A mesterséges intelligencia alapú rendszer 700 bőrbetegséget képes felismerni, receptet is kiír, és ha kell, a szakrendelőbe küldi a pácienst.

Védetté nyilvánították a terjeszkedő ingatlanberuházásokkal szemben a budaligeti Alsó-Jegenye-völgyet. A terület egyes részeit korábban a Nemzeti Vagyonkezelő építési telekként akarta értékesíteni. Ekkor indult a széles körű civil, tudományos és politikai összefogás, elsősorban az ott élő, egzotikus külsejű szalamandrák és az élőhelyükként szolgáló, erdős patakvölgy védelmének érdekében, melyben kulcsszerepe volt a lakossági megfigyeléseknek.

Az ivermectint ugyan állatgyógyításban is használják, de Afrikában és Ázsiában emberek is szedik például szem- vagy fonálféreg ellen. Tudósok egy csoportja pedig a covid elleni harcban is esküszik a szabadalom alatt már nem álló hatóanyagra.

Egy CEU-s kutató igazolta: nemcsak az számít, hogy mit mondanak az új szavakat tanuló gyereknek, hanem az is, hogy ki mondja.

A rendőrség szerint nekik nem feladatuk a tudományos kezeléseket ellenőrizni. Az intézet egyébként korábban éppen azzal érvelt, hogy ha tudományosan lehetne az ima működését bizonyítani, az már nem lenne hit.

Ha volt a környezetükben fertőzött, az új fertőzésekkel szemben akkor is védettek lehetnek a gyerekek, ha náluk nem volt látható jele, hogy megbetegedtek volna.

A vírus mutációi egymással is versenyeznek, és minél kevesebb ember között teszik ezt meg, annál kiélezettebb lesz köztük a verseny, ez pedig egyre fertőzőbb variánsokat eredményezhet a kutatók szerint.

Olyan vegyi anyagokat talált egy kutatócsoport több neves gyártó kozmetikumaiban, amik összeköthetők a rák kialakulásával, pajzsmirigy- és még egy csomó más betegséggel.

Az Ipsos kutatása szerint a kormányzati kommunikáció volt a magyarokra nagy hatással akkor, amikor karácsonykor kerültük a szeretteinkkel való találkozást, és akkor is, amikor a legrosszabb járványügyi helyzetben nem tartottuk be a védekezési szabályokat.

Közel húsz különböző tudományterület képviselője állt ki videókban a járványügyi szabályok kritikája mellett. A német, osztrák és svájci egyetemi oktatók bírálták a tudomány kizárólagosságába vetett hitet, és felhívták a figyelmet arra, hogy nyílt társadalom csak kritikus gondolkodás, meg persze az alapjogok betartása esetén lehetséges.

Egy walesi kutatócsoport nem lebomló nehézfémeket talált a járvány alatt tömegesen gyártott sebészi maszkokban, amik vízben feloldódnak és felhalmozódnak.

A Neue Zürcher Zeitung oknyomozó cikke szerint a mostani koronavírus génállománya jelentősen egyezik egy olyan vírussal, amit 2013 óta egy vuhani laborban őriztek. Az ilyen szoros egyezés nem pár év alatt alakul ki: azaz vagy a mostani vírus már nagyon régóta velünk volt – de akkor kellene az a gazdaállat, akiről átugrott az emberre –, vagy pedig laborban upgradelt változatról lehet szó. Utóbbi mellett szólhat, hogy nagyon hatékonyan támadja az emberi szervezetet, márpedig ilyen vírusokkal régebb óta kísérleteznek vuhani laborokban.

Pfizer, AstraZeneca, SinoVac, legyen bármi: a gyógyszergyárak és az állami szereplők egymás vakcináit szólják le, próbálva aláásni a beléjük vetett bizalmat, a média meg amilyen hülye, ennek be is dől.

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjatok véleményt ti!

A pedagógusok azt tudják, hogy nem akarnak egyelőre visszatérni a jelenléti oktatásba, abban viszont megosztottak, hogy mikor és hogyan térnének vissza. Nem éreznék magukat biztonságban egy április 19-i visszatérés esetén, de a gyerekeket még kevésbé.

Az űrverseny a hidegháború technológiai vetélkedésének békésebb fejezetei közé tartozott. Kezdetben a Szovjetunió aratott nagyobb sikereket: 1957-ben ők bocsátották fel az első mesterséges holdat a világűrbe, négy évvel később pedig már embert is tudtak oda küldeni. Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be, jobb, ha nem vagy elhízott, de akár még más vakcinák hatékonyságát is csökkenthetik a plusz kilók.

Nagyszabású online felmérésbe kezdett az EU kábítószerügyi ügynöksége, hogy felmérje az EU-s állampolgárok droghasználati szokásait. A kutatáshoz idén először csatlakozott Magyarország is. A vizsgálat hazai szervezője, Dr. Demetrovics Zsolt az Azonnalinak azt mondta, itthon a járvány hatásai és a dizájnerdrogok kapcsán várhatóak a legérdekesebb eredmények.

Az Ipsos kutatása szerint a 40 év alattiak alig több, mint harmada oltatná csak be magát, ugyanakkor a harmadik hullám óvatosságra késztette a magyarokat a személyes kontaktusokat illetően.

A kulcsfogalom: a nyájimmunitás. Marty Makary professzor szerint miután egyre többen tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel átestek a fertőzésen, sőt egyre többet beoltanak, egyre kevesebb olyan amerikai lesz, aki megfertőződhet a vírussal.

Ha szó is van a jelenlegi lockdown lazításáról, elsősorban az éttermek és az üzletek kerülnek szóba. Egy német tudományos tanulmány szerint azonban a színházakban és a mozikban feleakkora a fertőzési veszély, mint sok más zárt térben.

Az Ipsos közvélemény-kutatása szerint már olyan gyakran találkozunk az ismerőseinkkel, mint a második hullámot megelőzően.

A neokonzervatív Welt am Sonntag lap birtokába jutott dokumentumok szerint Horst Seehofer keresztényszociális német belügyminiszter tavasszal tudósokat vett rá arra, hogy olyan modelleket dolgozzanak ki, amelyek egy szigorú lockdownt igazolnak.

„Arra fogunk menni, amerre a tudomány visz bennünket” – mondta a Bizottság szóvivője az anális tesztekre vonatkozó újságírói kérdésre.

Februárban ráfordul az állatkísérletekre az osztrák Cebina és a Pécsi Tudományegyetem közös, koronavírus elleni vakcinafejlesztése. Utánajártunk, mikor lehet ebből beadható oltás.

Stephane Bancel szerint az is kijelenthető, hogy az oltás utáni pesszimista, pár hónapos immunitással számoló találgatásoknak leáldoztak.

A Sétáló Budapestről a 2019-es választás óta alig hallani valamit. Egy friss kutatás most utánajárt, hogy mi történt az akkor még lelkesen pultozó aktivistákkal: ott maradtak a mozgalomban, vagy annyira kiégtek a vesztes kampány után, hogy inkább hátat fordítottak a politikának? És mit gondolnak utólag: párttá kéne-e alakulnia a Sétáló Budapestnek?

A lakosság csaknem fele a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat is elfogadhatónak tartja, ebben az MSZP és a Fidesz szavazói a legszigorúbbak. A természettudományok presztízse megingathatatlan, mégis csak bő egyharmad oltatná be magát a koronavírus ellen. A Fidesz-szavazók viszont az oltás kapcsán jobban bíznak a tudományban, mint a kormányban, kimutatható számú konteóst pedig csak a jobbikosok közt találni. Mutatjuk az IDEA Intézet friss, az Azonnali számára készített kutatását.

Az Ipsos felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok lassacskán visszamerészkednek a tömegközlekedési eszközökre, kilőtt a maszkhasználók aránya, és a nők komolyabban veszik a védekezést, mint a férfiak.

Min múlik az, hogy ki mennyire lesz beteg, meddig szenved a tünetektől, és ha felgyógyult, meddig lehet védett az újrafertőzéstől? Mikor lesz vége a világjárványnak? Bár a megjelenése óta tudósok ezrei foglalkoznak a SARS-CoV-2 vírussal, még most is sok a nyitott kérdés vele kapcsolatban.

Március óta a természettudományok művelői a figyelem középpontjába kerültek: az Azonnalin is számtalan interjút készítettünk virológusokkal, immunológusokkal. De mit csinálnak most azok a történészek, akik számára létfontosságúak a bezárt könyvtárak és levéltárak? Hogyan tudnak így a járvány alatt dolgozni? Körbekérdeztünk.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

A másképp gondolkodókat az észre hivatkozva zárják ki a közös gondolkodásból a koronavírus-járvány alatt, pedig ennyi erővel a klímakatasztrófa miatt is lehetett volna lockdownt hirdetni – mondja az Azonnalinak Ulrike Guérot német baloldali politikatudós, aki azon is meglepődött: a jézusi mondatot vírusügyben nem Ferenc pápa, hanem Donald Trump mondta ki. Interjú.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Ennek okát a fiatalok gazdasági nehézségeiben és a nem demokratikus rendszerekről szerzett tapasztalat hiányában kell keresni. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket – igaz, csak ideiglenesen.

A plexi arcvédő pajzsok igazán csak a koronavírusnál sokkal nagyobb részecskék ellen nyújtanak hatékony védelmet.

Századfordulós villában, luxuskörülmények között fog működni az évi 600 millió forintos állami támogatásból működő Kertész Imre Intézet. Nemcsak az irodalmi Nobel-díjas névadó, hanem más írók hagyatékát is fel fogja dolgozni és közkinccsé tenni. Személyesen Schmidt Mária mutatta meg az intézet központját a sajtónak, ott voltunk mi is!

A címben foglaltakat arra alapozza Róna Dániel politológus, hogy rengeteget számít az ellenzéki szavazóknak, hogy pártjaik végre összefogtak, ahogy a járvány gazdasági hatásai is keresztbe tehetnek a Fidesznek. Hátra is dőlhet az ellenzék, várva, hogy a koronavírus megbuktassa a kormányt? Mit tud hozzáadni az összefogáshoz a Jobbik, és ki lehetne Orbán utódja? Rónát arról is kérdeztük, hogy miért a Momentumnak készít tanulmányokat, és hogyan néz ki a politikai tanácsadói munkája.