+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. november 20. szerda, 10:58
Biztos pont az hiányzik az Orbánnal meg a brexittel küzdő EU-nak most, hogy még két csóró és elmaradott országot felvegyünk? Naná, hogy nem, de aki ezt kimondja, arra ráhúzzák a vizes lepedőt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Szerdán és csütörtökön Zágrábban gyűlik össze az Európai Néppárt kongresszusa, hogy megválasszák elnöknek a lengyel PO-s Donald Tuskot, aki egyszer már kioktatta a pártcsaládból azóta fel is függesztett Fideszt kereszténydemokráciából.

 

Mivel Tusknak nincs ellenjelöltje, a tisztújító szavazás során egetrengető izgalmak nem várhatók, de szerencsére két szavazás között azért az élet nagy kérdéseiről is tanácskoznak a néppártiak: méghozzá az EU balkáni bővítéséről és a klímaváltozásról. Mivel a Fidesz-kormány jelöltjét, Várhelyi Olivért már csak valami csoda mentheti meg attól, hogy bővítési biztos legyen a von der Leyen-Bizottságban, koncentráljunk ezúttal az előbbire – túllépve a sors iróniáján, hogy bár Magyarország adja a bővítési biztost, a Fidesz a saját pártcsaládjában való felfüggesztése miatt erről a témáról nem fog értekezni Zágrábban.

 

Hogy mit ötölnek ki az EP legerősebb pártcsaládjában bővítésügyben, annak az ad különös aktualitást, hogy

 

a franciák nemrég megtorpedózták Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásának megkezdését. Az européer jóemberek erre pedig menetrendszerűen – és amúgy tök álszent módon – felháborodtak.

 

Szerintem is tényleg szörnyen felháborító, hogy valaki rájött a nyilvánvaló tényre: egy belső válsággal küzdő EU-ba, amelyik még az autoriterkedő lengyel és magyar kormányt sem tudja kezelni, és ahonnan ráadásul épp távozik (ha valaha egyáltalán) az egyik legnagyobb nettó befizető, rohadtul nem kéne felvenni két, még a most legcsóróbb és legelmaradottabb tagoknál is csóróbb és elmaradottabb országot.

 

Persze nyilván erre nem csak a franciák jöttek rá, csak ők mondták ki, a libsi européer divat pedig azt diktálja, hogy a problémát kimondókra kell ugye ráhúzni a vizes lepedőt. Az mondjuk nem szép dolog, hogy egész idáig azzal hitegette az EU szerencsétlen albánokat és macedónokat, hogy most már aztán majd tényleg csatlakozhatnak, de hát a gaz csúnya reálpolitika ilyenkor azt diktálja, hogy inkább csináljunk segget a szánkból, minthogy lábon lőjük magunkat.

 

Macronba ráadásul annyi úriemberség is szorult, hogy nem csak úgy pusztán odaszart az érzékenylelkű européer asztalra (ahogy Orbán szokott), hanem szépen be is csomagolta mindezt.

 

Pár nappal a vétó után ugyanis a franciák előálltak egy javaslattal, hogy hogyan kellene jobban csinálni a balkáni bővítést: úgy, hogy hétlépéses folyamatban, egymással összefüggő blokkokban valósulna meg a jogharmonizáció, aminek során strukturális pénzeket is kaphatna a csatlakozó ország, gyakorlatilag lépésenként válva az EU-s rendszerek részévé.

 

És voilá! Másnapra hat tagállam (Magyarország persze nem) már be is állt az ötlet mögé – azzal a rafkós (és indokolatlanul jóemberkedős) feltétellel, hogy emiatt Albánia és a magát az EU (konkrétan: Görögország) kedvéért átnevező Észak-Macedónia csatlakozása nem késlekedhet. Az ilyen feltétellel a francia javaslatot támogatók között van öt közép-európai ország (Ausztria, Csehország, Szlovénia, Lengyelország és Szlovákia) és Olaszország.

 

Várhelyi Olivér legyen a talpán, aki itt rendet tesz!

 

Vagyis izé… Itt mutatkozik meg, hogy tulajdonképpen mennyire mégsem szuperfontos – a nézőponttól függően körberajongott vagy körbeszörnyülködött – bővítési portfólió. Egyrészt, mert jóemberkedő feltételek ide vagy oda, ha most nekiállunk újraírni a csatlakozási folyamatot – akár úgy, ahogy a franciák akarják, akár nem –, az eredeti cél, az időhúzás megvalósul, így ötéves ciklusában Várhelyinek aligha kell majd tényleg fontos bővítési lépéseket levezényelnie.

 

Ha meg mégis hirtelen turbóba kapcsolna az eddigi csigatempó, akkor jön a második dolog: hogy a végén a csatlakozási szerződést minden egyes tagállamnak ratifikálnia kell. Tehát a végső szót Várhelyi kompetenciáján kívül, a nagyfiúk mondják ki, ő maximum lobbizhat náluk, ha sikeres biztosi munkát akar felmutatni. Mondjuk azt könnyebb lenne, ha nem ástuk volna olyan mélyre magunkat az EU-ban, hogy a Fidesz már a saját pártcsaládjának a kongresszusára se mehet el szavazni…

 

Most olvastad először ezt a szöveget? Az azért lehet, mert még nem jár neked a Reggeli fekete, az Azonnali hírlevele. Iratkozz fel itt, és hetente háromszor küldünk reggelente ilyen cikkeket és még sok minden mást!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás