Elfogadták Várhelyi Olivér jelölését, kész az új Bizottság

A magyar jelölt írásbeli kérdésekre adott válaszaival már elégedettebbek voltak az EP-képviselők, így – hacsak a britek nem rondítanak bele a képbe – tiszta az út az új Bizottságról való plenáris szavazás előtt.

Az írásbeli kérdések megválaszolása után

– minderről Mehreen Khan, a Financial Times brüsszeli tudósítója számolt be Twitteren.

Várhelyi Olivér meghallgatását múlt héten tartották az Európai Parlament külügyi bizottságában, akkor bár a szakpolitikai kérdésekben magabiztosan teljesített és jó teljesítményt nyújtott, mikor arra került a sor, hogy Orbán Viktor vagy a magyar kormány egyes kínos kijelentéseitől vagy akcióitól kellett volna elhatárolódni, arra Várhelyitől mismásolós válaszokat kaptak csak a képviselők.

Ezért a jelöltet csütörtökön leszavazták az EP-szakbizottságban, és arra kötelezték, hogy hétfő délig válaszoljon a képviselők által feltett írásbeli kérdésekre. A kérdésekre Várhelyi válaszolt is (hogy pontosan miket, arról itt olvashatsz bővebben az Azonnalin), ahol már még egyértelműbben leszögezte: ki fog állni a jogállamiságért, a tanszabadságért, a média és a véleménynyilvánítás szabadságáért, ezen alapelveket meg fogja követelni a csatlakozni vágyó tagállamoktól és az EU partnereitől is, de ami még fontosabb, kijelentette: semmilyen tagállami kormányfőtől vagy más tisztségviselőtől nem fogad el utasításokat a munkáját tekintve.

Ez úgy látszik, már elég volt Várhelyinek a sikerhez, nem lesz tehát szükség további csuklóztatásra és egy második meghallgatásra: Zalán Eszter, az EUobserver újságírója szerint

Akik viszont továbbra is ellenezték a jelöltet, ők a Zöldek és a szélsőbalos GUE/NGL frakció voltak, de egyedül ez a két pártcsoport kevés volt a jelölés megfúrásához.

Ami viszont az Európai Bizottság szempontjából még ennél is fontosabb, hogy ezzel teljes a biztosjelöltek listája: a múlt héten meghallgatott román Adina-Ioana Văleant a közlekedési portfólióra, a francia Thierry Bretont (akivel kapcsolatban azért bőven voltak kínos kérdések) a belső piaci tisztségre fogadták el, Várhelyi Olivért pedig a bővítési és szomszédságpolitikai pozíciót nyerte el hétfőn. Csupán egy ország neve maradt még a levegőben: az Egyesült Királyság kötelezettségei ellenére sem jelölt senkit a biztosi tisztségre a brexit miatt, amit most Boris Johnson brit kormányfő január 31-ig szeretne levezényelni.

Így hacsak a britek miatt nem csúszik tovább a folyamat,

itt a 748 EP-képviselő szavazhat az Ursula von der Leyen által vezetett új Európai Bizottság névsoráról (papíron bár 751 képviselő van, de jelenleg hárommal kevesebb, miután Carles Puigdemont, Oriol Junqueras és Toni Comín katalán függetlenségpárti képviselők nem tudták felvenni mandátumaikat. Közülük Juqueras börtönben, Puigdemont száműzetésben van a katalán függetlenségi népszavazás megszervezése miatt). Ha a november 27-re tervezett voksoláson a biztosi kollégiumot elfogadják a képviselők, december 1-jétől léphet hivatalba az új bizottság, ezzel pedig a Jean-Claude Juncker által vezetett testület egy hónapos csúszással távozik majd.

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2019)