Így alakítaná át az EU-bővítés menetét Franciaország

Szerző: Pintér Bence
2019.11.18. 12:57

Párizs blokkolta két nyugat-balkáni ország EU-csatlakozásának megkezdését: most elmondják, szerintük hogyan kéne csinálni a bővítést.

Így alakítaná át az EU-bővítés menetét Franciaország

Az idei év egyik nagy EU-s blamája, hogy hiába teljesítette az EU feltételeit két nyugat-balkáni ország, Albánia és Észak-Macedónia – utóbbi még nevet is változtatott az ügy érdekében – főleg Franciaország, és részben Hollandia, illetve Dánia vétója miatt mégsem kezdhetik meg egyhamar az EU-csatlakozást. A háttérben meghúzódó okokról már értekeztünk itt,

de a Párizs által leginkább kommunikált ok az, hogy szerintük az egész csatlakozási folyamatot át kéne gondolni. Most fel is vázolták, hogy hogyan

írja a Politico.

A jelenlegi folyamat ugye lényegileg úgy néz ki, hogy a tagjelölt országok harmonizálják a jogrendjüket az Európai Unióval – ezeket az ügyeket 35 fejezetre osztották fel, és ha mindent sikerül megoldani, akkor csatlakozhat az ország az EU-hoz. Az alapfeltételeket az úgynevezett koppenhágai kritériumok jelentik: avagy az, hogy stabil demokratikus legyen az intézményrendszer, az emberi és kisebbségi jogok érvényesüljenek; legyen annyira erős a gazdaság, hogy az EU-s versenyt bírja; és hogy a jelentkező államnak képesnek kell lennie a tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére.

Az új francia javaslat egy hétlépéses belépési folyamatot vázol fel, amelyből ki is táncolhat az EU, ha úgy látja, hogy az adott állam elfordul az EU-s normáktól. A lényegi különbség az, hogy

nem egymással párhuzamosan nyitnak meg több harmonizációs fejezetet, hanem egymással összefüggő blokkokban, szintenként vezetnék be a harmonizációt,

az így átláthatóbbá, fokozatosabbá tett folyamatot pedig hozzászabnák az adott tagjelölt adottságaihoz.

Ha egy lépcsőt sikerül lezárni, akkor az abban foglaltaknak megfelelő EU-s rendszerekbe becsatlakozhatna az adott tagjelölt állam. A javaslat szerint tehát például a csatlakozás korai fázisában a tagjelölt csatlakozhatna az EU digitális menetrendjéhez, az Európai Kutatási Térséghez, a környezetvédelmi LIFE+- és a kulturális Kreatív Európa-programokhoz; a csatlakozás középső szakaszában bankunióhoz, a végén pedig a belső piachoz is hozzáférhetnének

Az új folyamatban résztvevő országok pedig a tagjelölteknek most is járó támogatásokon felül a francia javaslat szerint a strukturális alapokból is az előrelépéssel párhuzamosan egyre nagyobb mértékben részesülhetnének.

Az adott állam így gyakorlatilag fokozatosan az EU-s intézmények és programok részévé válna,

bár a javaslat nem szól arról, hogy a döntéshozatalban a tagjelöltek hogyan vennének részt, ha részt vennének egyáltalán.

Franciaország úgy blokkolta a két nyugat-balkáni ország belépésének megkezdését – miközben az Európai Bizottság és a tagországok jelentős része legalább Észak-Macedónia esetében támogatta azt –, hogy nem állt elő javaslattal, a mostani javaslatot pedig amiatt kritizálják sokan, hogy ezzel csak utólag próbálják alátámasztani a korábbi lépésüket; és valójában azt akarják, hogy ne bővüljön az EU. Párizs erre azzal reagált, hogy ha ezt szeretnék, akkor csak simán vétóznának.

A javaslat azért is különösen érdekes nekünk, mert a bővítésért – amennyiben végül az Európai Parlamentben megszavazzák – az új Európai Bizottságban a magyar Várhelyi Olivér fog felelni.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali állandó szerzője

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek