+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Ha valami, akkor az iskolanyitás az a téma, ahol a kormány a leglátványosabban visszatáncolt a korábbi álláspontjából.

 

„A tanárok ugyanúgy megkapják az oltást, mint minden más magyar állampolgár, az életkoruk és egészségügyi állapotuknak megfelelően” – mondta még március 16-án a parlamentben Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter – erre rá tíz nappal már azt jelentette be Orbán Viktor, hogy „ha vissza akarjuk engedni a gyerekeinket az iskolába, ami fontos, be kell oltani a pedagógusokat”.

 

Egy nappal ezután, március 27-én már arról jelent meg kormányrendelet, hogy óvodától fölfelé a komplett oktatási-nevelési szféra április 19-én fog visszatérni a jelenléti oktatáshoz. Csakhogy erre a pedagógus-szakszervezetek széles köre, az ADOM Diákmozgalom és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is azt mondta, ezt nagyon nem kéne.

 

A legfőbb érv az volt, hogy

 

hiába oltják be a pedagógusokat április elején, 19-ére nem alakul ki bennük olyan szintű védettség a koronavírus-fertőzés ellen, ami mellett biztonságban vissza tudnának térni a jelenléti oktatásra.

 

De érveltek azzal is, hogy a tanárok hiába lesznek védettek, a gyerekek még ugyanúgy elkaphatják a fertőzést, és megfertőzhetik diáktársaikat és családtagjaikat.

 

Külön borzolta a kedélyeket a végzős érettségiző diákok ügye: nekik a május elejétől kezdődő érettségi időszak előtti két hétben kellett volna visszatérniük az iskola falai közé – sok szülő komolyan gondolkodott is rajta, hogy nem fogja a gyerekét elengedni arra a két hétre, mert a végén még elkapja bent a vírust, és akkor érettségizni sem tud.

 

A 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezetének közös, a pedagógusokat korra, régióra és iskolatípusra reprezentáló kutatásából az is kiderült, hogy a magyar pedagógustársadalom gyakorlatilag egyöntetűen elutasítja az oktatási rendszer egységes, április 19-i nyitását, és azt inkább az érdemben javuló járványügyi adatokhoz kötnék.

 

A kormány azt hangoztatta, hogy a nyitás ellen tiltakozók

 

gondoljanak a diákokra, akiknek a jelenléti oktatása hatékonyabb a digitálisnál, illetve a szülőkre, akiknek a gyerekeik felügyeletét sokszor a munkájuk rovására kell megoldaniuk.

 

Ennek ellenére a kormány ebből is meghátrált: április 9-én már arról beszélt a miniszterelnök, hogy csak az általános iskolákat és óvodákat nyitják ki másfél hét múlva, a középiskolák a kötelező tárgyakból teendő érettségi írásbeli köre után, május 10-én kell kinyissanak, és néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli érettségiket fognak tartani idén is. Erre a szülők és a tanárok az Azonnali riportjában úgy reagáltak, hogy ezzel Orbán Viktor félmunkát végzett, és a korábban felvetett problémák ugyanúgy fennállnak, csak éppen most már a középiskoláktól lefelé.

 

A kormány végül itt is visszavonulót fújt: egy hétbe sem telt, és Orbán már arról számolt be, hogy csak az óvodák és az általános iskola alsó tagozatai nyitnak április 19-cel, a felső tagozatok pedig csatlakoznak a május 10-i nyitáshoz, addig digitális távoktatásban maradva.

 

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár ezt úgy indokolta, hogy a járvány jellemzően kevésbé és nem olyan súlyosan terjed a legfiatalabb korosztályban, a szülőknek is dolgozniuk kell, ráadásul az alsó tagozatban még kevés tanár foglalkozik a gyerekekkel, és nekik van a legnagyobb szükségük a jelenléti oktatásra.

 

A 21 Kutatóközpont felmérése szerint viszont pont ennek a fajta lépcsőzetes nyitásnak van a második legnagyobb, 62 százalékos elutasítottsága a pedagógusok körében az egységes, és mára már nem aktuális, április 19-i nyitást követően.

 

A megannyi érv és ellenérv között inkább rátok bíznánk a döntést:

 

szerintetek nyissanak április 19-én, azaz jövő hét hétfőn az óvodák és az általános iskolai alsó tagozatok?

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás