+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. október 18. péntek, 08:05
Éjfélig vitatkoztak, de nem jutottak egyezségre az EU-s vezetők a nyugat-balkáni bővítés ügyében, még csak ígérgető dokumentumra sem futotta.

Franciaország makacs ellenállásán bukott el ismét, hogy az EU mondjon valami konkrétat Észak-Macedónia és Albánia csatlakozása ügyében az EU – jelenti a Politico.

 

Hiába támogatta a két nyugat-balkáni ország csatlakozását Angela Merkel német kancellár és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök hajthatatlan maradt.

 

Volt egy olyan tervezet is az asztalon, hogy az EU Észak-Macedóniával megkezdi a tárgyalásokat, de Albániával nem, azonban erről sem sikerült megállapodni az éjszakába nyúló ülésen. Ezt egyébként Mark Rutte holland miniszterelnök támogatta, de végül semmiféle megállpodásra nem futotta az EU vezetőitől.

 

Az egész ügy rendkívül kellemetlen, tekintve, hogy a korábban Macedóniaként ismert ország például tavaly az EU-csatlakozás kedvéért nagy nehezen megoldotta, hogy kibéküljön az ország nevét évtizedek óta sérelmező Görögországgal úgy, hogy nevet változtatott. A görög miniszterelnök most nyilatkozott is a Politico reggeli hírlevelének: elmondta, hogy a görögök továbbra is támogatják a két ország EU-csatlakozását.

 

A franciák szerint az egész csatlakozási rendszert felül kell vizsgálni, de egyébként sem érzik késznek az albánokat és az észak-macedónokot a csatlakozásra.

 

A francia vétó kritikusai szerint az EU ezzel hitelét veszti partnerei előtt, mivel mindkét ország teljesítette azt, amit Brüsszel feltételül szabott a csatlakozás megkezdéséhez.

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.

Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.

Ásotthalomtól Szegeden át Csongrádig mindent megtudhatsz most a csongrádi borvidékről, ráadásul olyan borokkal, amelyek léte még az egyik legtájékozottabb magyar borszakírót is meglepték!

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás