Európa őrült módjára fegyverkezik, és bemutatták, miből kéne választania

Szerző: Aradi Péter
2022.06.27. 07:05

Négy év után megtartották a világ egyik legnagyobb fegyverkiállítását, amin bemutatkoztak a jövő fegyverei.

Európa őrült módjára fegyverkezik, és bemutatták, miből kéne választania

Június 13-17 között tartották a világ egyik legnagyobb védelmi és biztonsági kiállítását. Az első Eurosatory 1967-ben szervezeték meg, mindössze 10 céggel vett rajta részt, de fokozatosan bővült.

1994-ben aztán megjelent rajta az Egyesült Államok,

két évvel később, 1996-ban pedig már kiállított rajta Oroszország is, ami a háború miatt a 2022-es kiállításon nem vehetett részt. 2002-ben elhagyta az eredeti helyszínt, a Versailles-t, és átköltözött a Charles de Gaulle repülőtér közelében fekvő Parc des Expositions de Villepinte-be. A vásárt kétévente rendezik meg, az egyik partnere a francia védelmi minisztérium, mellette pedig egy COGES nevű, francia védelmi ipart népszerűsítő cég támogatja.

Az Eurosatory-n szinte minden védelmi és biztonsági iparággal rendelkező ország képviselteti magát (ez 57 országot jelent 36 nemzeti pavilonnal), emellett konferenciákat is rendeznek, ami a remények szerint biztonságosabbá tehetik a világot. Mindezek után, persze, nem tűnik meglepőnek, hogy az első napon Emmanuel Macron, francia elnök beszédet is mondott, pedig

a köztársasági elnökök évtizeden át kerülték a kiállítást,

a kormányok legfontosabb embere általában a védelmi miniszter volt, és Macron is először vett részt rajta.

Kezdődik a fegyverkezés

Morana önjáró löveg

Morana önjáró löveg

Fotó: Excalibur Army

A francia elnök beszédében arra szólította fel a szomszédos országokat, hogy elsősorban a kontinens védelmi iparát támogassák, mielőtt távolabb kezdenének nézelődni. A Defense News nevű szaklap beszámolója szerint Macron a nemzetközi fegyvergyártók és delegációk előtt szenvedélyesen kérlelte az európai államokat, hogy befelé összpontosítsanak, amikor védelmi kiadások növelésére tett ígéreteiket igyekeznek teljesíteni.

Macron itt valószínűleg arra gondolt, hogy a 2014-es NATO-csúcson az európai országok megígérték, hogy legkésőbb 2024-ben már a GDP-jük 2 százalékát fordítják hadikiadásokra, de miután Oroszország február 24-án megtámadta Ukrajnát, többen tovább növelik a hadikiadásaikat.

A francia védelmi kiadások egyébként éppen Macron felbukkanásával, 2017-től kezdtek emelkedni. A Le Monde cikke szerint

ez jelenleg évi 40,9 milliárd eurót jelent,

de 2025-re már évi 50 milliárdot szeretnének a hadseregre fordítani. A két ország, persze, nincs egy súlycsoportban, de összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormány 2022-ben rekordmagas, 1003 milliárd forintot biztosít honvédelemre, ami mindössze 2,54 milliárd euró.

„Ne ismételjük meg a múlt hibáit: máshonnan vásárolni sok pénzért nem jó ötlet” – fogalmazott Macron. Az európai hadiipar ugyanis az utóbbi évtizedekben látványosan megrogyott. Ahogy a Le Monde is megjegyzi, az ukrajnai háború Franciaországot is ráébresztette, hogy sem a lőszerekkel, sem a katonai felszerelésekkel nem állnak valami jól.

Több gyártó azt mondta a Reutersnek, hogy kapacitáshiány van, különösen Európában, mert a kontinens eddig főleg az amerikai fegyverektől függött. Egyes szolgáltatók, folytatta a Reuters, azt mondták, hogy 2020-2025-ig nem fogják utolérni az Ukrajna felfegyverzésére vonatkozó igényeket sem.

Az ukrán fegyveres erők ugyanis jelenleg egy nap alatt több lőszert használnak fel, mint amennyit

az európai fegyveripar egy hónap alatt elő tud állítani.

A termelési kapacitás hiánya az, szakértők szerint, ami mindkét fél részéről lassítja a háború menetét.

Emmanuel Macron jelentős részben ezért is jelentette be, hogy eljött az idő, hogy Franciaország gazdaságát hadi gazdasággá alakítsák át. Az elnök állítása szerint megkérte Sébastien Lecornut, a védelmi minisztert és Thierry Burkhard vezérkari főnököt, hogy geopolitikai helyzetet figyelembe véve, mielőbb értékeljék újra a katonai fejlesztéseket ütemező törvényt.

Ahogy valószínűleg sokan értesültek róla, nem Franciaország volt az egyetlen, amelyik erre a felismerésre jutott. Európa másik vezető hatalma, Németország is vad fegyverkezésbe kezdett. Olaf Scholz kancellár már február 27-én, a háború kitörésének harmadik napján bejelentette, hogy évi 20 milliárd dollárral emelik a védelmi költségvetést, és az eddigi 1.4 százalék helyett a GDP több mint 2 százalékát fogják hadügyi kiadásokra költeni.

A német kormánykoalíció néhány hete meg is egyezett az ellenzékkel, hogy a következő évekre

100 milliárd eurós különalapot biztosítanak

a hadsereg felfegyverzésére, amivel máris sikerülhet az egyébként is éves 45-50 milliárd eurós védelmi költségvetést a NATO-követelés szintjére feltornázni, holott Washingtonból folyamatosan bírálták a németeket, mert még 2019-ben is azt mondták, legjobb esetben is csak 2031-re érik el a NATO-tagoktól elvárt szintet.

A Robust harcjármű.

A Robust harcjármű.

Fotó: Elbit Systems

Amikor Macron arról beszélt, hogy a kontinensen kívülről vásárolni nem jó ötlet, valószínűleg a németeknek is beszólt, mert az első  beszerzéseik F–35-ös amerikai vadászgépek és Chinook gyártmányú, szintén amerikai harci helikopterek lettek.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) tanulmánya szerint annak ellenére, hogy a világban 2017-2021 4,6 százalékkal csökkentek a fegyvervásárlások az előzőt 5 évhez képest, Európában még, ha kényelmesen is haladtak a háború kitöréséig az államok, de 4,6 százalékkal nőttek. A legnagyobb európai fegyverimportőrök eddig az Egyesült Királyság, Norvégia és Hollandia voltak, de mint látható, ez hamarosan változni fog.

Európa vezető haderőinek egyike a francia, mely például békebeli létszámát tekintve (203 250 fő) a legnagyobb létszámú hadsereget tartja hadrendben (Nagy-Britannia 153 200, Németország 183 400, Olaszország 161 550 katonát tartott hadrendben 2022 elején). Azzal, hogy Nagy-Britannia kivált az Európai Unióból, a kontinentális gazdasági szervezet államai közül Franciaország hadserege képviseli a legnagyobb ütőerőt, bár ahogy itt írtuk,

szép csendben még Lengyelország is beelőzhet.

Hosszú évek után tehát, megint

nagyon jó biznisz lesz Európában fegyverrel kereskedni.

Nem csoda, hogy özönlöttek a kiállítók az Eurosatory-ra, ami egyébként a Párizs melletti Versailles egyik negyedéről kapta a nevét, ami főleg katonai táborokból és a védelmi területen dolgozók családjainak lakásaiból áll, és ahol – mint említettük – a korábbi kiállításokat is tartották.

2022-ben 63 országból több mint 1800 kiállító érkezett, akik 500 új védelmi terméket mutattak be, 94 országból 227 hivatalos delegáció látogatta meg a kiállítását, és ezúttal 39 nemzeti pavilont állítottak, ahol az egy országból érkező különböző cégek együtt mutatták be a legújabb fejlesztéseiket. Az idei kiállításon több mint 70 konferenciát tartottak 179 nemzetközi szakértő bevonásával.

Változások a fegyverbizniszben

Ahogy a kiállítás szervezője, Charles Beaudouin, nyugalmazott vezérőrnagy elmondta, az egyik kategória, amely 2018-ban még hiányzott (2020-as kiállítás a járvány miatt elmaradt), a fegyveres drónok kategóriája volt. „Miután számos konfliktusban sikeresen alkalmazták őket Szíriától a Hegyi-Karabahon át Ukrajnáig,

a drónok igazi game-changerök lettek.

A drónok lettek azok, amik nemcsak veszélyt jelentenek – gyakran nagyobb veszélyt, mint a viszonylag könnyen semlegesíthető fix vagy forgószárnyú repülőgépek, – hanem eltörölték azt, ami korábban szinte minden hadsereg sikerének a kulcsa volt, a meglepetést” – magyarázta Beaudouin a megnyitó előtt egy interjúban.

A másik dolog, ami változás az utóbbi évek kiállításaihoz képest, az a nehéz páncélozott járművek visszatérése. Mint kiderült, ezekből 200 darab érkezett az Eurosatory-ra, amiket fokozottan védtek a szervezők. Mindemellett visszatértek a nagy számban tértek vissza a nagy hatótávolságú föld-föld tüzérségi eszközök, valamint a légvédelmi rendszerek is.

Beaudouin egyébként azt mondta, szerinte a mostani, 2022-es kiállítás egy átmeneti kiállítás, mert a tervezése még 2021-ben kezdődött, amikor a világ még egészen másképp nézett, a 2024-esre pedig már kezdenek formát ölteni az európai újrafegyverkezési programok – szóval az meg azért lesz más.

Miket emeltek ki a szakértők

A kiállítás legnagyobb sztárja kétségtelenül a német Rheinmetall KF51 Pantherje, azaz a Párduc volt, aminek egyébként semmi köze a második világháborús Panzerkampfwagen V Pantherhez, csak a nevet hasznosította újra a német cég. Az 59 tonnás harckocsi fő fegyverzetét egy 130 milliméteres löveg lesz, amit egy automata utántöltőrendszer szolgál ki.

A Párduc valószínűleg

a világ legmodernebb és legütőképesebb harckocsija lesz,

a Rheinmetall ígérete szerint olyan technológiával is felszerelik, ami a felülről becsapódó lövedékek ellen is véd, ami – mint az ukrán-orosz háborúban is látjuk – máris hatalmas előrelépés. Az KF51 Panther egyelőre azonban csak egy működőképes prototípus.

Az Eurosatory-n tartották a világpremierjét az izraeli Elbit Systems cég Sabrah nevű könnyű harckocsijának. A 30 tonnás, babasúlyú, 105 milliméteres löveggel rendelkező Sabrah-t szintén be lehet majd szerezni automata utántöltőrendszerrel. A Fülöp-szigetek már 2021 januárjában 172 millióért vásárolt belőle.

A cseh Excalibur Army szintén itt mutatta be a Morana 155 mm-es önjáró lövegét, azaz egy kifinomult NATO-szabványú, automatikus célzó- és töltőrendszerrel felszerelt tüzérségi fegyverét. A német KMW szintén itt állt elő a BOXER nevű többcélú páncélozott jármű lánctalpas változatával, amit egy 120 milliméteres löveggel és automatikus töltőrendszerrel szereltek.

Az Otokar nevű török cég itt is népszerűsítette a kerekes és lánctalpas páncélozott járműveit, például a saját tervezésű távirányítós toronnyal felszerelt ARMA 6x6-ot és ARMA 8x8-at, valamint a csapatszállításra kiváló COBRA II páncélozott harci járművet.

A már említett Elbit Systems bemutatott egy távirányítású, 30 milliméteres ágyúval felszerelt harcjárművet, a ROBUST-ot, amiben egy kapszulában egy felderítő drón is elfér, és aminek a tesztelését most kezdi az izraeli védelmi minisztérium. 

A német FFG bemutatott egy hibrid hajtású 8×8-at, amit csak öt éve kezdtek fejleszteni. A GENESIS csak egy koncepció, amin a fejlesztéseiket tesztelik,

a leglényegesebb eleme az említett hibrid hajtás,

ami azt jelenti, hogy a kerekeket akkumulátorral hajtott villanymotorok mozgatják, amiknek utántöltését egy dízelgenerátor biztosítja. Az Al Jasoor egyesült arab emírségekbeli cég szintén bemutatott egy Rabdan nevű 8x8-at, ami akár 100 km/h-val is képes száguldani. 

Az ACF francia gumilánctalpas rendszerekkel foglalkozó cég pedig egy Dacia Dusteren, egy Toyota Hi-Lux pickupon és a francia hadsereg Arquus VT4 terepjáróján mutatta be a fejlesztését. Mindezek mellett pedig drónok, drónok, drónok, rakéták, drónok, felfújható tankok és drónok.

Ide, ide vagy ide kattintva még sok-sok fegyvert láthat!

NYITÓKÉP: FFG / Genesis

Aradi Péter
Aradi Péter Az Azonnali újságírója

Szeret futni, írni, olvasni, utazni. Mindenhol és mindenben leginkább az érdekli, ami így vagy úgy, de nagyon csúnyán elromlott.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek