+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. november 18. hétfő, 12:57
Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Az idei év egyik nagy EU-s blamája, hogy hiába teljesítette az EU feltételeit két nyugat-balkáni ország, Albánia és Észak-Macedónia – utóbbi még nevet is változtatott az ügy érdekében – főleg Franciaország, és részben Hollandia, illetve Dánia vétója miatt mégsem kezdhetik meg egyhamar az EU-csatlakozást. A háttérben meghúzódó okokról már értekeztünk itt,

 

de a Párizs által leginkább kommunikált ok az, hogy szerintük az egész csatlakozási folyamatot át kéne gondolni. Most fel is vázolták, hogy hogyan

 

írja a Politico.

 

A jelenlegi folyamat ugye lényegileg úgy néz ki, hogy a tagjelölt országok harmonizálják a jogrendjüket az Európai Unióval – ezeket az ügyeket 35 fejezetre osztották fel, és ha mindent sikerül megoldani, akkor csatlakozhat az ország az EU-hoz. Az alapfeltételeket az úgynevezett koppenhágai kritériumok jelentik: avagy az, hogy stabil demokratikus legyen az intézményrendszer, az emberi és kisebbségi jogok érvényesüljenek; legyen annyira erős a gazdaság, hogy az EU-s versenyt bírja; és hogy a jelentkező államnak képesnek kell lennie a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére.

 

Az új francia javaslat egy hétlépéses belépési folyamatot vázol fel, amelyből ki is táncolhat az EU, ha úgy látja, hogy az adott állam elfordul az EU-s normáktól. A lényegi különbség az, hogy

 

nem egymással párhuzamosan nyitnak meg több harmonizációs fejezetet, hanem egymással összefüggő blokkokban, szintenként vezetnék be a harmonizációt,

 

az így átláthatóbbá, fokozatosabbá tett folyamatot pedig hozzászabnák az adott tagjelölt adottságaihoz.

 

Ha egy lépcsőt sikerül lezárni, akkor az abban foglaltaknak megfelelő EU-s rendszerekbe becsatlakozhatna az adott tagjelölt állam. A javaslat szerint tehát például a csatlakozás korai fázisában a tagjelölt csatlakozhatna az EU digitális menetrendjéhez, az Európai Kutatási Térséghez, a környezetvédelmi LIFE+- és a kulturális Kreatív Európa-programokhoz; a csatlakozás középső szakaszában bankunióhoz, a végén pedig a belső piachoz is hozzáférhetnének

 

Az új folyamatban résztvevő országok pedig a tagjelölteknek most is járó támogatásokon felül a francia javaslat szerint a strukturális alapokból is az előrelépéssel párhuzamosan egyre nagyobb mértékben részesülhetnének.

 

Az adott állam így gyakorlatilag fokozatosan az EU-s intézmények és programok részévé válna,

 

bár a javaslat nem szól arról, hogy a döntéshozatalban a tagjelöltek hogyan vennének részt, ha részt vennének egyáltalán.

 

Franciaország úgy blokkolta a két nyugat-balkáni ország belépésének megkezdését – miközben az Európai Bizottság és a tagországok jelentős része legalább Észak-Macedónia esetében támogatta azt –, hogy nem állt elő javaslattal, a mostani javaslatot pedig amiatt kritizálják sokan, hogy ezzel csak utólag próbálják alátámasztani a korábbi lépésüket; és valójában azt akarják, hogy ne bővüljön az EU. Párizs erre azzal reagált, hogy ha ezt szeretnék, akkor csak simán vétóznának.

 

A javaslat azért is különösen érdekes nekünk, mert a bővítésért – amennyiben végül az Európai Parlamentben megszavazzák – az új Európai Bizottságban a magyar Várhelyi Olivér fog felelni.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás