Kicsoda Élisabeth Borne, akivel Macron balról előzne a parlamenti választások előtt?

2022.05.18. 13:20

Teljesült a franciák vágya: nő kerül a távozó Jean Castex francia miniszterelnök székébe. Vajon kényelmes lesz ez a szék az alapvetően mérnök végzettséggel rendelkező, magát „baloldali nőnek” valló technokrata politikus, Élisabeth Borne számára? És egyáltalán miért rá esett a választás?

Kicsoda Élisabeth Borne, akivel Macron balról előzne a parlamenti választások előtt?

Hamar bejárta a sajtót a hír, hogy május 16-án Emmauel Macron francia elnök Élisabeth Borne-t nevezte ki az ország új miniszterelnökévé. A távozó Jean Castex helyére lépő Borne-t Macron három héttel azután kérte fel, hogy második ciklusra újraválasztották a Francia Köztársaság elnökévé.

Ezzel Borne újonnan megválasztott miniszterelnök Édith Cresson után (1991–1992) a második nő, aki ezt a francia belpolitikában alapvetően kevéssé fontos pozíciót töltheti be 2022-től.

Franciaország miniszterelnöke nemcsak hogy nő alapvetően, de még nagypályás politikus is, Borne ugyanis 30 éve állandó szereplője a francia belpolitika hatalmi játszmáinak.

2017-ben csatlakozott Emmanuel Macron pártjához, azóta valamennyi kormányának a tagja volt. A technokrataként ismert női miniszterelnök számos különböző minisztériumban dolgozott már, politikai lojalitása pedig állandó.

  • 2020 óta vitte a munkaügyi tárcát, ahonnan leköszön most.
  • Előtte, 2019 és 2020 között a környezetvédelmi tárcát vezette,
  • míg 2017 és 2019 között meg a közlekedési miniszter volt.
Fotó: Elisabeth Borne / Facebook

Úgy tűnik, a nő mindenhez ért, amire Macronnak szüksége van a következő években. Több évtizedes karrierje alatt ugyanis nemcsak hogy megfordult már néhány helyen, de megannyi szerepben is tetszelgett:

  • még mielőtt kényelmessé válhatott volna a francia államvasutak (RATP) stratégiai igazgatói széke;
  • korábban politikai tanácsadó is volt François Mitterrand minisztereinek;
  • 2014-ben pedig Ségolène Royal szocialista környezetvédelmi minisztert is ellátta egy-két jól irányzott tippel;
  • Borne egyébként várostervezésben is dolgozott a párizsi városházán, akkor Bertrand Delanoë baloldali polgármestert segítette. 

Opportunizmusánál pedig már csak befolyása nagyobb. Borne ugyanis nemcsak a helyi közigazgatásban vett részt, de szakszervezeti tapasztalatokkal is rendelkezik. Mindezeket a hosszú évek alatt megszerzett tapasztalatok, az érdekcsoportok közötti mediátori képességei pedig bizonyára döntő fontosságúak lesznek az előtte álló legnagyobb feladatban:

a nyugdíj- és juttatási rendszer átalakításának előkészítésében.

Macron úgy döntött egyszerre békíti meg a teljes baloldalt, a nőket, a menekülteket és befogja a klímavédelmi aktivisták és fiatalok száját 

A francia félelnöki kormányzati rendszerben míg a kormányfő hatáskörei számottevően nem, addig személye különösen meghatározó. 

A miniszterelnök személye ugyanis elsősorban azt mutatja meg, hogy a köztársasági elnök milyen irányt kíván adni a következő öt év belpolitikájának, hogy hova teszi a fókuszt.

Macronnak pedig elsődleges érdeke, hogy az időközben a elnökválasztás harmadik helyén végzett újbaloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után összeállt szocialisták, a Zöldek, a kommunisták és radikális baloldaliak csoportja ne szerezze meg a többséget a nemzetgyűlésben.

Ezért az új kormány értelemszerűen

  1. semmiképp sem lehet jobboldali, mint a korábbi kormányok. Macron előző két miniszterelnöke, Édouard Philippe és Jean Castex ugyanis mindketten a konzervatív tábort erősítették;
  2. valamint az új kormánynak lehetőleg tematizálnia kell az összes említett csoport érdekeit. 

Az utóbbihoz kapcsolódik egy sor olyan szociális és környezetvédelmi kérdések mentén kialakult társadalmi probléma, amit mindezidáig egy konzervatív, jobboldali kormányzat nem tudott kezelni, és amibe Macron is belebukott meganyszior. Jó példa erre a 2018-ban elindult sárgamellényes fiatal klímavédelmi aktivisták tüntetéssorozata, vagy a covidpass kapcsán kialakult Macron-ellenesség. 

A francia államfő legfontosabb feladata tehát kezelni a társadalmi elégedetlenségeket, amire újraválasztása napján ígéretet is tett: a szociális és környezetvédelmi problémák kezelése lesz a prioritás.

Több legyet egy csapásra: Borne makulátlanul megfelel a posztjának, Macron pedig minden bizonnyal behúzza a többséget a nemzetgyűlésben

Borne személyével több oldalról is bebiztosíthatja magát a francia elnök, vagy legalábbis ebben reménykedik a nemrég újrázó politikus. Borne személyében ugyanis egy 61 éves magát baloldalinak valló nőről beszélünk, aki nem mellesleg egy zsidó származású családja van, apai oldalon ráadásul orosz gyökerekkel.

Borne személyében tehát egy az egyben megtestesíti az egyesült, haladó, környezetvédő, szociális, biztonságos, demokratikus együttműködő Franciaország-víziót,

amivel Macron az elnökválasztás második fordulójában kampányolt, amikor Mélenchon szavazóira hajtott.

Az Ifop közvélemény-kutató intézet felmérése alapján egyébként a franciák 74 százaléka előzetesen azt szerette volna, ha az elnök nőt nevezzen ki miniszterelnökké. Ráadásul semmi sem lehetne hitelesebb, mint 61 éves alapvetően baloldali nőként nyugdíjreformokkal foglalkozni. 

Fotó: Elisabeth Borne / Facebook

Mindemellett az újdonsült miniszterelnöknek a környezetvédelem is az egyik szívügye, amit jól mutat a környezetvédelmi miniszteri múltja. Mi több, a menekültek integrációját is fontosnak tartja. Amikor Borne a nyugati Poitou-Charentes régióban szolgált, akkor aláírta egy állampolgárságot szerzett személy francia honosítási rendeletét, és direkten saját családi gyökereire hivatkozott, amelyek szerinte azt mutatták, hogy igenis van alapja azt gondolni, hogy van lehetőség a társadalmi integrációra Franciaországban.

Mélenchon és Le Pen sem rest, a radikális baloldal és a jobboldal is ellenkampányba kezdett

A Mélenchon vezette baloldali összefogás és a Le Pen vezette szélsőjobboldal nem ért egyet, azzal próbálják borzolni a saját szavazótáborukat, hogy nyíltan bírálják a korábban amúgy nyilvánosság számára alapvetően nem igazán ismert Borne munkásságát és Macron döntését. 

A brit Guardianen megjelent Ipof-felmérés alapján ugyanis Borne direkt módon kerülte a társadalmilag megosztó politizálást, ami abszolút kézenfekvő, sőt ajánlatos egy opportunista Macron-lojalista esetében.

Borne-nak mindezidáig sem negatív, sem pozitív megítéléstől nem kellett tartania, hiszen egészen áprilisig a franciák csak épp hogy több mint fele, 55 százaléka hallotta valamilyen kontextusban Élisabeth Borne nevét. 

Mélénchon helyzete nehéz, ugyanis Bourne kinevezésével tartani lehet attól, hogy Macron elviszi a baloldalt. Épp ezért a legfontosabb számára, hogy lejárassa Borne, a „baloldali nő” alapvetően neutrális társadalmi megítélését és makulátlan jelzőjét a meglévő és potenciális szavazói köreiben.

Twitter-bejegyzésében olyan tényfeltárásokkal próbálja felhergelni az alapvetően rá szavazó baloldaliakat, hogy

Borne egymillió munkanélküli személy segélyét csökkentette, elérte, hogy eltöröljék a szabályozott gázárakat, illetve hogy 10 évig még biztosan ne álljon át az atomenergiáról Franciaország,

konkurenssé tette az SNCF-t és a RATP-t. Twitter-bejegyzésében elég egyértelműen bírálja Borne eddigi munkáját. Mélénchon szerint

az új miniszterelnök inkább nyugdíjba kéne, hogy vonuljon, minthogy újból visszaél a hatalmával, mint azt korábban már megtette.

– véli.

Élisabeth Borne eddigi imázsát talán egyedül a rendíthetetlen tempója és szigorú munkamorálja tudja aláásni. Korábbi munkahelyein Borne out-nak (burn out helyett) nevezték az idősödő hölgyet a feltételezett kiégések miatt. Borne egyébként nyíltan fel is vállalta, hogy a színfalak mögött a minisztériumokban, ahol szolgált, azért kapta a „kimerült” becenevet, mert sok követelést támasztott a munkatársaival szemben, innen jön a „kiégéssel” szójáték is.

Fotó: Elisabeth Borne / Facebook

Borne mindenesetre a reformpárti baloldalhoz tartozik,

kormánya így vélhetően biztosítani tudja majd a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokon a további kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget Macron számára.

Eddig minden ellenkampány ellenére is úgy tűnik, hogy amennyiben most tartanák a választásokat, a felmérések szerint Emmanuel Macron pártja abszolút többséget szerezne a nemzetgyűlésben. Mivel Mélenchon vezetésével a fragmentált baloldal összeállt, ezért míg az elnökválasztás előtt jobboldalról próbált beelőzni mindenkit, ezúttal Macron a veszélyt a baloldalon látja, ami miatt a 2017-ben még centrista jelöltként győzedelmeskedő elnök valamennyire kénytelen egy baloldali fordulaton átesni.

NYITÓKÉP: Élisabeth Borne-t veszi át miniszterelnöki megbízatását. FOTÓ: Élisabeth Borne / Facebook

Papp Zsanett Gréta
Papp Zsanett Gréta az Azonnali gyakornoka

Nemzetközi kapcsolatok alapszakos diplomáját az ELTE-n szerezte, jelenleg a Károly Egyetem soraiban koptatja billentyűzetét. A geopolitika mellett sörkedvelő, állatbarát, otthonra pedig Lille után Prágában talált, egyébként meg Grönland nagy szerelmese. 

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek