+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. november 18. hétfő, 15:32
A magyar jelölt írásbeli kérdésekre adott válaszaival már elégedettebbek voltak az EP-képviselők, így – hacsak a britek nem rondítanak bele a képbe – tiszta az út az új Bizottságról való plenáris szavazás előtt.

Az írásbeli kérdések megválaszolása után

 

elfogadták Várhelyi Olivért az Európai Parlament külügyi szakbizottságában a Bizottság bővítési portfóliójának jelöltjeként

 

– minderről Mehreen Khan, a Financial Times brüsszeli tudósítója számolt be Twitteren.

 

Várhelyi Olivér meghallgatását múlt héten tartották az Európai Parlament külügyi bizottságában, akkor bár a szakpolitikai kérdésekben magabiztosan teljesített és jó teljesítményt nyújtott, mikor arra került a sor, hogy Orbán Viktor vagy a magyar kormány egyes kínos kijelentéseitől vagy akcióitól kellett volna elhatárolódni, arra Várhelyitől mismásolós válaszokat kaptak csak a képviselők.

 

Ezért a jelöltet csütörtökön leszavazták az EP-szakbizottságban, és arra kötelezték, hogy hétfő délig válaszoljon a képviselők által feltett írásbeli kérdésekre. A kérdésekre Várhelyi válaszolt is (hogy pontosan miket, arról itt olvashatsz bővebben az Azonnalin), ahol már még egyértelműbben leszögezte: ki fog állni a jogállamiságért, a tanszabadságért, a média és a véleménynyilvánítás szabadságáért, ezen alapelveket meg fogja követelni a csatlakozni vágyó tagállamoktól és az EU partnereitől is, de ami még fontosabb, kijelentette: semmilyen tagállami kormányfőtől vagy más tisztségviselőtől nem fogad el utasításokat a munkáját tekintve.

 

Ez úgy látszik, már elég volt Várhelyinek a sikerhez, nem lesz tehát szükség további csuklóztatásra és egy második meghallgatásra: Zalán Eszter, az EUobserver újságírója szerint

 

a kérdések után már a liberális Renew Europe és a szocialista S&D frakciók képviselői is támogatták Várhelyit, ez pedig bőven elég volt a sikerhez.

 

Akik viszont továbbra is ellenezték a jelöltet, ők a Zöldek és a szélsőbalos GUE/NGL frakció voltak, de egyedül ez a két pártcsoport kevés volt a jelölés megfúrásához.

 

Ami viszont az Európai Bizottság szempontjából még ennél is fontosabb, hogy ezzel teljes a biztosjelöltek listája: a múlt héten meghallgatott román Adina-Ioana Văleant a közlekedési portfólióra, a francia Thierry Bretont (akivel kapcsolatban azért bőven voltak kínos kérdések) a belső piaci tisztségre fogadták el, Várhelyi Olivért pedig a bővítési és szomszédságpolitikai pozíciót nyerte el hétfőn. Csupán egy ország neve maradt még a levegőben: az Egyesült Királyság kötelezettségei ellenére sem jelölt senkit a biztosi tisztségre a brexit miatt, amit most Boris Johnson brit kormányfő január 31-ig szeretne levezényelni.

 

Így hacsak a britek miatt nem csúszik tovább a folyamat,

 

az új Bizottságot az Európai Parlament novemberi plenáris ülésén nyílt szavazásra terjesztik be:

 

itt a 748 EP-képviselő szavazhat az Ursula von der Leyen által vezetett új Európai Bizottság névsoráról (papíron bár 751 képviselő van, de jelenleg hárommal kevesebb, miután Carles Puigdemont, Oriol Junqueras és Toni Comín katalán függetlenségpárti képviselők nem tudták felvenni mandátumaikat. Közülük Juqueras börtönben, Puigdemont száműzetésben van a katalán függetlenségi népszavazás megszervezése miatt). Ha a november 27-re tervezett voksoláson a biztosi kollégiumot elfogadják a képviselők, december 1-jétől léphet hivatalba az új bizottság, ezzel pedig a Jean-Claude Juncker által vezetett testület egy hónapos csúszással távozik majd.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás