Ipari lobbistákkal védené a környezetet az új kormányával Emmanuel Macron

Kevesebb mint két hét van a parlamenti választások első fordulójáig, az új francia kabinet viszont nem tűnik racionális ellenfélnek a Mélenchon vezette radikális baloldallal szemben.

Május 20-én felállt Macron új alapvetően baloldalira gyúrt 17 fős kormánya. Az új kabinet összetétele azonban (baloldali nézőpontból) több kivetnivalót is hagy maga után és elsősorban nem a kinevezett személyek korábbi pozícióit tekintve, hanem Macron nagy volumenű  klímavédelmi akcióterve miatt.

A nem olyan régen újra megválasztott francia européer elnök újraválasztási kampányában ugyanis az éghajlatváltozást az „évszázad harcaként” emlegette. 

Macron ígéretet tett arra, hogy 2050-ig

• 50 új tengeri szélerőműparkot és 14 új atomreaktort épít fel;
• küzd a környezetszennyezés ellen;
• erősíti a biológiai sokféleség védelmét;
• és mindemellett kiemelten ügyel az erdősítésre is.

Habár Franciaország 2030-ra 140 millió fát tervez ültetni, a környezetvédelmi csoportok mégis kétségeiket fejezték ki az új kormánnyal kapcsolatban, hiszen a legfontosabb miniszterek szoros kapcsolatot ápoltak az iparral korábban, ami felvet néhány összeférhetetlenségi kérdést.

Klímaaktivisták helyett egy jobboldali triumvirátus

Emmanuel Macron francia elnök a közeli szövetségeseiből olyan női technokraták hármasát nevezte ki a nagyívű klímavédelmi akcióterve kialakítására, akik korábban számtalan szálon kapcsolódtak az ipari termelés valamelyik szegmenséhez.

A program kidolgozásáért Elisabeth Borne, Franciaország új miniszterelnöke felel, akivel majd szorosan együttműködik Agnès Pannier-Runacher energetikai átalakulásért felelős miniszter és Amélie de Montchalin környezetvédelmi miniszter. 

A három nő profilja meglehetősen hasonló, ami alapján 

miközben mindannyian a magánszektorból érkeztek, technokrataként szoros kapcsolatot ápoltak az iparral korábbi szerepeikben.

Az újonnan létrehozott csapat pedig nehéz feladat előtt áll:

1. egyfelől ahogy Barbara Pompili leköszönő ökológiai átállási miniszter pénteken figyelmeztetett, kemény munkát vállaltak, mivel „a környezeti átállás meglehetősen sok érdekellentétet és feszültségeket koncentrál önmagában”.
2. Mivel mindhárom miniszterasszonynak több iparági kötődése van, mint amennyi zöld elképzeléssel eddig élhetőbbé tették a bolygónkat, így fennáll annak veszélye, hogy a baloldali szavazók hamar elvesztik a hitüket Macron korábban tett meglehetősen magasröptű ígéreteiben. 

Barbara Pompili remet les clés du ministère de la Transition écologique à Amélie de Montchalin, ministre de la Transition écologique et Agnès Pannier-Runacher, ministre de la Transition énergétique en remerciant les "60.000 agents" au service de la transition écologique. pic.twitter.com/GaQAD7viss

— Natura Sciences (@NaturaSciences) May 20, 2022

Az ipari fejlesztés lehet a válasz az ökológiai válságra 

A 47 éves Pannier-Runacher magas rangú köztisztviselő, aki a magánszektorban több vezető pozíciót is betöltött, 2018-ban csatlakozott Macron kormányához ipari miniszterként, szorosan együttműködve Bruno Le Maire gazdasági- és pénzügyminiszterrel. Macron persze ezt is megmagyarázza:

nincs környezeti átmenet gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés nélkül.

Ha ez még nem lenne elég, Pannier-Runacher mindig is különösen aktív volt a kutatás és az innováció területének előmozdításában, valamint az ipari tevékenységek rapid méretű felfuttatásában. A fejlesztések kapcsán pontosan ezért a megújuló energiaforrások irányításáért és az ország nukleáris energetikai fellendítéséért fog felelni,

a francia elnök szerint ugyanis az atomerőművek renoválásra szorulnak, a műszaki és karbantartási problémák mellett még munkaerőhiány is sújtja az atomenergia szektorát. 

Pannier-Runacher ráadásul nyíltan ugyanazt a narratívát hangoztatja, miszerint „az ipar a válasz a környezetvédelmi kérdésekre”. Mindezt a francia elnök korábbi nyilatkozatai is igazolják, amikben kifejezi, hogy

az energiahatékonyságot az atomenergia és a megújuló energia együttes felhasználásával biztosítaná. 

Az új miniszterasszony tehát keményen kiáll az olyan, szerinte környezetbarát közlekedési eszközök fejlesztése mellett, mint a hidrogénüzemű vonatok, dekarbonizált repülőgépek és elektromos autók, amikkel az éghajlati kihívásokat szeretné kezelni. 

Mégsem tűnik úgy, hogy mindezzel egyetértenek a baloldali szavazók 

A frissen megalakult kormány összetételével kapcsolatban egyre több kritikus baloldali hang jelenik meg, hiszen a legfontosabb miniszterek mind szoros kapcsolatot ápoltak korábban az ipari szektorral. A környezetvédelmi csoportok kétségeiket fejezték ki az új csapattal kapcsolatban, nem igazán szimpatizálnak az ipari termelés növelésének gondolatával.

Isabelle Autissier, a World Wildlife Foundation France tiszteletbeli elnöke a FranceInfónak elmondta, hogy „egy kicsit aggasztja” a két kinevezett miniszter, mert

„olyan személyiségekről van szó, akik eddig nem mutattak különösebb elkötelezettséget a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos kérdésekben”.

– nyilatkozta.

A Mélenchon vezette radikális baloldali összefogás például azzal vádolja Elisabeth Bornet, Franciaország új miniszterelnökét, hogy figyelmen kívül hagyta Franciaország környezetváltozást szorgalmazó céljait a pénzügyi versenyképesség nevében.

A zöld elemeket Macron egyébként nem meglepő módon azután építette be programjába, miután a baloldali szavazók az áprilisi elnökválasztás első fordulójában tömegesen voksoltak a szélsőbaloldali vezetőre, Jean-Luc Mélenchonra. Macron elnökválasztása után bemutatott elképzeléseit tehát egyértelműen Mélenchon programja ihlette, a cél pedig akkor egyértelmű volt: meg kell nyerni a baloldali szavazókat is. 

Tekintve, hogy a környezetvédők nem támogatják a jelenlegi kormányt, hisz még Jean-François Julliard, a Greenpeace France főigazgatója is kétségeket fűzött a francia kormányfő személyéhez, erre vajmi kevés esély mutatkozik. Ennek fő oka lehet az is, hogy Macron már nem új arc a politikában, a válságkezelésben pedig megannyiszor elbukott az elmúlt időszakban. 

Elnézve a jobboldal erősödését jelenleg inkább arra lehet számítani, hogy a szélsőbaloldal megtolja Mélenchon támogatottságát a közelgő kétfordulós parlamenti választások alkalmával annak érdekében, hogy elkerüljék ugyanazt a forgatókönyvet, ami Macron első elnöksége alatt történt. 

A 2022-es francia törvényhozási választásokon, amelyet 2022. június 12-én és 19-én tartanak, 16. francia Nemzetgyűlés 577 tagját választják meg. Eddig Macron pártja vezeti a választásokat, a parlamenti többséghez viszont minimum 289 szék szükséges. 

NYITÓKÉP: Agnès Pannier-Runacher, Fotó: Jérémy Barande, Wikimedia Commons