+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Bukovics Martin
2019. január 22. kedd, 07:58
Karácsony Gergelynek fogalma sincs, kik azok, akik hajlandóak elmenni egy MSZP-s pártirodába előválasztásra, de így is bízik a jó esélyeiben. Fel tudja-e fedezni MSZP-s politikusokban Kádár Jánost, és milyen érzés volt, mikor egy tüntetésen árpádsávos fiatalok ölelgették? Mit gondol az O1G-ről, mit csinálna az Uberrel vagy az Airbnb-vel, és mit tanulna Tarlós Istvántól? Nagyinterjú a Párbeszéd főpolgármester-jelöltjével.

Ahogy a miniszterelnök-jelöltségre, úgy a főpolgármester-jelöltségre is rá kellett beszélni?

 

Nem kellett. Voltak feltételeim, amelyek a Puzsér Róberttel való megállapodással tulajdonképpen teljesültek. Meg vagyok róla győződve, hogy Budapesten meg lehet nyerni a főpolgármester-választást, és így érdemes részt vennem abban a folyamatban, amiben ez meg is történik.

 

Teljesen biztos, hogy ezt akarja? Horváth Csaba kézzel-lábbal jelentkezett, hogy ő ezt akarja, ön viszont csak azt mondta korábban, hogy „valószínűleg” majd elindul. Ez nem olyan meggyőző.

 

Valóban: én nagyobbat kockáztatok, és nekem több a vesztenivalóm, mint bárkinek, hiszen Zugló polgármestereként most egy olyan dolgot csinálok, amit szeretek, és amit csinálnék még, ha a választók úgy döntenek. Szerencsére nem nekem kell eldöntenem, hogy én leszek-e Tarlós István kihívója, bár a felmérések azt mutatják, hogy több esélyem van, mint bárki másnak. Most van egy részvételi folyamat az előválasztással, amit már önmagában is egy komoly politikai sikernek gondolok.

 

Az én felelősségem, hogy ebben a folyamatban, amiért olyan sokat dolgoztam, részt is vegyek. Ráadásul ebben most az ellenzék összes mértékadó szereplője számára nyitott, ez történelmi jelentőségű változás. Budapesten a Fidesz már a parlamenti választáson is kikapott, és a friss számok jelentős Fidesz-visszaesést mutatott ki jellemzően Budapesten és a nagyvárosokban. Budapesten valami végképp megváltozott. A közös felelősségünk, hogy ezt a változást politikai cselekvéssé formáljuk, és előbb-utóbb a tüntetésektől át kell vennie ezt a szerepet azoknak az intézményeknek, amelyek ezt a változást képesek becsatornázni.

 

A számok azt mutatják, hogy több esélyem van Tarlós István legyőzésére, mint bárki másnak. Nálam az esély, élnem kell vele.

 

Mikor érett meg önben az elhatározás, hogy főpolgármester-jelölt legyen?

 

Azon a napon, amikor Puzsér Róberttel megállapodtunk a kétfordulós előválasztásról.

 

Addig nem is akart ezek szerint jelölt lenni?

 

Az volt bennem előzetesen, hogy ha sikerül Puzsérral megállapodni – akivel amúgy hónapokig tárgyaltunk –, akkor biztosan elindulok. Ha nem, az egy másik helyzet.

 

Miért kellett valakivel hónapokig tárgyalnia, ha nem is akart főpolgármester-jelölt lenni?

 

A politikában fontos az ambíció, de ha csak az van, az édeskevés.

 

Nem azt mondtam, hogy nem akarok, csak azt, hogy nem az volt az óvodai jelem, hogy főpolgármester akarok lenni.

 

De az ember vágjon bele! És még egyszer mondom, ez nem arról szól, hogy én kitaláltam, hogy főpolgármester akarok lenni. Én egy olyan csávó vagyok, akit sokszor jobban érdekelnek a folyamatok, amik előre visznek. Politikus is akkor lettem, amikor úgy éreztem, hogy van egy történelmi pillanat, amit közösen fel kell vállalni.

 

Azóta is, amiben úgy érzem, hogy van értelme, szívesen részt veszek. Ha nincs, akkor meg nyilván a saját szempontjaimat helyezem előtérbe. Azt nem tudom ígérni, hogy ha engem az emberek főpolgármesterré választanak, akkor egy olyan ember kerül a székbe, aki egész életében főpolgármester akart lenni, hiszen én még politikus sem akartam lenni tíz évvel ezelőtt. Viszont azt tudom ígérni, hogy olyan vezetője lesz a városnak, aki nem a hatalom drogjára van rácuppanva. Engem elsősorban a felelősség meg a demokrácia melletti elkötelezettség visz előre.

 

Ki a nagyobb ellenfél az előválasztáson: Horváth Csaba, Sermer Ádám vagy Puzsér Róbert?

 

A jó válasz nyilván az, hogy Tarlós István az igazi ellenfél. De őt akkor lehet legyőzni, ha az ő kihívója nem az ellenzék, hanem a budapestiek jelöltje lesz. Az elmúlt kilenc évben Budapest az autonómiájából nagyon sokat vesztett, és – akár önhibáján kívül – a főpolgármester nem a budapestiek képviselője lett, hanem a Fidesz helytartója. Ezen nem lehet úgy változtatni, hogy kiírom a plakátomra: a budapestiek embere vagyok! Akkor tudom ezt elérni, ha a budapestiek tényleg mögöttem állnak. Az előválasztás erről szól.

 

Egyelőre – mivel először lesz ilyen – fogalmunk sincs, hogy erre kik, hányan fognak elmenni, például

 

kik azok, akik hajlandóak elmenni egy MSZP-s pártirodába.

 

A kiforratlanság miatt az első fordulónak komoly tétje van. A második fordulónak meg még nagyobb, mert ott már a teljes ellenzéki egység megteremtése a cél, illetve az, hogy egymástól sok szempontból távol álló szereplők között is legyen vita. Ilyen szempontból mind a két riválisomat komolyan veszem…

 

Mármint három riválisát.

 

Jaj, persze, bocs, Ádámot mindig elfelejtem. Egyébként arra készülök, hogy több jelölt lesz még a második fordulóban – Sermer Ádámon és Puzsér Róberten túl.

 

Tud neveket, akik indulhatnak Puzsér Róberten és Sermer Ádámon túl a második fordulóban?

 

Csak megérzéseim vannak.

 

 

Mit érez?

 

Hogy a Momentumnak érdeke lesz jelöltet állítani, ami nekik egy kitörési lehetőség.

 

Mennyire zavarhat be, ha a Kétfarkú Kutyapárt indít önre jelöltet?

 

Semennyire.

 

Éppen egy friss, Závecz-féle közvélemény-kutatás alapján jobban állnak, mint a Párbeszéd. A Kétfarkú Kutyapárt a biztos pártválasztók körében három százalékon áll, a Párbeszéd meg két százalékon.

 

Ezer fős mintában ez azt jelenti, hogy röpke két fővel többen mondták őket, mint minket. De nem akarok most statisztikai kérdésekbe belemenni.

 

Azért cserélne velük, nem?

 

Nem.

 

Azért mégiscsak képes egy viccpárt megelőzni Magyarország egyetlen baloldali pártját.

 

Ennyit a magyar baloldal történelmi nehézségeiről. Azért

 

viccpártot mégiscsak könnyebb akkor csinálni, amikor az emberek már kínjukban röhögnek, szerencsére most már nem ez a helyzet.

 

De az előválasztás meg maga a főpolgármester-választás sem pártszavazás. Nézzünk inkább egy másik adatot: van-e nálam népszerűbb ellenzéki politikus? A felmérések alapján nem tudok ilyenről.

 

Ön már akkor is Magyarország legnépszerűbb politikusa volt, amikor a Párbeszéd, majd az MSZP miniszterelnök-jelöltje volt. Ön ugye azóta Magyarország miniszterelnöke...

 

Nézzük meg, hogy az MSZP hány százalékon állt, amikor miniszterelnök-jelölt lettem, és ehhez képest hány százalékot szereztünk a választáson. Három hónap alatt majdnem sikerült megduplázni egy párt támogatottságát. Ez persze az ország szempontjából nem volt elég, mert nem tudott létrejönni az „egy az egy ellen” helyzet, amire most komoly esély van.

 

Az ország szempontjából nem inkább az MSZP eltűnése lenne üdvös?

 

Nem.

 

Kell Magyarországnak az MSZMP utódpártja?

 

Magyarországnak egy modern szociáldemokrata párt kell. A pártok különböző történelmi gyökerekkel rendelkeznek, amik egyformán felvetnek kérdéseket. Lásd, hogy Vona Gábor vagy Orbán Viktor hol kezdte a politikai pályáját. Sokan kergetik azt az illúziót, hogy ha egyszer megszűnik az MSZP, akkor jön majd valami más. Én ezt nagyon máshogy gondolom.

 

A maihoz hasonló félautoriter rezsimek lebontásához mindig nagyon erős szervezeti háttér kellett. Ilyet az elmúlt harminc évben csak a Fidesz tudott kialakítani. Az ellenzéki oldalon minden létező állampolgári hálózat, legyen annak bármilyen múltja, elképesztően fontos. Harminc évvel a rendszerváltás után most először van némi esély arra, hogy lesz érdemi sztrájk.

 

Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt volt sztrájk.

 

Én egy igazi országos sztrájkra gondolok. Voltak kisebb sztrájkok, de ahhoz képest, hogy milyen krízisen ment át a magyar társadalom az elmúlt három évtizedben, elképesztő, hogy mennyire nem volt társadalmi ellenállás. Egy atomizált társadalomban bármilyen szerveződés, hálózat fontos a rezsim ledöntéséhez. Ezért bármilyen elképzelés, hogy romboljuk le azt, ami van, akkor lenne hiteles, ha felépítettek volna bármi ehhez hasonló erőt. Én azt mondom: becsüljük meg azt, ami van, és próbáljunk meg értékeket képviselni! Nyilván nem vagyok MSZP-tag, és vannak is az MSZP-vel nüansznyinak tűnő tartalmi problémáim is.

 

De nem lerombolni kell az MSZP-t, hanem jobban használni a benne rejlő lehetőségeket.

 

Ez a Demokratikus Koalícióra is igaz?

 

Abszolút. Nyilván van egy csomó dilemma, és pontosan látom, hogy milyen pokoli nehéz az ellenzéki egységen dolgozni. De szerencsére ezt a választók már lejátszották.

 

Ott voltam az összes ellenzéki tüntetésen, ott ölelgettek az árpádsávos fiatalok. Nem tudom, Gyurcsány Ferencet ölelgetik-e, de szerintem igen.

 

Akár a Jobbik listáján is szerepelne, mint ahogy az MSZP-én?

 

Nem.

 

Dehát ölelgetik önt az árpádsávos fiatalok.

 

Igen.

 

Akkor az utódpárt vállalhatóbb, mint a Jobbik?

 

Hát persze.

 

Miért? Kádár János pártja…

 

Régen nem Kádár János pártja. És akkor a Jobbik meg Szálasi pártja lenne? Meddig vezetjük vissza a történelmi szálakat?

 

A Jobbik esetében nincs semmi jogi-történelmi kontinuitás, az MSZP-nél van. Pont Kunhalmi Ágnes mondta nekünk, hogy Kádár szerinte teljesen oké.

 

Szerintem meg nem oké, nekem más a családfám. Ebből is látható, hogy egy szövetségben küzdünk, de nem egy szervezetben. Mély empátiával kell viseltetni, hogy meg tudjuk változtatni ezt az országot.

 

Nekem ez nem esik nehezemre, én nem tudom felfedezni az MSZP-s politikusokban Kádár Jánost. Nem is keresem. Ha nagyon keresném, lehet, megtalálnám.

 

Olyan embereket látok inkább, akik más világban szocializálódtak ugyan, mint én, de ezek a különbsége egyre kevésbé érdekelnek egy olyan helyzetben, ahol Magyarország elképesztően pusztító történelmi lejtőn van. Amikor a Jobbik még tök vállalhatatlan volt, akkor is azt mondtam, hogy ezt a rezsimet parlamenti választás útján csak egy egységes ellenzék tudja leváltani. Pont. Egy az egy ellen rendszernek kell felállnia, és amíg ez nem valósul meg, addig a Fidesz fog győzni.

 

Térjünk vissza a Kétfarkú Kutyapárthoz, ők ugyanis Budapesten – a vidékhez képest – felülreprezentáltak. Nem fog rajtuk megbukni az őszi ellenzéki győzelem, ha ők is indítanak főpolgármester-jelöltet?

 

A kétfarkúak részben az ellenzék kritikájaként jelentek meg. Amikor az emberek úgy érzik, hogy változtatni nem tudunk, de legalább röhögjünk már egy jót, akkor szavaznak rájuk. Én imádtam a kétfarkúak első választási kampányán Zuglóban, könnyesre röhögtem magam a videójukon, de a baloldali jelölt ötven százalékkal nyert. Ez is mutatja, ha van esély, akkor a kétfarkúakra csak azok szavaznak, akik valószínűleg nem szavaznának sem rám, sem Puzsér Róbertre.

 

Készítettünk egy interjút a Kétfarkú Kutyapárt elnökével, Kovács Gergővel is, és nem volt hízelgő, amit önről mondott.

 

Biztos csak viccelt.

 

 

Akkor pont nem.

 

Na de akkor mikor viccel egy viccpárt, és mikor mond komoly dolgokat?

 

Amikor önről nyilatkozott, érezhető volt, hogy komolyan beszél. És amíg Puzsér Róbert főpolgármester-jelöltsége esetén még elgondolkodnak azon, hogy ne indítsanak rá jelöltet, ezzel szemben, idézzük: „Karácsony Gergelyt semmilyen szinten sem szeretném támogatni, ő az iskolapéldája a tökéletesen elvtelen politizálásnak, amikor bármit megszavazol, bárkivel összefogsz azért, hogy a pártodat helyzetbe hozd. A frakciójukban van egy MSZP-s meg egy független, miközben a párt maga nulla százalékos.”

 

Most már biztos, hogy viccelt. Egyrészt a Párbeszéd Budapesten megelőzi a Kétfarkúakat. Másrészt mi nem egymásnak vagyunk az ellenfelei, nekünk a NER az ellenfelünk, kár lenne ezt elfelejteni. Másrészt meg javaslom Kovács Gergőnek, hogy jöjjön el Zuglóba polgármesternek, és legyen az egyetlen fővárosi kerületi vezető, aki nem vezet be hajléktalanokat vegzáló rendelkezéseket, és védje meg a rendelkezéseit közmeghallgatáson! Utána mondja nekem, hogy nincsenek elveim, és mindent megszavazok! Ha ezt megcsinálja, utána meghívom egy ingyen sörre.

 

Apropó, hajléktalanok. Rendben, hogy nem vegzálják őket szívtelenül, de akkor mit tesznek a helyzet megoldása érdekében? Például Zuglóban az Erzsébet királyné aluljárónál vagy a Mexikói útnál sok a hajléktalan.

 

A kérdés elsősorban arról szól, hogy csak úszunk-e az árral, és elhitetjük-e a választókkal, hogy bonyolult kérdésekre vannak egyszerű válaszok, mint hogy a hajléktalanokat vegzálni kell, és akkor megszűnik a hajléktalanság. Zugló saját forrásból megduplázta az utcai hajléktalanellátásra fordított összeget. A fővárosi rendelet alapján az önök által felhozott két kerületrész tiltott zónának számít, vagyis ennek értelmében nem csupán az Erzsébet királyné útjai aluljáróban, hanem ott a buszmegállók ötven méteres körzetében is tilos lenne hajléktalannak tartózkodni. Viszont pontosan tudja mindenki, hogy ez a szabály végrehajthatatlan, ezért nem is hajtják végre.

 

Az, hogy néhány szerencsétlent elrángatnak a bíróságra, egy teljes kapufa. Ebbe emberek haltak bele. Az utcai szociális munkások beszámolói alapján előfordul, hogy a hajléktalanok annyira félnek a vegzálástól, hogy most már a hideg időszakban is inkább olyan üresen álló magánterületeken húzzák meg magukat, ahol az életüket vesztik, mert nem találják meg őket a szociális munkások.

 

A hajléktalanügy kezelése is egy példa arra, hogy olyan konfliktusokat is felvállalok, amiket kevesen. Az nem elvtelenség, hogy együttműködöm az emberekkel közös célok elérése érdekében.

 

Az elvtelenség vádjától – már bocsánat, de – agyvérzést kapok.

 

Rajtam ne kérje számon senki, hogy az ország érdekében ne működnék együtt bárkivel, akár a Fidesszel, aminek többsége van a zuglói polgármesteri képviselőtestületben.

 

Az együttműködésen túl milyen elvek fontosak még önnek?

 

Pont azok, amelyek miatt elkezdtem politizálni, akkor ezeket az LMP alapító okiratába foglaltuk, és ezeknél azóta sem tudok jobbat mondani: részvétel, fenntarthatóság és igazságosság. Ezen értékek mentén próbálok polgármesterkedni, és a főpolgármesteri programom is arról szól, hogyan csinálunk egy részvételi, igazságosabb és zöldebb fővárost.

 

Ez a Párbeszéd alapító okiratában is benne van?

 

Igen.

 

A Párbeszéd és az LMP között a különbség, hogy az LMP alakításakor ezer okból nem merték kimondani, hogy ez egy baloldali párt.

 

A Párbeszéd pedig kimondja, amit a Bevezetés a politológiába kurzus harmadik előadásán elmondunk: hogy a zöld pártok a baloldalhoz tartoznak.

 

Milyen a viszony most a két párt között?

 

Az LMP-vel nehéz bármilyen viszonyban lenni, mert egy kicsit gyorsan fogynak.

 

Remélem, hogy rendeződik a viszonyunk az új vezetőkkel is, akikkel nekem sokkal kevesebb személyes kapcsolatom van. Kisebb feltűnést keltett – az Azonnali be is számolt róla –, hogy elmentem Schiffer András könyvbemutatójára, és sokan meg is kérdezték, hogy miért. De ez nekem természetes volt, és nem éreztem, hogy András ne örült volna annak, hogy ott vagyok. Nyilván az LMP-vel egy pártcsaládhoz tartozunk.

 

Egy pártcsaládhoz? Tagja már az Európai Zöld Pártnak a Párbeszéd?

 

Nem, mert az LMP-sek megfúrtak minket.

 

Akkor nincsenek egy pártcsaládban.

 

Szervezetileg nem, világnézetileg igen. Jávor Benedek amúgy oszlopos tagja az európai zöld frakciónak. Az LMP-vel való viszonyunk szerintem normalizálható. Az kétségtelen, hogy éppen Hadházy Ákossal és Szél Bernadettel voltam a legjobb viszonyban, akik már nincsenek az LMP-ben.

 

Hogy ha az LMP-vel akar beszélni, kit hív fel?

 

Az Azonnali egyik tulajdonosát, Ungár Pétert.

 

Ő nem tagja az elnökségnek.

 

Nem, de vele időnként beszélek.

 

Magát zöld politikusnak tartja, lehet ezt mondani?

 

Természetesen.

 

 

Egy fotón sárga mellényben állt ki a tüntetések mellett Tóth Bertalannal és Ujhelyi Istvánnal együtt. Meg is jegyezték páran, például Fekete-Győr András a nekünk adott interjújában, hogy a franciaországi sárgamellényes demonstrációk pont a dízelolaj árának emelkedése miatt törtek ki. Ez mennyire volt jó húzás egy zöld politikustól?

 

Én egy Azonnalin megjelent írásra emlékszem csak, amire szívesen válaszoltam volna akkor is, ha megkérdeznek, de akkor válaszolok most. Abszolút nem értek egyet az olyan típusú politikával, ami az alsó rétegekre, az alsó-középosztályra próbálja a zöld átállás terheit rakni. Nagyon rossz irány, hogy a fogyasztók, a kisemberek számára drágítjuk a környezetileg nem fenntartható eszközöket. A kamionszállítókat meg lehet adóztatni, vagy a legszennyezőbb közlekedési módot, a repülést is.

 

A fenntarthatóság az igazságosság kiterjesztéséről is szól, arról, hogy nem csak az adott társadalmon belül, hanem generációk között is érvényesül az igazságosság elve. Olyan politika, ami a társadalmi egyenlőtlenségeket növeli, nem járul hozzá a fenntarthatósághoz.

 

Macron csalódás nekem.

 

Az elnöksége kezdetén nagyon szimpatikus volt az ő zöld elkötelezettsége, vállalásai, de ezekből nem lett semmi. Helyette Macron ugyanannak a megszorításokon alapuló gazdaságpolitika egy fokkal szimpatikusabb szereplője lett, mint akiket láttunk az elmúlt húsz évben az európai színpadon.

 

Felvenné újra a sárga mellényt?

 

Nagyon kicsi volt rám, baromira szorított, úgyhogy nem.

 

Azt mondta, hogy balos politikusnak is lehet nevezni, mert a zöld politika baloldali politika. Ki az a külföldi politikus, akit példaképének tekint, aki inspirálja? Sahra Wagenknecht, Gerhard Schröder, Jeremy Corbyn, esetleg Jean-Luc Mélenchon?

 

Corbyn-t és Mélenchon-t kedvelem, de elsősorban Bernie Sanders-rajongó vagyok.

 

Európából könnyű egy amerikaiért rajongani.

 

Jó, akkor szimpatikus még a portugál miniszterelnök is.

 

És Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök?

 

Ő nekem nagy dráma, eléggé megtörte a Világbank, az EU és Angela Merkel. Nem tudom, a helyében mit tettem volna, nem is akarok ítélkezni, de azért szerintem Ciprasz veszített a harcosságából. Lehet, neki van igaza, majd a történelem ezt eldönti.

 

Janisz Varufakisz esetleg?

 

Varufakisz nekem kicsit túl balos. De az általa képviselt iránnyal, hogy a nacionalista internacionáléval szemben a progresszív erőknek globális szinten meg kell szerveződniük, egyetértek. Bernie Sanders egyébként nem csak világnézetileg szimpatikus nekem, hanem a karaktere is. Rengeteg beszédét meghallgattam, sok gondolatából merítettem is.

 

Egyébként a világ legjobb vezetőjének meg Ferenc pápát tartom.

 

Bár én protestáns vagyok – ha vagyok egyáltalán bármilyen –, de rá is ugyanaz igaz, mint Bernie Sanders-re: letisztultan és szeretettel tud elmondani bonyolult dolgokat is, és erős kisugárzása van. Ezt európai politikusokon annyira nem látom. Ezért az európai politikában nincs nagy példaképem.

 

A magyar politikában sem? Mondjuk Schiffer András?

 

András egy olyan közéleti figura, aki akkor is politikus lesz, ha amúgy már rég visszavonult. Én nagyon sokat tanultam tőle, de neki is vannak vakfoltjai, amik az ő politikai pályának biztos nagy akadályát jelentették. A magyar történelemben amúgy szintén nehéz idolokat találni. Van egy, Bibó István, akinek a fotója itt lóg az irodámban is. Ő persze inkább politikai gondolkodó volt, akinek a történelem fontos pillanataiban mutatott tettei igazolják a mondásait.

 

A magyar történelem viszont sajnos olyan, hogy rengeteg politikust találunk, akik bizonyos időben rossz fejek voltak, és utána kiderült, hogy kiváló emberek. Mint mondjuk Nagy Imre. A halálos ítéletének kihirdetésekor mondott beszéde elképesztő erkölcsi erőt sugároz, miközben pontosan tudom, hogy a szovjet titkosszolgálat ügynöke volt. Károlyi Mihály meg lehet, hogy nagyon szimpatikus történelmileg, de nyilvánvalóan egy teljesen botcsinálta politikus volt.

 

Mit gondol az O1G-zésről?

 

Minden politikai mozgalom kitermeli a maga szimbólumait. Nem tudom, ezt ki találta ki, hogy legyen ez egy szimbólum. Én a magam részéről nem matricázom fel sehova, de nyilván elhatárolódni sem akarok:

 

végül is mi az O1G egy átlagos Bayer Zsolt-nyilatkozathoz képest?

 

De ilyenkor mindig arra gondolok, hogy ha egyszer vége lesz ennek az őrületnek, akkor ezt a sok indulatos embert hogyan fogjuk lecsillapítani.

 

Az elmúlt évek kormánypárti fenyegetései, hőzöngése, érzéketlensége, önteltsége és nem kevésszer, trágársága után értem azokat, akik ellenzéki oldalon is kemény szavakkal vágnak vissza. De ez nem az én stílusom. Nem azért, mert nem tartanám az indulataikat jogosnak, hanem mert mégiscsak arról szól a történet, hogy egyszer majd építünk egy másik Magyarországot, és az nem lehet olyan, ahol a politikai szókészletünk ilyen szavakból áll.

 

Az ellenzéki pártok miért nem tudtak más szimbólumot kitermelni?

 

Mert mindig az az erősebb, amit nem kitermelnek, hanem keletkezik, mint az O1G. Szerintem az ellenzéki pártok is megtették a magukét: például hogy a lányok álltak a tüntető menet élére.

 

Az nem egy mesterségesen generált helyzet volt, mert írt egy ilyen cikket a Guardian? Azért a tiltakozásokban eredetileg nem az volt benne, hogy itt most a nők mozdultak meg.

 

De mégiscsak előre vitte az ügyet, hogy voltak politikusok, akik el tudták viselni egymást egy színpadon, és hogy ők lányok voltak, ennek nagy jelentősége van. A magyar társadalom régóta a negatív identitásokról szól, a magyar politika pedig nem építette fel az elmúlt harminc évben azokat a politikai identitáselemeket, amiket lehetett volna. Én se örülök ennek. Nagyon szerettem volna például az ellenzéki táboron belül a köztársasági gondolatot, mint egy azonosulást kiváltani képes vonulatot vinni, de nem látom, hogy ez működne.

 

Nyilvánvaló, hogy nincs elvégezve a politikai munka, ami ennek a heterogén, változást akaró tömegnek valamilyen pozitív jövőképet, közös narratívát adjon. Pedig ezt a munkát meg kell csinálni, mert

 

én se gondolom, hogy egyszerűen össze kellene adni a szavazatokat egy nagy zsákba, és örülni, hogy a mi zsákunk többet nyom, mint Orbáné.

 

Viszont már látok pozitív előjeleket: sikerült egymásra hangolódnia az ellenzéki pártoknak, egyre jobban kezdenek egymásra odafigyelni.

 

Árokbetemetésről beszél, de ha egyszer nem adjuk meg az alapvető emberi tiszteletet annak a politikusnak, akit 2,8 millióan szavaztak meg miniszterelnökké, akkor elképzelhető a béketeremtés valaha a Fidesz-szavazókkal?

 

Ez azért jó kérdés, mert amikor ilyen kemény szavakat használunk a zsarnokra, az ugyan jogosnak tűnik, csak ne felejtsük el, hogy a zsarnok mögött is van létező választói támogatottság. Ezért is érzem fontosnak, hogy azért – ha tényleg egy másik Magyarországot akarunk építeni – legyenek olyan politikusok is, akik gondolnak arra, hogy mi lesz később. Akik most ezt a rendszert támogatják, ezek egy része szembe fog fordulni ezzel, másik része nem, de mindenképp együtt kell élnünk velük. Sajnos a saját családomban is látom, hogy ez néhanapján milyen pokoli nehéz. Ezért is törekszem arra a helyi, önkormányzati politikában, hogy ne legyek kibékíthetetlen ellentétek a Fidesszel.

 

Mondta, hogy nem lehet egy zsákba akarják összegyűjteni a szavazatokat. Akkor miért akarnak közös EP-listát?

 

Mert ez úgy hozna sikert a változást akaróknak, hogy azután az EP-ben a pártok megőrizhetik karakterüket, választhatnak más-más pártcsaládot. Csak ez akkor fog működni, ha vannak közös célok azon túl is, hogy Orbán ne legyen. A közös EP-lista lehetne ennek a főpróbája.

 

Kimondhatjuk, hogy a közös EP-lista ötlete megbukott?

 

Én még nem temetném, bár látom a buktatókat. Örülnék, ha létrejönne, de ha nem, akkor legalább arra kellene törekedni, hogy legyen az ellenzéki pártoknak közös, mozgósító stratégiájuk. Illetve legyenek olyan politikai akciók, amik nem az egyes pártok, hanem a választási részvétel mellett ösztönzik a polgárokat. Ugyanis nyilvánvalóan óriási különbségek lesznek az ellenzék és a Fidesz között a mozgósítási kapacitást tekintve: a Fidesz iszonyat nagy erővel fogja elvinni a saját szimpatizánsait. Ha az ellenzék külön kampányol, és nincsen valamilyen közös fellépés, akkor nem tudja ugyanazt a mozgósító erővel rendelkező tétet megadni a saját szimpatizánsainak, mint a Fidesz.

 

Áprilisban, a választás napján is mindenki azt hitte, hogy a magas részvétel az ellenzéknek fog kedvezni. Ehhez képest meg tudjuk, mi történt.

 

Ez bonyolultabb ennél. Papírforma szerint egy magyarországi EP-választáson 20-30 százalékos részvételnek kéne lennie tekintve, hogy az EP-választási részvétel egyre inkább csökken. Mert rájöttek az emberek, hogy ennek a választásnak nem biztos, hogy olyan óriási tétje van. Most azt gondolom, tényleg van nagy politikai és európai politikai tétje is a választásnak.

 

Ha a Fidesz egy földcsuszamlásszerű sikerrel túszul ejti az Európai Néppártot, akkor az EPP-n keresztül blokkolni tudná azokat a folyamatokat, amelyek Európát kivezethetnék a válságból.

 

Belpolitikailag meg nyilvánvaló: ott, ahol autokrácia van, minden választás tétje nagy.

 

Ráadásul az EP-választás összekapcsolódik az őszi önkormányzati választásokkal is. Ha május végén azt érzik a választók, hogy a Fidesz megint letarolta az országot, akkor egy nyári szünet után nem fognak olyan lelkesen elmenni szavazni az önkormányzati választáson. Ezek alapján a korábbiakhoz képest magas részvételre számítok. Egy 40-45 százalékos részvétel már magasnak számítana. És valóban, az is kérdés, hogy kinek magas a részvétel. Ha az ellenzék képes ugyanolyan mértékben mobilizálni, mint a Fidesz, akkor el lehet érni azt a reális politikai célt, hogy többen szavazzanak az ellenzékre, mint a Fideszre. Ezt el is kéne érni.

 

 

Ha főpolgármester lenne, melyik régióbeli nagyvároshoz szeretné, ha Budapest hasonlítana? Prágához, Varsóhoz, Zágrábhoz, Bukaresthez? Melyiktől mit venne át, ami Budapesten szintén megvalósítható lenne?

 

Egy valamiben biztosan hasonlítania kell Budapestnek Pozsonyhoz, Varsóhoz és Prágához is: mindhárom város nemrég választott magának ellenzéki főpolgármestert.

 

Olyanokat, akik az illiberalizmussal kacérkodó kormányokkal szemben szabad városokat építenek. Budapestnek is erre van szüksége. Leginkább Bécset mondanám a lakásrendszere, az élhetősége, a közlekedési rendszere miatt. Meg Bécsnek van egyfajta belassultsága, amit én nagyon szeretek. A közlekedés- és a lakáspolitika foglalkoztat engem leginkább, mert szerintem ezek az igazságosság és a fenntarthatóság szempontjából a legfontosabb területek, ahol lépni kell.

 

Varsóban – őszintén megmondom – még nem jártam, de azt gondolom, az új főpolgármester programja tanulmányozandó, teszem is. Prágát turistaként nyomasztónak gondoltam a túl nagy turizmus miatt. Szerintem Budapesten is ez előbb-utóbb probléma lesz. Én például nem értek egyet azzal, hogy minden várospolitikai papírban az áll, hogy legyen egyre több a turista. Pozsony szimpatikus, szimpatikus az új főpolgármester is. Nagyon jó lenne, ha ezen városok között lenne tanulási folyamat, de nekem az igazodási pontot – amiktől még nagyon messze vagyunk – Bécs és a skandináv városok jelentik.

 

Mi a helyzet Zágrábbal, Belgráddal, Bukaresttel?

 

Belgrádban nagyon szeretem, hogy iszonyatosan élő a város. Döbbenet, hogy ott milyen sok közösségi tér van, amik nem koncentrálódnak a belvárosra. Budapest ilyen szempontból sokat tanulhatna Belgrádtól. Budapestnek az a problémája, hogy van egy városmag, és van egy olyan tág környezete, ahol nincsenek gyakorlatilag csomópontok. Ezért aztán nagyon nagy Budapest mobilitási igénye. Egy hosszútávú városfejlesztési stratégia lényege az lenne, hogy kerületi központok jöjjenek létre.

 

A bulikat meg nyilván nem a főpolgármesternek kell szerveznie.

 

A sokközpontú város szempontjából meg Berlin lehetne a minta.

 

Megmondom őszintén, én még csak Berlin legszűkebb központjában voltam. Bécs az, amit jobban ismerek, és számomra az etalon, például a közösségi közlekedés magas aránya miatt. Ott a felnőtt lakosság nagy többségének van éves bérlete, nem függetlenül attól, hogy napi egy euró az ára.

 

Felkérné a BKK élére Vitézy Dávidot?

 

Ezt a kérdést egyszer már megkaptam, és akkor félve mondtam igent. Azért félve, mert nem tudom, Dávidnak ezzel mennyit ártok.

 

Puzsér Róbert például felkérné.

 

Úgy látszik, ő nem gondol Dávid szempontjaira. Az biztos, hogy ha visszatekintünk az elmúlt kilenc évre,

 

a legjobb dolgok Tarlós első ciklusa és Vitézy Dávid vezetése alatt történtek. Szerintem a 2014-es főpolgármesteri választást Vitézy nyerte meg Tarlósnak.

 

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a projektek egy jelentős részét 2010-et megelőzően készítették elő, mint a fonódó villamost.

 

A VEKE nyomására.

 

Persze. Illetve egy csomó rendszerszintű változás is volt, például a futárprogram, amit önmagában is egy óriási dolognak tartok, és előszobája lett volna az elektronikus jegyrendszernek. Tehát Vitézy Dávid szerintem a zsenivel határos kategóriába tartozik a közlekedésfejlesztés terén.

 

Az Ubert visszahozná Budapestre?

 

Kitiltani nem fogom, de ez összetettebb kérdés ennél. Azt érzékelem, hogy a taxiszabályozás területén összességében sok pozitív változás történt. Budapesten szerintem relatíve olcsó taxizni ahhoz képest, hogy egy taxisnak tizenkét órát kell vezetnie, hogy el tudja tartani a családját. A megoldás szerintem ott van, hogy le kéne törni a fuvarszervezők óriási részesedését. Nem mondok neveket, de Budapest legversenyképesebb taxitársasága gyakorlatilag Uber alapon áll abban az értelemben, hogy szövetkezeti formában működik.

 

A City Taxiról beszélünk?

 

Nem szeretnék senkit sem reklámozni. Az Uber egy közösségi alapú szolgáltatás, ezért versenyképes. A tiltás nem megoldás, ezt az Uber esete jól megmutatta. De nyilván az nem fair, hogy vannak, akik kötelezően online pénztárgépet vezetnek be a járművükbe, besárgázzák az autójukat, míg az Ubernek ezt nem kell megtennie. Tiltás helyett az okos és igazságos szabályozásban hiszek. Hasonló párhuzamot találunk az Airbnb esetében is. Igaz, sok barátom airbnb-zik, ezért óvatosan nyilatkozom ennek megreformálásáról.

 

Mint lakáskiadók airbnbznek?

 

Igen, és nem fognak örülni, amikor majd olvassák, hogy én erről mit gondolok. Mert amúgy szerintem lakhatási és idegenforgalmi szempontból is nagy kár származik ebből. Tök jók ezek a megosztáson és részben közösségi alapon álló ötletek, de ezekkel egy olyan struktúrát hozunk létre, ami

 

attól versenyképes, hogy a társadalmi költségeket másokkal fizetteti meg. Például azokkal az egyetemistákkal, akiknek a gatyájuk rámegy az albérletre, vagy azokkal, akiket kilakoltatnak.

 

A világ kicsit bonyolultabb, mint gondolnánk, és ebben egy jó városvezetésnek meg kell találnia a jó eszközöket. Ha valakinek abból van extraprofitja, hogy nem adózik, az a társadalmi igazságosság szempontjából vitatható dolog.

 

Berlinben azt találták ki, hogy lehet airbnb-ztetni, de csak egy szobát lehet kiadni. Ez nem lehet megoldás?

 

Ez is egy lehetséges irány, vagy az is, hogy korlátozzuk, hogy hányszor lehet kiadni szobát vagy ingatlant. Erről érdemes lenne egy igazi, részvételi vitát lefolytatni, és valamilyen win-win szituációt kell kialakítani. Biztos, hogy az Airbnb-vel egyszer szembe kell nézni.

 

 

Ha a kormány ismét pályázna az olimpia megtartására, ön főpolgármesterként ebben partner lenne?

 

Budapestnek valószínűleg ez túl nagy falat lenne, és nyilván amíg ez a kormány van, a pénzek felét ellopnák. De – ha már így korábban belementünk a történelmi időutazásba – az például

 

nekem nagyon szimpatikus lenne az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésének századik évfordulóján, ha Budapest, Pozsony és Bécs közösen rendeznének olimpiát.

 

Foci-EB-t lehetne.

 

Akár. Mindenesetre én imádnám, ha ez a három város együttműködne.

 

Ha szaúdi befektetők lennénk, és idehoznánk önnek rengeteg pénzt, hogy főpolgármester úr, szeretnénk mecsetet építeni Budapesten, elhajtana minket vagy kooperálna velünk?

 

Azt mondanám, hogy fáradjon át valamelyik kerülethez. A legnagyobb mecset úgyis a tizenegyedik kerületben épült. Ha még lesz fideszes polgármester a városban, az biztos nagy szeretettel fogja fogadni.

 

Ön nem? Vallásszabadság meg tolerancia is létezik a világon.

 

Én ezeket komolyan veszem, de ismerem a fideszes propagandahenger működését. Szaúdi üzletemberekkel különben sem én szoktam üzletelni, hanem a fideszesek. Ami Zuglóban történt ennek kapcsán, az hányinger. Itt egy magánlakást vásárolt meg egy kis, magyarul imádkozó vallási közösség. Az önkormányzatnak ebbe semmilyen beleszólása nem volt, mégis két héten keresztül csak erről volt képes kérdezni engem a jobboldali sajtó. Egyébként nem ezen vagyok kibukva, hanem azon, hogy ezt a közösséget utána életveszélyesen megfenyegették.

 

Bevezetné a dugódíjat főpolgármesterként?

 

Budapestnek kell egy átfogó stratégia, hogy kevesebbet használjunk autót. Biztos, hogy be kell vezetni valamilyen behajtási díjat is, de nem egyik napról a másikra, hanem a budapestiek bevonásával.

 

Puzsér Róbertnek már van programja ezekre a problémákra.

 

Egy olyan programja, ami szerintem átgondolandó, de én inkább a Levegő Munkacsoport anyagát javasolnám. Ők egy úthasználat alapján történő elektronikus útdíjat vezetnének be Budapesten. A sétálóövezetek kialakítása szerintem összetettebb annál, mint ahogy azt Puzsér Róbert megközelíti. Vele ellentétben én tényleg meg akarom nyerni a választást, és ezeket a dolgokat meg is akarom valósítani.

 

Miből gondolja, hogy Puzsér Róbert nem akarja?

 

Mert ha valóban főpolgármesternek készülne, pontosan tudná, hogy egy ennyire megosztó kérdésben bármilyen közpolitikai beavatkozás akkor működik, ha kialakul valamilyen társadalmi konszenzus. Az összes nagyvárosban, ahol sikeres forgalomcsillapítás volt, ott a lakosság eleinte ellene volt, aztán mégis elfogadták, sőt megszerették. Én stockholmi példát javaslom: a közösségi közlekedés intenzív fejlesztése, élénk társadalmi párbeszéd, a behajtási díj ideiglenes bevezetése, majd népszavazás.

 

Nem lehet fejszével nekimenni annak, ahová szikére van szükség. Az nem úgy van, hogy bevezetem a behajtási díjat, de nincsenek P+R parkolók, és mellette meg vannak olyan területek, amiket nem lehet jól tömegközlekedéssel megközelíteni. Nem az a cél, hogy az autósokat szívassuk. A városban nem autósok vannak, hanem emberek, akik közlekedni akarnak, és akik általában egyszerre autósok, tömegközlekedősök, gyalogosok és bringások. A városi lét komplex, nagyon sok ember él közel egymáshoz, akiknek a különböző érdekeit nem lehet egymás ellen kijátszani. A város feladata meg az, hogy kisebb környezetterheléssel járó alternatívákat kínáljon.

 

Akkor Puzsér Róbert csak trollkodik?

 

Ezt sokan mondják róla, én nem, pedig gyakran vagyok az ő céltáblája. Az ő kampánystratégiája alapján biztos azt gondolja, hogy azzal szerez szavazatokat, ha engem pocskondiáz. Szerintem ez nem így működik, de szerencsére ez ki fog derülni az előválasztás második körében. A feltételek kialakításában egyébként konstruktív volt Robi, és én tudom, hogy ő is tud olyat, amire szüksége van ennek a városnak.

 

Nem tart attól, hogy egy esetleg második fordulóban, ahol online is lehet szavazni, Puzsér le fogja nyomni önt?

 

Nem. Azt gondolom, hogy

 

legyőzni Tarlóst kell, és erre nekem van esélyem, Robinak nincs.

 

De demokrata vagyok, nem félek a demokratikus választás eredményétől. Ha nem én nyerek, az azt jelenti, hogy valaki olyan nyert, akit többen támogatnak, és az tök jó.

 

Puzsér azt is mondta, hogy Fekete-Győr András az új Karácsony Gergely abban az értelemben, hogy az MSZP-hez dörgölőzik. És ha Fekete-Győr András így folytatja, akkor 2022-ben már ő lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Árulja el, mi a siker titka, mit tegyen Fekete-Győr András, hogy népszerű legyen az MSZP-ben.

 

Nem tudom, hogy mi a titok. De nem hiszem, hogy ezekben a mondatokban van annyi gondolat, higgadtság és nagyvonalúság, hogy hosszan kellene foglalkozni vele.

 

Önnek mégis sikerült ezt elérnie.

 

Szerintem mindenki csinálja azt, amiben hisz. És az is fontos, hogy egy politikus tevékenysége nem merülhet ki abban, hogy a riválisaival foglalkozik, és nekik ad erkölcsi útmutatást. Én viszonylag ritkán szoktam más politikusoknak beszólni, és úgy gondolom, hogy nincs annál kontraproduktívabb dolog, ha az ellenzék magával foglalkozik. Nyilván minden kritika tartalmazza a valóság nyomait, de szerintem Robi kampányát semmilyen módon nem segíti, hogy ő ilyen mértékben foglalkozik az ellenfeleivel. De hát neki ez az erőssége, nekem meg az, hogy ezeket a támadásokat szelíd mosollyal fogadom.

 

Tarlós Istvántól lenne mit tanulni?

 

Van.

 

Humort?

 

Nekem nem esetem az ő gyakran bántó humora, de ő mondjuk nem korrupt. Ez egy fontos dolog, még ha ebben nincs is mit tőle tanulnom, de a politikai elitnek egy jelentős része meg tanulhatna.

 

Szerintem ő egy nagy munkabírású és kötélidegzetű ember – egy politikusnál ez is fontos. A baj vele, hogy ő minden szempontból a múltat képviseli Budapesten, nem érti, milyen egy 21. századi város.

 

Asszisztált ahhoz, hogy itt 1944-es viszonyokat akarnak rehabilitálni, miközben nekünk inkább 2044-re kellene készülni. Erős szavakat használt, de tettekben gyenge volt, ezért mára főpolgármester helyett helytartó szerepbe kényszerült. Ha harcolt is ez lenne, a harcot elbukta. Valamilyen rendszerhiba keretében volt egy progresszív BKK-vezetője az első ciklusában, de amit ő valójában gondol a városról, az szerintem idejétmúlt.

 

Vagyis csak el kéne mennie Bécsbe, körülnéznie, és Budapesten is minden jó lesz?

 

Az elmúlt időszakban nyugat-európai város nem nagyon lett Budapest testvérvárosa, inkább tőlünk keletre lévő városokkal épültek a kapcsolatok. Ezzel nekem nincsen bajom, de tanulni talán többet lehet a nyugati városoktól, mint Teherántól.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Rasmussen ugyanakkor kitalálta az ellenszert is: minden párt vállalja fel, hogy nyilvánosságra hozza a támogatóit!

Az ellenzék utcára hívta híveit, akik majdnem betörtek a miniszterelnöki hivatal épületébe is.

Ördögvillával csápoló zombikat láthatunk a norvég youtuber, Leo Moracchioli legújabb klipjében, aki Michael Jackson ikonikus számát, a Thrillert dolgozta fel metál stílusban.

Ha nem teljesül a kérésük, akkor a kisebbségi kormány komoly bajba juthat.

Vajon mit akar a bizottsági alelnök a 18 éves diáklánytól?

A hét kérdése

Újabb intézkedéseket jelentett be Orbán Viktor annak érdekében, hogy ne fogyjon tovább a magyar. De elég ez bármire is? Mondjátok meg ti!

Azért ide elnéznénk

Vienna meets Ungarisch. Gergely's Raise Four, február 16.

Világhírű természetfotósok képeit lehet megcsodálni február 16-án Budapesten.

Szerzők, fordítók, műhelyek, beszélgetések és nagy találkozások Budapesten, február 17. vasárnapig!

Hogy végzi a munkáját a Magyar Filmalap? A Revizor folyóirat kivesézi február 18-án.

Ezt is szerettétek

Egy tangóharmonika, egy ember, egy dal, hat nép. Melyik a legjobb? A bosnyák? A horvát?

Milyen lesz a kontinens, amikor százéves lesz a világ legsikeresebb utópisztikus projektje? Mondjátok el ti az Azonnali novellapályázatán!

Hiába ugyanis a rengeteg adat, ha nem tudjuk őket kutatható módon megőrizni; márpedig jelenleg még ötlet sincs erre.

És vajon mit keresett a Jobbik évadnyitóján az LMP társelnöke vagy éppen Márki-Zay Péter?

Twitter megosztás Google+ megosztás