+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. május 4. kedd, 14:20
Március végén többek között a pedagógus-szakszervezetek színe-java azon aggódott, hogy ha a kormány kinyitja az iskolákat április 19-én, az intézmények fertőzési gócpontokká válnak. A nyitás – még ha csak részlegesen is – megtörtént, két héttel később viszont csak lassan javuló járványügyi adatokat látni. Önkritikát gyakorolnak-e a nyitást hangosan ellenzők, és mit kéne tenni a teljes oktatási nyitás időpontjához, május 10-hez közeledve? Megkérdeztük.

„Nem ezen a 3 héten múlik, hogy a magyar gyermekek milyen eredményesen oldják meg a kompetenciamérés vagy a PISA-teszt feladatait. Viszont sok tanár és oktatásban dolgozó, valamint családtagjaik élete és biztonsága múlik e pár héten. Elsősorban az egész ország – tehát nemcsak az oktatásban dolgozók – érdeke az, hogy az újranyitást követően az iskolák, óvodák ne váljanak ismét a járvány egyik fő fertőzési gócává!”

 

– így kérte nyílt levélben öt pedagógus-szakszervezet még március végén, hogy a nem sokkal korábban bejelentett, április 19-i iskolanyitást ne lépje meg a kormány.

 

A szakszervezetek mellett az ADOM Diákmozgalom is azt kezdte el követelni a fenti dátumhoz közeledve, hogy ne nyissanak újra az iskolák, az érettségiző végzősök pedig ha kell, tagadják meg, hogy visszamenjenek az oktatási intézményekbe. Az ADOM jelenleg már azért petíciózik, hogy május 10-től ne legyen kötelező a diákoknak részt venni a jelenléti oktatásban – a petíciót eddig már több, mint 60 ezren írták alá.

 

A kormány végül nem egy, nem kettő vargabetűt követően részben engedett a követeléseknek, és április 19-ével csak az általános iskolák alsó tagozatait, valamint az óvodákat nyitotta ki (a bölcsődék az oktatási-nevelési intézmények márciusi bezárása után is nyitva tarthattak). Az oktatási rendszer többi része a kötelező tárgyak érettségi vizsgái után, május 10-én tér vissza a jelenléti oktatáshoz.

 

Április 19-én, a nyitás napján 2680 új koronavírusos megbetegedést, 197 halálos áldozatot, valamint 269 595 aktív esetet regisztráltak a magyar hatóságok. Május 3-án 1219 új megbetegedést regisztráltak, 106-an hunytak el, az aktív fertőzöttek száma pedig 228 002 volt. 

 

Az április 19. óta eltelt két hétben enyhén, de tendenciózusan és kivétel nélkül csökkennek a fenti számok. Azaz úgy tűnik, egyáltalán nem lett járványügyi gócpont a tanintézményekből,

 

annak ellenére sem, hogy a nyitás ellen a szavukat felemelők legfőbb érve (az április elején beoltott tanárokban április 19-ére még nem alakul ki a védettség, ahogy az oltást egyelőre nem kapó gyerekek sem védettek, akik így a pedagógusokon túl a családjaikat is megfertőzhetik) logikailag továbbra is fennáll.

 

Hiába nem robbant be a járvány, indokolt volt a nyitást ellenző reakció

 

„Teljesen indokoltnak tartjuk”

 

– reagált a fenti nyílt levelet aláíró Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének nevében Komjáthy Anna országos választmányi elnök arra a kérdésünkre, hogy a járványügyi adatok alapján utólag indokoltnak látják-e az április 19-i nyitás elhalasztása iránti kérésüket.

 

Mint azt Komjáthy megkeresésünkre elmondta, a PDSZ több olyan esetről is értesült, amikor – karantén és kontaktkutatás nélkül – igazoltan fertőzött szülő gyermeke ment iskolába, aki aztán végül az igazgató kérésére a későbbiekben otthon maradt. Továbbá a járvány szempontjából veszélyeztetett pedagógusok „az intézményvezető és a tantestülettel való megállapodással” otthon tudtak maradni, ahogy átlagosan a jelenléti oktatásra kötelezett gyerekek 25-30 százaléka is otthon maradt az intézményvezető engedélyével. A PDSZ szerint mindez nem így lett volna, ha ők nem küzdenek a nyitás ellen.

 

AZ ÁPRILIS 19-I NYITÁS ELLEN A KÖZVETLENÜL ÉRDEKELT SZAKSZERVEZETEKEN ÉS MOZGALMAKON TÚL MÁS CIVILEK, PÉLDÁUL AZ AHANG IS KIÁLLT, ITT ÉPPEN MARUZSA ZOLTÁNNAK KÉSZÜLNEK ÁTADNI A TÖBB, MINT 80 EZER ALÁÍRÓT ELÉRT, ZÁRVATARTÁST SZORGALMAZÓ PETÍCIÓJUKAT ÁPRILIS 19-E ELŐTT PÁR NAPPAL. FORRÁS: PDSZ / FACEBOOK

 

A PDSZ-hez hasonlóan az ADOM Diákmozgalom sem érzékel disszonanciát a járványügyi helyzet enyhe javulása és a korábbi követeléseik között: szerintük az érettségizőknek a májusban kezdődött érettségi vizsgák előtti kéthetes jelenléti oktatás érdemben nem segített volna a felkészülésben, csak annak lehetőségét kockáztatták volna, hogy megfertőződjenek vagy karanténba kerüljenek, ráadásul úgy, hogy idén az írásbeli érettségitől való indokolt távollét (például hatósági házi karantén) esetén sincs lehetőség azt szóban pótolni.

 

Kérdésünkre az ADOM elismerte, hogy maszk nélkül, tömegben meginni egy sört egy újranyitott teraszon nagyobb járványügyi kockázattal jár, mint a járványügyi szabályokat betartva, akár bontott csoportos foglalkozások és a szellőztetés biztosításával jelenlétileg készülni az érettségire, azonban az előbbi már választás kérdése és elkerülhető, míg az utóbbi nem lett volna az, ha a kormány nem enged a kérdésben.

 

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nevében Gosztonyi Gábor alelnök már arra hívta fel az Azonnali figyelmét, hogy „a fertőzési gócok nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki.

 

A januári iskolakezdés után is körülbelül egy-másfél hónap telt el, amíg a járvány számai látványosan megugrottak. Most is ki kell várni ezt az időt ahhoz, hogy arról lehessen vitázni, kinek volt igaza.”

 

A PSZ ezen felül kifejtette, hogy szakszervezetük a német járványügyi védekezést segítő Robert Koch Intézet ajánlásait veszi irányadónak, amelynek értelmében akkor tartják indokoltnak a nyitást, ha a napi új megbetegedések száma 100 ezer főre vetítve nem éri el a 100 főt – azaz országosan egy nap kevesebb, mint 1400 fő betegszik meg.

 

Ez amúgy a részleges iskolanyitást követően egyszer már, április 27-én teljesült, akkor 1253 új fertőzöttet regisztráltak a magyar hatóságok, utána viszont újra 1400 fölé nőtt ez a szám. Azóta csak egyszer, május 3-án teljesült a PSZ által előirányzott feltétel 1219 új regisztrált esettel – hogy lesz-e újabb visszapattanás, még nem látni.

 

Az oltási program működik, még ha a kormány továbbra is sok információval adós

 

Mindazonáltal a nyitás elhalasztásának pártján állók szerint a járványügyi statisztikák relatív javulása mögött nem csupán az ő részlegesen megvalósuló követeléseik, hanem egyéb tényezők is állnak.

 

Az ADOM Diákmozgalom szerint túl azon, hogy a kormány végül „hallgatott a civil szférára, és nem nyitotta ki a középiskolákat és az általános iskolák felső tagozatát április 19-én”, az is közrejátszik a látványos romlás elmaradásában, hogy rengeteg szülő otthon tartotta a nyitás ellenére is a gyerekét, valamint hogy egyre több a beoltott ember a társadalomban.

 

A beoltottak arányának növekedését emelte ki a PSZ is, míg a PDSZ szerint a javulás mögött az állhat, hogy a kormány részéről „elég komoly volt előzőleg a zárás”. Ugyanakkor a PDSZ arra hívta fel az Azonnali figyelmét, hogy arról viszont egyáltalán nem ad tájékoztatást a kormány, hogy az április 19-i részleges nyitást követően történtek-e az iskolákban új fertőzések.

 

„Nem tudjuk, pontosan hány helyen kellett elrendelni rendkívüli szünetet, digitális oktatást, vagy került-e sor más járványügyi intézkedésre”

 

– írta a PDSZ, ami ezen adatok megosztását kérte Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkártól, aki azonban egyelőre nem válaszolt a megkeresésre.

 

Hogyan kéne nyitni május 10-én?

 

Mindezek alapján a PSZ továbbra is azt tartaná indokoltnak, hogy az intézményvezetőknek legyen saját hatáskörük intézkedni, ha valahol megjelenik a fertőzés, és csak akkor nyitni az oktatási rendszer további szegmenseiben, ha a járványügyi statisztikák passzolnak a Robert Koch Intézet ajánlásaihoz.

 

„Azonban a szülők jogát meg kell hagyni, hogy a veszélyeztetett diákokat otthon tartsák, illetve azok a diákok, akiknek családjában krónikus betegségben szenvedő hozzátartozó van, szintén otthon maradhassanak” – mondta megkeresésünkre a PSZ.

 

Ugyanezt szorgalmazza a PDSZ is, ami szerint helyben kéne dönteni arról az intézményeknek, hogy az általános iskolák alsó tagozatai, valamint az óvodák zárva tarthassanak-e a továbbiakban, és a felső tagozatok, valamint a középiskolák nyitásával megvárnák, hogy az április 1. és 16. között beoltott pedagógusok körében kialakuljon a védettség.

 

Az ADOM Diákmozgalom a május 10-i nyitással kapcsolatban pedig arra hívta fel az Azonnali figyelmét, hogy „sokan még most is félnek a vírustól, hiába gondolják azt az emberek, hogy a diákok csak lógni akarnak, és a könnyebbség miatt választanák az online oktatást. (…)

 

Az indiai variáns közeledte és a tény, hogy már egy 14 éves diák is áldozatul esett, pedig csak növeli a félelemérzetet”.

 

AZ ADOM DIÁKMOZGALOM KÉPVISELŐI A TAVASZI MELEGBEN, A PARKBAN ÜLVE IS PEDÁNSAN HORDJÁK A MASZKOT. FORRÁS: ADOM DIÁKMOZGALOM / FACEBOOK

 

Az Azonnali kíváncsi lett volna az április 19-i nyitás kapcsán kritikusan megnyilvánuló többi pedagógus-szakszervezet véleményére is. Közülük a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) nevében Tóth József elnök annyit válaszolt, hogy ők a szakképző intézményekben rendelkeznek képviselettel, és mivel ott a jelenléti oktatás végül nem indult újra április 19-ével, ezért „a feltett kérdésre érdemben nem tudok válaszolni”, és reméli, hogy sikerül elkerülni a további iskolai fertőzéseket.

 

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete nevében Gyimesi László alelnök ugyan aláírta az április 19-i nyitás elhalasztását kérő nyílt levelet, megkeresésünkre azonban már úgy reagált, hogy feltett kérdéseinkre nem tud „autentikus választ” adni,

 

„szakszervezetünk testületei nem foglaltak állást a feltett kérdésekben, továbbá a járványügyben csupán mint laikusok és mint bárki más vagyunk jellemzően alanyai”.

 

– írta Gyimesi az Azonnalinak.

 

A nyílt levelet úgyszint aláíró, nem működő honlappal és Facebookon 62 lájkolóval rendelkező Keresztény Pedagógusok Szakszervezete pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás