+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 7. péntek, 20:16
Bár minden feltétel adott, még nem indulnak Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásai, a miniszterelnök szerint pedig ez a nacionalista jobboldal malmára hajtja a vizet.

Csütörtökön elfogadta a német parlament alsóháza az Észak-Macedónia NATO-csatlakozásával kapcsolatos jegyzőkönyvet, így a januárban nevet változtató ország még közelebb került az észak-atlanti katonai szövetségbe való belépéshez. Ennél nagyobb fájdalom azonban az észak-macedónok és az albánok számára, hogy a Bundestag ülésén egyik ország esetében sem volt szó az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalások elindításáról – írja a Balkan Insight.

 

Ezen döntés nélkül ugyanis a német kormány az Európai Tanács június 18-i ülésén nem tudja elfogadni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló javaslatot,

 

vagyis a két nyugat-balkáni ország számára tovább csúszhat a csatlakozás – továbbra is bizonytalan – időpontja. Albánia és Észak-Macedónia számára ez azért különösen fájó, mert a német törvényhozásban hamarosan nyári szünet kezdődik, vagyis leghamarabb szeptemberben kerülhet újra napirendre a kérdés, ráadásul Tirana és Szkopje a bővítéshez szkeptikusan viszonyuló tagállamokkal, így Franciaországgal és Hollandiával is szembekerül.

 

Zoran Zaev észak-macedón kormányfő a hét elején Brüsszelben például már egy kicsit fenyegetőzött is azzal, hogy ha továbbra is egy helyben toporognak az EU-csatlakozási tárgyalásokkal, visszajöhetnek Gruevszkiék.

 

Vagyis veszélybe kerülhet az EU-párti kormányzat, és újra az euroszkeptikus jobboldal kerülhet nyeregbe, akiket 2017-ben sikerült leváltani a hatalomból.

 

Az EU „vagy ezt a progresszív, Európa-párti lehetőséget támogatja, vagy azokat, akik gátolták mindezt a folyamatot, akiket radikálisnak, nacionalistának és oroszpártinak is neveztek” – utalt Zaev a Gruevszki-féle volt észak-macedón kormánypártra, a VMRO-DPMNE-re, majd megjegyezte: „ha az Európai Tanács nem szolgáltat pozitív véleményt, a polgáraink csalódottsága a fenti erőknek fog reményt adni”.

 

Az Európai Bizottság még májusban javasolta, hogy nyissák meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, de a megnyitás dátumának eldöntését az állam- és kormányfőkből álló Tanácsra bízta, mely június közepén ül össze újból.

 

A Bizottság jelentésében dicsérte Zaev kormányát a görögökkel való névvita történelmi jelentőségű lezárásában, melynek keretében Észak-Macedón Köztársaságra változott a korábban helyi szinten a Macedón Köztársaság, nemzetközileg pedig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezést használó ország neve. Ez azért volt szükséges, hogy a görögök többé ne vétózzák meg a kis balkáni ország euroatlanti integrációját, mely a NATO viszonyában gördülékenyen halad, de az EU-csatlakozás céldátuma még a távoli jövőbe esik:

 

„bármi is történjék, mi mindent megtettünk. Szeretném emlékeztetni az uniós partnereinket, hogy már tizenöt éve várunk [a tárgyalások elkezdésére], és erre jelenleg minden feltétel adott”

 

– zárta gondolatmenetét Zaev.

 

BORÍTÓKÉP: Bakodi Péter / Azonnali. Múlt decemberben készült, mikor kimentünk Szkopjébe, és megkérdeztük Zaevet a Gruevszki-ügyről, ezt a videót nézd meg alább:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szexuális utalásokból Gyurcsánynál sincs hiány, és a kormánymédiát is megcsapta a szerelem szele a héten.

Mivel még mindig nem fogadták el az ország 2020-as költségvetését a választás megrendezésének rá eső felét sem tudja kifizetni.

Az aktív fertőzöttek 42 százaléka budapesti eset, az elhunytaké pedig 61 százalék jelenleg.

Madridot például teljesen lebénították a tüntetők, akik a szélsőjobb szerint „bűnözőkormánnyá” vált baloldal lemondását követelték.

A terv szerint június közepétől Ausztria, Szlovákia, Csehország és Magyarország között lehetővé vált volna a szabad utazás, de a szlovákok még tartanak a külföldiektől.

Szombatra már 1655-en gyógyultak fel, míg az aktív fertőzöttszám 1576-ra esett. Grafikonokon a részletek!

Pedig a Nógrád Megyei Hírlap eddig nem ment a szomszédba egy kis migránsozásért.

A hét kérdése

Igen? Nem? Vagy csak a második hullámtól? Esetleg soha nem is tartottál tőle? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Keresd fel a hozzád legközelebb esőt május 24-én: rengeteg program lesz.

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás