Emmanuel Macron: Putyin történelmi hibája ellenére Oroszországot nem szabad megalázni

Azért elég derűlátóak ezek a nyugati politikusok, ha már fejben itt tartanak.

A francia elnök arról beszélt egy, a regionális lapokban június 4-én, szombaton megjelent interjújában, hogy szerinte nem szabad megalázniuk Oroszországot, hogy amikor a harcok véget érnek, meglegyen a lehetőség, hogy

diplomácia úton rendezzék a helyzetet.

„Meggyőződésem, hogy Franciaországnak közvetítő hatalomként kell fellépnie” – folytatta Macron.

A francia elnök rendszeresen beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azóta is, hogy Putyin február 24-én megtámadta Ukrajnát, és kirobbantotta a háborút. Marcon álláspontját, hogy mindennek ellenére fent kell tartani a párbeszédet Moszkvával, több keleti és balti országból is bírálták, mivel szerintük ezzel Macron aláássa a törekvéseket, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Putyint.

Az észt miniszterelnök például határozottan kijelentette, hogy

nem kéne annyit hívogatni Putyint,

mert szerinte, ha Olaf Scholz német kancellár és Macron is folyton keresi, aki nem azt érzi, hogy el lenne szigetelve, hanem éppen ellenkezőleg, azt, hogy a figyelem középpontjában van. „Nem látok semmilyen eredményt sőt, a megbeszélések ellenére is megtörténhetett a bucsai és az irpinyi mészárlás, és nem látjuk a deeszkaláció jeleit sem.”

A francia elnök állítása szerint az egyik ilyen beszélgetés alkalmával közölte Putyinnal, hogy történelmi és alapvető hibát követett el a népe és önmaga ellen.

Az interjúra még aznap, június 4-én megérkezett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter válasza, aki szerint minden ország, aki arra szólít fel, hogy kerüljék Oroszország megalázását, csak saját magát alázza meg. A külügyminiszter szerint a békét ugyanis az fogja elhozni, ha

az oroszokat a helyükre teszik,

miután ők már megalázták magukat.

Macron nem először beszélt egyébként ilyesmiről, az Európai Parlamentben május 9-én, hétfőn elmondott beszédében is úgy fogalmazott, hogy úgy kell helyreállítani a békét a kontinensen, hogy

egyik fél se akarjon később revansot venni.

A francia elnöki hivatal később magyarázatot is fűzött hozzá, ami szerint Macron az első világháborút követő béketárgyalásokra utalt, amelyek a németek megalázása miatt a nácizmusba, majd a második világháborúba torkollottak.

Az ukrán már akkor is fel voltak háborodva, mivel Macron szerintük hajlandó lenne diplomáciai engedményeket tenni Oroszországnak. A francia elnök elképzeléseit egyébként Scholz német kancellár mellett a BBC szerint, bár nem részletezték, Mario Draghi olasz miniszterelnök is támogatja.

NYITÓKÉP: Emmanuel Macron / Facebook