+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. november 18. hétfő, 15:32
A magyar jelölt írásbeli kérdésekre adott válaszaival már elégedettebbek voltak az EP-képviselők, így – hacsak a britek nem rondítanak bele a képbe – tiszta az út az új Bizottságról való plenáris szavazás előtt.

Az írásbeli kérdések megválaszolása után

 

elfogadták Várhelyi Olivért az Európai Parlament külügyi szakbizottságában a Bizottság bővítési portfóliójának jelöltjeként

 

– minderről Mehreen Khan, a Financial Times brüsszeli tudósítója számolt be Twitteren.

 

Várhelyi Olivér meghallgatását múlt héten tartották az Európai Parlament külügyi bizottságában, akkor bár a szakpolitikai kérdésekben magabiztosan teljesített és jó teljesítményt nyújtott, mikor arra került a sor, hogy Orbán Viktor vagy a magyar kormány egyes kínos kijelentéseitől vagy akcióitól kellett volna elhatárolódni, arra Várhelyitől mismásolós válaszokat kaptak csak a képviselők.

 

Ezért a jelöltet csütörtökön leszavazták az EP-szakbizottságban, és arra kötelezték, hogy hétfő délig válaszoljon a képviselők által feltett írásbeli kérdésekre. A kérdésekre Várhelyi válaszolt is (hogy pontosan miket, arról itt olvashatsz bővebben az Azonnalin), ahol már még egyértelműbben leszögezte: ki fog állni a jogállamiságért, a tanszabadságért, a média és a véleménynyilvánítás szabadságáért, ezen alapelveket meg fogja követelni a csatlakozni vágyó tagállamoktól és az EU partnereitől is, de ami még fontosabb, kijelentette: semmilyen tagállami kormányfőtől vagy más tisztségviselőtől nem fogad el utasításokat a munkáját tekintve.

 

Ez úgy látszik, már elég volt Várhelyinek a sikerhez, nem lesz tehát szükség további csuklóztatásra és egy második meghallgatásra: Zalán Eszter, az EUobserver újságírója szerint

 

a kérdések után már a liberális Renew Europe és a szocialista S&D frakciók képviselői is támogatták Várhelyit, ez pedig bőven elég volt a sikerhez.

 

Akik viszont továbbra is ellenezték a jelöltet, ők a Zöldek és a szélsőbalos GUE/NGL frakció voltak, de egyedül ez a két pártcsoport kevés volt a jelölés megfúrásához.

 

Ami viszont az Európai Bizottság szempontjából még ennél is fontosabb, hogy ezzel teljes a biztosjelöltek listája: a múlt héten meghallgatott román Adina-Ioana Văleant a közlekedési portfólióra, a francia Thierry Bretont (akivel kapcsolatban azért bőven voltak kínos kérdések) a belső piaci tisztségre fogadták el, Várhelyi Olivért pedig a bővítési és szomszédságpolitikai pozíciót nyerte el hétfőn. Csupán egy ország neve maradt még a levegőben: az Egyesült Királyság kötelezettségei ellenére sem jelölt senkit a biztosi tisztségre a brexit miatt, amit most Boris Johnson brit kormányfő január 31-ig szeretne levezényelni.

 

Így hacsak a britek miatt nem csúszik tovább a folyamat,

 

az új Bizottságot az Európai Parlament novemberi plenáris ülésén nyílt szavazásra terjesztik be:

 

itt a 748 EP-képviselő szavazhat az Ursula von der Leyen által vezetett új Európai Bizottság névsoráról (papíron bár 751 képviselő van, de jelenleg hárommal kevesebb, miután Carles Puigdemont, Oriol Junqueras és Toni Comín katalán függetlenségpárti képviselők nem tudták felvenni mandátumaikat. Közülük Juqueras börtönben, Puigdemont száműzetésben van a katalán függetlenségi népszavazás megszervezése miatt). Ha a november 27-re tervezett voksoláson a biztosi kollégiumot elfogadják a képviselők, december 1-jétől léphet hivatalba az új bizottság, ezzel pedig a Jean-Claude Juncker által vezetett testület egy hónapos csúszással távozik majd.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2019)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás