Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.
Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.
Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.
Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.
Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.
Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.
Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
Óriási nemzetközi figyelem irányult a múlt vasárnap elnökválasztásokat tartó Belaruszra, hiszen úgy tűnik: még ha a választási eredményeket sikerült is elcsalni, már alig maradt támogatottsága Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöknek. A tüntetésekről és a brutális rendőri erőszakról készült képek, videók bejárták a világsajtót, és szerencsére az általában külpolitikai hírekre nem sokat adó hazai sajtó nagy részében is cikkeztek a belarusz helyzetről.
Ez örvendetes, hiszen Belarusz nincs azért annyira messze, hogy érdektelen legyen, főleg úgy, hogy miután Oroszország 2014-ben elveszítette érdekszférájából Ukrajnát,
Ráadásul – mint arról Rácz András külpolitikai elemző is beszélt az Azonnalinak – az erősen területfókuszú orosz katonai politikában lényegében Belarusz szavatolja az országtól igen közel fekvő Moszkva és Szentpétervár védelmét.
Belarusz geopolitikai fontosságát így talán kár is ecsetelni, mégis, az országgal kapcsolatban rengeteg a kérdőjel – érthető módon, hiszen csak 1991-ben függetlenedett a Szovjetuniótól, és nem is gyakran kerül ennyire a médiafigyelem középpontjába. Most viszont, hogy odakerült, fontos eloszlatni ezeket a kérdőjeleket „Európa utolsó diktatúrájával” kapcsolatban.
Mindenhol azt olvasom, hogy tüntetnek Fehéroroszországban. Ti miért írtok következetesen Belaruszt az Azonnalin, ha van rá magyar szó is?
Azért, mert valójában a magyar „fehérorosz” és „Fehéroroszország” kifejezések egy alapvető tévedésen alapulnak: azon, hogy a fehéroroszok az oroszok egy csoportja lennének. A témáról a Nyelv és Tudomány itt közölt egy részéletes elemzést. Röviden a lényeg: a középkorban a keleti szláv területek és népessége elkezdett differenciálódni, és ezek a területek különböző, színes elnevezéseket kaptak.
Így jelölte a Fekete Rusz a Litván Nagyfejedelemség által már a 12-15. században meghódított területeket, a Fehér Rusz pedig azokat, amelyeket a litvánok később hódítottak csak meg. Érdekesség, hogy a Vörös Rusz elnevezéssel a mai lengyel-ukrán határon lévő területet jelölték, ez körülbelül megfelel a mai Galíciának.
Tovább bonyolódott a helyzet, mikor a cári Oroszország elkezdett nyugat felé terjeszkedni, hiszen ekkor a Vörös és Fekete Rusz elnevezések eltűntek, lett helyettük viszont Kis Rusz és Nagy Rusz – előbbi a mai Ukrajna területén a lengyelektől elhódított területeket jelölte, utóbbi pedig az eredeti Rusz északkeleti részét, vagyis Moszkvát és környékét. Így született meg az az elképzelés, hogy Oroszország ebből a három Ruszból áll, lakói pedig kisoroszok, nagyoroszok és fehéroroszok. A köznyelv ugyanakkor egyre kevésbé tett különbséget a három Rusz között, és a lakókat egységesen oroszoknak nevezte. Ez nem engedett meg nyelvi és kulturális különbségtételt a három nép között.
ahol ugyebár a Kis, Nagy és Fehér Rusz helyezkedett el. Tehát érthető, ha ez alapján a belaruszok nem úgy tekintenek magukra, mint az oroszok egy csoportjára, hanem mint külön nációra saját identitással, nyelvvel és kultúrával.
Belarusz 1991 óta a Belarusz Köztársaság elnevezést használja, és a belarusz diplomácia évtizedek óta próbálja elérni, hogy a fehérorosz elnevezés kiszoruljon, és helyét a Belarusz, illetve jelzőként a kisbetűvel írt belarusz vegye át. Ezt a diplomáciai igényt, valamint a belarusz nép különállóságát tartjuk mi tiszteletben az Azonnalin, mikor Fehéroroszország helyett Belaruszt írunk. Elvégre Ukrajnát sem említjük a Kis-Oroszország névvel, ahogyan lakóit sem nevezzük kisoroszoknak.
Akkor most helytelen, ha azt mondom, hogy Fehéroroszország?
Természetesen nem. A magyar földrajzinév-bizottság 1992 óta a Fehérorosz Köztársaság, illetve a Fehéroroszország elnevezések mellé állt be, és helyes az is, ha ezeket az elnevezéseket használjuk. Mindazonáltal azzal, hogy Belaruszt használsz, nemcsak a belarusz diplomácia érzékenységének teszel eleget, hanem történelmileg is egy pontosabb elnevezést használsz.
ami a Belarusz orosz nyelvű változata. A rendszerváltás előtt így a Belarusz leginkább traktorgyárként, mintsem államnévként élt az emberek emlékezetében.
Tehát akkor Belaruszban belaruszul beszélnek, és nem oroszul?
Ismét egy jó kérdés. Először is tisztázzuk: van önálló belarusz nyelv, amely a keleti szláv nyelvek körébe tartozik, és az orosz mellett Belarusz másik államnyelve. Belarusz 1991 után, a Szovjetunió széthullását követően függetlenedett, államnyelve a belarusz lett, és az élet minden területén erőszakos belaruszosítás kezdődött. Ez a politika azonban nem lett valami népszerű, és Aljakszandr Lukasenka 1994-es elnökjelölti kampányában is szóvá tette ezt: hatalomra kerülése után egy népszavazáson az ország megszavazta, hogy a belarusz mellett az orosz is élvezzen államnyelvi státuszt, de az inga átlendült a másik oldalra.
míg a belarusz nyelv használatát önmagában az ellenzékiséggel és a nacionalizmussal kezdték azonosítani. A 2009-es népszámlálás során a belaruszok 70 százaléka vallotta, hogy otthon oroszul beszél, és csak 23 százalék említette a belarusz nyelvet.
Akkor eltűnőben a belarusz nyelv?
Inkább átalakulóban, az ugyanis túl egyszerű lenne, ha ilyen egyszerűen ketté lehetne választani a belarusz és orosz nyelveket. Az Oldenburgi Egyetem egy kutatása például a képletbe a belarusz és orosz nyelvek mellé behúzta az úgynevezett traszjankát.
és ezt az érdekes mixet a kutatás szerint a belaruszok fele használja a szocializációban, sőt, 38 százalékuk anyanyelvükként is megnevezte azt. Csak egy példa: a „csinálni” ige oroszul „gyelaty”, belaruszul pedig „rabic”, vagyis a belarusz kiejtési szabályok szerint megszületik a „dzelac” igealak a traszjankában.
Folyamatosan látom, hogy a tüntetéseken feltűnik egy fehér-vörös-fehér zászló, míg a vörös-zöld hivatalos állami zászlót nem is látom. Miért?
Azért, mert de facto az országnak két zászlaja van. Vissza 1918-ba, amikor három héttel a Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak között köttetett breszt-litovszki béke után, március 25-én kikiáltották a Belarusz Népköztársaságot. A kérészéletű független belarusz állam zászlaja lett a fehér-vörös-fehér, címere pedig a pahonya, vagyis a kettőskeresztes címert tartó fehér lovag, vörös alapon – a motívum a Litván Nagyfejedelemség szimbóluma volt.
A népköztársaságot hamar bekebelezték a szovjetek, de a zászló- és címermotívum a népi emlékezetben fennmaradt, így a Szovjetunió összeomlása után volt mihez visszanyúlni. Eközben a Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja 1951-ben lett a mostanihoz nagyon hasonló, vörös-zöld lobogó, a bal szélén a rucsnyik néven ismert belarusz népi mintával, a vörös mezőben pedig sarlóval és kalapáccsal.
A fehér-vörös-fehér zászlót ellenzéki körökben használták a szovjet időkben, hogy aztán a függetlenség kikiáltása után Belarusz hivatalos zászlaja – a pahonya pedig az állam címere – legyen. Egészen így volt ez 1995-ig, mikor a Lukasenka győzelme utáni népszavazáson „visszaszavazták” a szovjet zászlót, csak immár a sarló és kalapács nélkül. Azóta a belarusz nyelv használatán kívül az ellenzékiség másik motívuma a fehér-vörös-fehér zászló és a pahonya lettek, miközben Lukasenka mindent megtesz azért, hogy kiszorítsa azt a belarusz közéletből.
És akkor gyűlölik a Lukasenka-zászlót Belaruszban?
Nem egészen, mint oly sok minden más, ez is egy ambivalens dolog az országgal kapcsolatban.
A fehér-vörös-fehér zászló ezzel szemben sokkal átpolitizáltabb, sokkal inkább kötődik az ellenzékiséghez és Lukasenka-ellenességhez.
MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali
Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.
Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.
Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.
Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.
Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.
Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.
Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!