+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. június 11. péntek, 19:50
Lukasenka így akar elébe menni az uniós szankciónak, ugyanis az unió szigorítana az eddig bevezetett fegyverembargóján.

„Senkivel sem fogunk háborúba szállni, de képesnek kell lennünk arra, hogy súlyos károkat okozzunk az ellenségnek, és megvédjük magunkat és családjainkat. Ez saját kézifegyverek nélkül... Isten óvjon bennünket, hogy valami konfliktus kitörjön, de minden családot, területet el kell látnunk kézifegyverekkel. Ebből az ellenség megérti, hogy jobb elkerülni minket” – ezzel magyarázta Aljekszandr Lukasenka, Európa utolsó diktátora, hogy

 

Belarusz saját kézifegyverek gyártásába kezd.

 

Lukasenka szerint Belarusz nem várhatja el, hogy „valamilyen külföldi nagybácsitól” szerezzék be a fegyvereket, ezért azt saját maguknak kell gyártaniuk. A Belaruszt 26 éve vasmarokkal irányító elnök szerint az oroszok támogatják Belaruszt a fegyvergyártásban, sőt, orosz technológiával fogják majd elkészíteni a kézifegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket.

 

Miért kell a rezsimnek saját magának legyártani a fegyvereit?

 

Lukasenka kijelentése annak fényében nem meglepő, hogy az EU már régóta fegyverembargót vezetett be Belarusszal szemben, azonban május 24-én a belga Charles Michel elnökölte

 

Európai Tanács újabb szankciókat lebegtetett be Belarusszal szemben – köztük a fegyver-, illetve a belső elnyomáshoz használt eszközök embargóját,

 

– bár azt nem tudni, hogy ezalatt pontosan milyen új szankciót fognak kivetni, hiszen 2011 óta van érvényben fegyverembargó a Lukasenka-rezsim ellen, amit ugyan 2016-ban egy rövid időre feloldottak, de azóta ismét bevezették őket, és évente meghosszabbítják újabb egy-egy évvel. Legutóbb 2021. február 25-én döntött úgy a Tanács, hogy további egy évvel meghosszabbítja a hatályban lévő fegyverembargót, egészen 2022. február 28-ig.

 

Az EU-ban azután kezdtek újabb szankciókat bevezetni a korábbi posztszovjet állam ellen, miután május 23-án Lukasenka parancsára egy Athén és Vilnius között közlekedő kereskedelmi repülőt leparancsoltak a belarusz hatóságok, hogy így elfoghassanak egy belarusz aktivistát és újságírót, Raman Prasztaszevicset, és annak barátnőjét. Prasztaszevicset terrorizmussal vádolják, amiért ő alapította az ellenzéki Nexta Telegram-csatornát, amit a belarusz hatóságok szélsőségesnek tartanak.

 

A vádakért akár halálbüntetésre is ítélhetik Prasztaszevicset,

 

terrorizmus vádjával, miután egy túszvideó-szerű videóban – valószínűleg kényszerítés után – beismerte, hogy részt vett az elcsalt elnökválasztás utáni tüntetések megszervezésében. Ugyanezt megismételte az állami televíziónak adott interjújában is.

 

A fegyverembargó mellett más szankciókat is kivethet az EU

 

Ugyan az Európai Tanács Belarusszal szembeni új szankciók bevezetéséről szóló állásfoglalásával még nem lépett életbe semmilyen új szankció, azonban az Európai Tanács állásfoglalása alapján a tagállami szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsa már elkezdte azokat kidolgozni, illetve már az első szankciót június 4-én el is fogadták.

 

A Tanács eddig csak az első lépésben állapodott meg: június 5-től az EU-tagállamok légtereibe nem engedik be a belarusz repülőgépeket – igaz, már előtte is de facto érvényben volt a légtérzár: az Európai Tanács május 24-i állásfoglalása óta egy tagállam sem engedte be a Belarusz gépeket a légterébe, míg az Európai Unióban bejegyzett légitársaságok elkerülték a belarusz légteret, ami miatt a posztszovjet állam súlyos tranzitdíjaktól esik el.

 

Az Európai Tanács a május 24-én az alábbi konkrét szankciós intézkedések meghozatalára kérte fel a Tanácsot:

 

+ célzott gazdasági szankciók, melyek tartalmára az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen tesz majd javaslatot;

 

+ személyek és entitások elleni szankciók életbeléptetése a gépeltérítés felelősei ellen;

 

+ a belarusz légtérhasználat tiltására való felszólítás az EU-ban bejegyzett légitársaságok számára;

 

+ illetve az uniós légtérhasználat és repülőtérhasználat tiltása a Belaruszban bejegyzett légitársaságok számára.

 

A Tanács most utóbbiban egyezett meg június 4-én, míg a többi szankció kidolgozása még folyamatban van. Mint azt Rácz András, Belarusz- és Oroszország-szakértő az Azonnalinak elmondta:

 

a légtérhasználat tiltása kvázi a Belarusz állami légitársaság, a Belavia csődjét fogja jelenteni.

 

Ezért nem véletlen, hogy Lukasenka május 28-án Szocsiban orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal részben arról tárgyalt, hogy miként lehetne megmenteni a belarusz légitársaságot, és ennek eredményeképp megállapodtak, hogy a későbbiekben több orosz városba lesz közvetlen repülőjárat Minszkből.

 

Oroszország ezenkívül május 31-én jelezte, hogy a belebegtetett uniós gazdasági szankcióktól kész megvédeni Belaruszt,

 

és szerintük az EU elhamarkodott döntést hoz az újabb szankciók kivetésével. Ugyanezt az ígéretüket június 10-én is megismételték.

 

Arról, hogy az EU mennyire adekvát választ adott a gépeltérítésre, az erről szóló elemzésünkben bővebben írtunk, míg arról, hogy ez mennyire roppanthatja meg Lukasenka rezsimjét, Rácz Andrással, Belarusz- és Oroszország-szakértőjével az Azonnali podcastjában, a Helyzetben beszélgettünk.

 

Miért Belarusz, és nem Fehéroroszország? Ezért. Mi történt Belaruszban tavaly nyár óta? Összefoglaltuk. Mi történik, ha az EU most nem csap oda keményen Belarusznak? Szakértővel kibeszéltük.

 

NYITÓKÉP:Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor gépfegyverrel hagyja el a minszki elnöki palotát 2020 augusztusában, a belarusz tüntetések idején. Az akkori tüntetésről itt írtunk. FOTÓ: a belarusz elnök sajtószolgálata.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Lukasenka-ellenes bloggert még az elnökválasztási kampányban tartóztatták le a közrend súlyos megsértésének vádjával – akár 15 évet is kaphat.

Az ostravai kórház covidosztályán dolgozók három hónapon keresztül szedték az Imunor nevű gyógyszert, és alig betegedtek meg közülük.

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás