Észt miniszterelnök: Nem kellene annyit hívogatni Putyint!

Szerinte azzal, hogy Macron meg Scholz hívogatják, Putyin nem érzi, hogy el lenne szigetelve.

Nincs értelme Vlagyimir Putyinnal beszélni, ha valóban azt akarjuk, hogy megértse, elszigetelődött

– mondta Kaja Kallas észt miniszterelnök az Euractivnak adott interjújában, ami egy burkolt bírálatnak tekinthető Emmanuel Macron francia elnök Moszkvával folytatott, nagyrészt sikertelen telefondiplomáciáját illetően.

Macron, aki Olaf Scholz német kancellárral együtt próbált tárgyalni az ukrajnai konfliktus megoldásáról, a hét elején kijelentette, hogy Oroszországnak és Ukrajnának tárgyalásos fegyverszünetet kell kötnie, és

a béketörekvéseket nem szolgálja Oroszország „megalázása”.

Arra a kérdésre, hogy értelme van-e „a diplomáciai csatornákat nyitva tartani”, az észt miniszterelnök azt mondta, hogy ő személy szerint nem látja „értelmét a vele való beszélgetésnek”.

„Úgy érzem, ha mindenki folyamatosan hívogatja, nem kapja meg azt az üzenetet, hogy el van szigetelve”

– véli Kallas.

Kallas szerint Putyin mostanság úgy érezheti, hogy állandóan ő van a figyelem középpontjában, mert mindenki beszélni akar vele.

„De mit nyerünk ebből? Nem látok semmilyen eredményt, mert ennyi megbeszélés után is megtörtént a bucsai és az irpinyi mészárlás, és nem látjuk a deeszkaláció jeleit”

– tette hozzá.

Az elmúlt néhány hónapban Franciaországot és Németországot egyre több kritika érte amiatt, hogy felelősek a kudarcba fulladt minszki békefolyamatért, amely meg akarta állítani a kelet-ukrajnai háborút, amely akkor kezdődött, amikor az Oroszország által támogatott szeparatisták elfoglalták a területek nagy részét, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félsziget.

De évek múltán nem született teljes politikai rendezés, és az ukrán tisztviselők a diplomáciai kudarcokat  tettek felelőssé azért, hogy megnyíltak az ajtók Oroszország február 24-i inváziója előtt.

Arra a kérdésre, hogyan lehet elkerülni a „Minszk III”-forgatókönyvet, Kallas azt mondta, hogy „a béke nem lehet a végső célja” a jövőbeli béketárgyalásoknak a háború után.

„Korábban háromszor követtük el ezt a hibát Grúzia, Donbász és Krím esetében, hogy azt hittük, hogy most megkötöttük a békeszerződést, minden marad a helyén, mi pedig visszatérünk a megszokott életvágásba” – mondta.

„Csakhogy azokon a területeken, amelyeket megszálltak, az atrocitások nem fognak abbamaradni, ha béke is lesz”

– fogalmazott, utalva Észtország tapasztalataira a második világháború után.

Kallas szerint a béketárgyalások körüli narratíva is téves lenne, és Ukrajnának kellene eldöntenie, hogy mit hajlandó letenni az asztalra.

„Kérdezzük: mit tehetne a Nyugat a deeszkaláció érdekében? Mit tud tenni Ukrajna? Úgy értem, ők [az ukránok] nem tettek semmi rosszat, megvédik a támadás alatt álló országukat” – mondja.

Kallas úgy véli, hogy a háborúval „az változott meg, hogy minket [kelet-európaiakat] többé-kevésbé most már hallgatnak, sokkal jobban, mint a háború előtt".

„Azoknak a nagy európai országoknak, amelyeknek sokkal jobb szomszédai vannak, mint nekünk, a fő gondjuk a migráció, de meg kell érteniük, hogy ha gyenge a béke, akkor a migráció folytatódik, mert az emberek félni fognak ott élni” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy hisz-e abban, hogy Putyint személyesen felelősségre lehet vonni a háborús bűnökért, Kallas azt mondta, Európának

„mindent meg kell tennie a bűncselekmények kivizsgálása és üldözése érdekében”.

Ebbe nemcsak a legfelsőbb szintűek tartoznak bele, akik a parancsot adták, hanem azok is, akik ténylegesen a helyszínen követik el a bűncselekményeket.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi uniós szankciók holtpontra jutottak, többek közt a magyar vétó miatt, és a büntetőintézkedések nem változtattak Putyin magatartásán eddig, Kallas azt mondta, „az EU hosszú távon van ebben”, majd továbbfűzve gondolatát arról beszélt, „folytatni kell a Putyin-féle hadigépezet megállítására és Oroszország politikai és katonai elszigetelésére irányuló erőfeszítéseket Ukrajnában” – hangsúlyozta Kallas, majd ezután elő is állt azzal, szerinte mi lehet az orosz agresszió elleni áfium:

„Ami igazán fáj a hadigépezetnek és a hadigépezet finanszírozásának, az a szénhidrogénekből származó bevétel, amely Oroszország költségvetésének 40%-át teszi ki”

– fogalmazott.

„Kezdetben könnyebb volt, mert akkor egyértelmű volt, hogy olyan szankciókat vezettünk be, amelyek csak Oroszországnak fájnak" – mondta, de elismerte, hogy

„abban a szakaszban vagyunk, ahol a szankciók nekünk is fájnak”.

„A gáz drága lehet, de a szabadság megfizethetetlen” – véli az észt miniszterelnök. „Nagyon nehéz elmagyarázni azoknak az országoknak és embereknek, akik nem élték át szabadságuk elvesztését."

Nem egységes az EU sem

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke utalt arra, hogy támogathatja az EU-szerződések módosítását, ha szükséges lenne végrehajtani az Európa Jövőjéről szóló Konferencia állampolgári testületeinek ajánlásait. Minden harmadik – többnyire észak-, kelet- és délkelet-európai – tagállam ellenzi a blokk szerződéseinek megváltoztatására irányuló eljárás elindítását.

„Ilyen instabilitás közepette, mint amilyen most van, nem ez a megfelelő idő a szerződési tárgyalások megnyitására” – mondta Kallas. „Ugyanakkor nyilvánvalóan azt látjuk, hogy most Magyarország  blokkolja azokat a nagy döntéseket, mint az Oroszország elleni uniós szankciók – a mi érdekünk is lehet, hogy Európa gyorsabban működjön” – tette hozzá.

Ugyanakkor a francia Macron a hónap elején Strasbourgban felszólalt az Európai Parlamentben, és javaslatot terjesztett elő egy új „Európai Politikai Közösség” létrehozására. Macron szerint ez lehetővé tenné Ukrajna és más, jelenleg az EU keretein kívüliek szorosabb bevonását az EU-ba, látszólag a bővítés alternatíváját javasolva.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol a francia pályáról, Kallas határozottan azt válaszolta, hogy

Macronnak „lesz némi magyarázata, mielőtt megvitatásra kerülne az ötlet”.

NYITÓKÉP: Kaja Kallas / Facebook