Saját fegyverek gyártásába kezd Belarusz

Lukasenka így akar elébe menni az uniós szankciónak, ugyanis az unió szigorítana az eddig bevezetett fegyverembargóján.

„Senkivel sem fogunk háborúba szállni, de képesnek kell lennünk arra, hogy súlyos károkat okozzunk az ellenségnek, és megvédjük magunkat és családjainkat. Ez saját kézifegyverek nélkül... Isten óvjon bennünket, hogy valami konfliktus kitörjön, de minden családot, területet el kell látnunk kézifegyverekkel. Ebből az ellenség megérti, hogy jobb elkerülni minket” – ezzel magyarázta Aljekszandr Lukasenka, Európa utolsó diktátora, hogy

Lukasenka szerint Belarusz nem várhatja el, hogy „valamilyen külföldi nagybácsitól” szerezzék be a fegyvereket, ezért azt saját maguknak kell gyártaniuk. A Belaruszt 26 éve vasmarokkal irányító elnök szerint az oroszok támogatják Belaruszt a fegyvergyártásban, sőt, orosz technológiával fogják majd elkészíteni a kézifegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket.

Miért kell a rezsimnek saját magának legyártani a fegyvereit?

Lukasenka kijelentése annak fényében nem meglepő, hogy az EU már régóta fegyverembargót vezetett be Belarusszal szemben, azonban május 24-én a belga Charles Michel elnökölte

– bár azt nem tudni, hogy ezalatt pontosan milyen új szankciót fognak kivetni, hiszen 2011 óta van érvényben fegyverembargó a Lukasenka-rezsim ellen, amit ugyan 2016-ban egy rövid időre feloldottak, de azóta ismét bevezették őket, és évente meghosszabbítják újabb egy-egy évvel. Legutóbb 2021. február 25-én döntött úgy a Tanács, hogy további egy évvel meghosszabbítja a hatályban lévő fegyverembargót, egészen 2022. február 28-ig.

Az EU-ban azután kezdtek újabb szankciókat bevezetni a korábbi posztszovjet állam ellen, miután május 23-án Lukasenka parancsára egy Athén és Vilnius között közlekedő kereskedelmi repülőt leparancsoltak a belarusz hatóságok, hogy így elfoghassanak egy belarusz aktivistát és újságírót, Raman Prasztaszevicset, és annak barátnőjét. Prasztaszevicset terrorizmussal vádolják, amiért ő alapította az ellenzéki Nexta Telegram-csatornát, amit a belarusz hatóságok szélsőségesnek tartanak.

terrorizmus vádjával, miután egy túszvideó-szerű videóban – valószínűleg kényszerítés után – beismerte, hogy részt vett az elcsalt elnökválasztás utáni tüntetések megszervezésében. Ugyanezt megismételte az állami televíziónak adott interjújában is.

A fegyverembargó mellett más szankciókat is kivethet az EU

Ugyan az Európai Tanács Belarusszal szembeni új szankciók bevezetéséről szóló állásfoglalásával még nem lépett életbe semmilyen új szankció, azonban az Európai Tanács állásfoglalása alapján a tagállami szakminiszterekből álló Európai Unió Tanácsa már elkezdte azokat kidolgozni, illetve már az első szankciót június 4-én el is fogadták.

A Tanács eddig csak az első lépésben állapodott meg: június 5-től az EU-tagállamok légtereibe nem engedik be a belarusz repülőgépeket – igaz, már előtte is de facto érvényben volt a légtérzár: az Európai Tanács május 24-i állásfoglalása óta egy tagállam sem engedte be a Belarusz gépeket a légterébe, míg az Európai Unióban bejegyzett légitársaságok elkerülték a belarusz légteret, ami miatt a posztszovjet állam súlyos tranzitdíjaktól esik el.

Az Európai Tanács a május 24-én az alábbi konkrét szankciós intézkedések meghozatalára kérte fel a Tanácsot:

+ célzott gazdasági szankciók, melyek tartalmára az EU közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság elnöke, a német Ursula von der Leyen tesz majd javaslatot;

+ személyek és entitások elleni szankciók életbeléptetése a gépeltérítés felelősei ellen;

+ a belarusz légtérhasználat tiltására való felszólítás az EU-ban bejegyzett légitársaságok számára;

+ illetve az uniós légtérhasználat és repülőtérhasználat tiltása a Belaruszban bejegyzett légitársaságok számára.

A Tanács most utóbbiban egyezett meg június 4-én, míg a többi szankció kidolgozása még folyamatban van. Mint azt Rácz András, Belarusz- és Oroszország-szakértő az Azonnalinak elmondta:

Ezért nem véletlen, hogy Lukasenka május 28-án Szocsiban orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal részben arról tárgyalt, hogy miként lehetne megmenteni a belarusz légitársaságot, és ennek eredményeképp megállapodtak, hogy a későbbiekben több orosz városba lesz közvetlen repülőjárat Minszkből.

és szerintük az EU elhamarkodott döntést hoz az újabb szankciók kivetésével. Ugyanezt az ígéretüket június 10-én is megismételték.

Arról, hogy az EU mennyire adekvát választ adott a gépeltérítésre, az erről szóló elemzésünkben bővebben írtunk, míg arról, hogy ez mennyire roppanthatja meg Lukasenka rezsimjét, Rácz Andrással, Belarusz- és Oroszország-szakértőjével az Azonnali podcastjában, a Helyzetben beszélgettünk.

Miért Belarusz, és nem Fehéroroszország? Ezért. Mi történt Belaruszban tavaly nyár óta? Összefoglaltuk. Mi történik, ha az EU most nem csap oda keményen Belarusznak? Szakértővel kibeszéltük.

NYITÓKÉP:Aljakszandr Lukasenka belarusz diktátor gépfegyverrel hagyja el a minszki elnöki palotát 2020 augusztusában, a belarusz tüntetések idején. Az akkori tüntetésről itt írtunk. FOTÓ: a belarusz elnök sajtószolgálata.