialista elnök menekültjogot adott nekik. Róma hiába kérte azóta többször is a kiadatást, Párizs elzárkózott. Macron azonban szakított ezzel. A héten a francia rendőrség hét egykori vörösbrigadistát letartóztatott, akiket kiadhatnak Olaszországnak.

Húsz egykori vezető francia katona tett közzé egy puccsfelhívásként is értékelhető nyilatkozatot, amelyben polgárháborúval és halottak ezreivel fenyegetnek. Levelükhöz több, mint ötezer katona csatlakozott, köztük vannak páran, akik még állományban vannak. A párizsi védelmi minisztérium eljárást kezdeményez ellenük.

Miközben három évvel ezelőtt egy ordibáló, balpopulista programmal ment neki a francia államfőválasztás második fordulójában Marine Le Pen a későbbi győztes Macronnak, most egy főleg neoliberális fordulattal középre pozicionálná magát. A baloldallal szemben Le Pen már most mindenképpen nyerne. De mennyi esélye van megszólítania a konzervatív szavazókat a jobbratolódó Macronnal szemben?

Szokatlan nyílt levelet tettek közzé nyugalmazott francia tábornokok egy szélsőjobboldali hetilapban. Egy vélt „polgárháborúra“ hivatkozva gyakorlatilag belengették egy katonai puccs lehetőségét, és halottak ezreit jósolták, ha nem történik kemény politikai fellépés a jelenlegi állapotok ellen. Mostanra több, mint ötezren csatlakoztak a felhíváshoz. Mennyire kell őket komolyan venni? Kinek használ egy ilyen felhívás?

A francia politikában és gazdaságban gyakorlatilag nem lehetett karriert csinálni a Nemzeti Közigazgatási Főiskolán, a legendás ENA-n szerzett diploma nélkül. Ez azonban azt is jelentette, hogy az elit nagyon zárt volt a Párizson kívüli vagy eleve nem a polgári osztályokhoz tartozók előtt. Macron ennek akar véget vetni, noha maga is az ENA-ról került ki.

A 2022-es tavaszi francia elnökválasztáson nem akarja hagyni a konzervatív jobboldal, hogy Emmanuel Macron vigye el a jobbközép szavazókat. Miközben a baloldalnak jelenleg sincs esélye és megosztott, a konzervatív jobboldal kezdi összekapni magát. Mutatjuk, kivel és hogyan.

Hét tagállam kormányfője véli úgy, hogy az Európai Bizottság zöldprogramjába be kéne venni az atomenergiát is. A lobbicsoportot Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezetik.

A francia államfő azt kezdeményezte, hogy nagyobb nemi, szexuális és „faji“ diverzitás jelenjék meg a francia települések köztereinek, utcáinak neveiben. A felkért szakértői bizottság a héten tette le a javaslatait az asztalra: több, mint 300 olyan személyt javasolnak, akik jobban kifejeznék a francia történelem és társadalom diverzitását. Magyarok közül is válogathatnak ezentúl a francia polgármesterek a közterek elnevezésekor.

A Pornhub mellett hét másik pornóoldalnak kellett volna megoldani, hogy ellenőrizzék a felhasználóik életkorát – mivel ezt nem tették meg, bírság vagy akár az oldal blokkolása is lehet a részük. Más kérdés, hogy a törvényalkotó sem sietett az érintettek segítségére, hogy meg tudjanak felelni a szabályozásnak.

Egyre több közvélemény-kutatás veszi fel Franciaországban az elnökjelöltek sorába Éric Zemmourt. A zsidó származású publicistát elítélték már faji uszításért – radikális iszlámellenességével főleg Marine Le Pen táborában hozhat el szavazókat. Maga még nem jelentette be, hogy tényleg elindulna-e jövőre, de ha megteszi, azzal Marine Le Pent megakadályozhatja a második fordulóba való továbbjutástól. De ki is Zemmour, és kinek használ?

A francia elnök még csak az iszlám válságáról beszélt tavaly ősszel. Oktatási minisztere már az egyetemi baloldali világot vádolra meg iszlamizmussal. Az egyetemügyi minisztere pedig még tovább ment: államilag tiltaná, hogy az amerikai identitáspolitikai elméletek megjelenhessenek a francia kutatók között. Minderre Marine Le Pen is csak annyit tudott mondani: támogatja a javaslatot.

A francia államfő még a múlt évben jelentette be: harcot indít az „iszlám szeparatizmus” ellen, azaz kötelezni fogja a franciaországi muzulmánokat a köztársasági értékek elfogadására. Az ügy kapcsán egyik minisztere a baloldalt is iszlamizmussal vádolta meg. Az új törvény szigorúbb ellenőrzést ír elő a muzulmánok kapcsán – azonban a szöveggel se a szélsőbal, se a konzervatív ellenzék nem elégedett. A szélsőbal Ferenc pápát idézve ateizmussal vádolja Macront.

Sőt, még a gyógyszergyártó cégekre is inkább bíznák a franciák a vakcinák körüli teendőket, mint Emmanuel Macron kormányára.

Értékchartát íratna alá a franciaországi imámokkal Emmanuel Macron, hogy megszabadítsák a mecseteket a külföldi befolyástól. Ebben szerepelne például az állam és egyház szétválasztása és a nők egyenjogúsága is. A chartán a különböző franciaországi iszlám szervezetek máris összevesztek, a törökök inkább ki is hátrálnának az egészből.

A viszonyok feudálisak, az állampolgárok alattvalók, Emmanuel Macronnal pedig az is baj, hogy Andorra hercege.

Így döntött a legfelsőbb közigazgatási bíróság, ami szerint úgy is lehet garantálni a tüntetők biztonságát, hogy közben a rendőrség nem alkalmaz egy komoly jogi aggályokat felvető gyakorlatot.

Noha a franciaországi esetszámok nem csökkennek a várt mértékben, Macron kitart amellett, hogy december 15-től újabb enyhítések jöjjenek.

Kilencvennégy évesen elhunyt szerda este Valéry Giscard d'Estaing egykori francia jobboldali államfő. Ő volt az, aki 1989-ben már megjósolta, hogy a német újraegyesülés német hegemóniához vezet, a kelet-európaiak EU-tagsága pedig a közösség szétzilálódásához. Ha az elmúlt három évtizedet Párizs határozza meg, és nem Berlin, ma kisebb, de jobban működő Európai Uniónk lenne. Macron teljesítheti be az örökségét.

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez eléggé irritálja.

Emmanuel Macron kedd esti beszédében jelentette be: január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Franciaországban Macron elnök kemény támadást intézett a laicizmus, azaz az állam és az egyház szétválasztásának nevében az iszlám ellen. Oktatási minisztere egyenesen „iszlamo-baloldalnak” nevezi azon kutatókat, akik az muzulmánokat érintő elnyomásra mutatnának rá. A kirobbant vita a francia baloldalt is megosztja. A tiltakozók nyílt levelét Erőss Gábor szociológus, Józsefváros párbeszédes alpolgármestere is aláírta. Megkérdeztük, miért.

Berlin és Párizs egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy csak jelentős lezárásokkal és szigorításokkal lehet a járvány terjedését megakadályozni. Franciaország és Németország novemberben nagyrészt leáll. Németországban a belföldi turizmust akarják nullára szorítani, Franciaországban pedig ismét csak engedéllyel lehet utcán tartózkodni.

A vasárnapi népszavazáson az óceániai sziget többsége a Franciaországhoz való tartozás mellett döntött. A Párizzsal fennálló megállapodás szerint két év múlva újra próbálkozhatnak a függetlenségpártiak, ha akkor is elbuknak, már tényleg el kell fogadniuk: Új-Kaledónia Franciaországé. Leginkább Kína támogatta volna a sziget elszakadását, hogy így szerezzen befolyást a nikkelkészlet felett.

Előfeltételek nélküli és azonnali tárgyalást vár a három elnök a harcoló felektől.

Miközben Putyin és Lukasenka arról értekezett, hogy milyen fontos a két ország közötti kapcsolat, az ellenzék de facto vezetője, Szvjatlana Tihanovszkaja a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal találkozott Litvániában. De miért ilyen fontos ez a két találkozó? Milyen hatása lesz a tárgyalásoknak a belarusz helyzetre? És miért pont most találkozott Macron Tihanovszkajával? Utánajártunk!

A rendőrséget nácizva hirdetett egy vezetőjük tüntetést, Párizsban több csoportra szakadozva vonulgatnak a sárgamellényesek, egyik támogatójukat már kifütyülték. A járványügyi szabályok megszegése miatt már kora délután a francia fővárosban 15o-nél is többeket őrizetbe vettek.

Alain Cocq akciójával az aktív eutanázia mellett akart tüntetni, de a Facebook attól tart, a videó túlságosan megrázó és öncsonkításra buzdító lehet.

A francia elnök ismét nyert egy jobboldali szövetségest, ezzel tovább nő az esélye annak, hogy ő legyen az új jobboldal elnökjelöltje 2022-ben.

1920. szeptember elsején egy francia tábornok kiáltotta ki a független Libanont, amely a Közel-Kelet egyetlen keresztény többségű állama akart lenni. Az országot máig polgárháborúk, etnikai és vallási szakadékok jellemzik. Meg tud-e még élni újabb száz évet a Közel-Kelet egyetlen arab demokráciája?

Az augusztus elejei bejrúti robbanás a kormányt is bedöntötte. Az ideológiailag és vallásilag egyaránt megosztott politikai elit mostanra tudott megegyezni egy új miniszterelnök személyében. Hétfő este pedig már Emmanuel Macron francia államfő is megérkezett az országba. A miniszterelnök-keresés sikere és a francia elnöki látogatás nem véletlenül esik egybe. De kikre tud Macron támaszkodni a szövevényes libanoni politikában?