Visszamennek-e a tanárok és diákok az általános iskolákba április 19-én?

Orbán Viktor félmunkát végzett, amikor csak a középiskolák májusi zárvatartásáról döntött – mondják általános iskolai tanárok és általános iskolába járó gyerekek szülei. Vannak azonban jogi útjai annak, hogy otthon lehessen maradni az április 19-i nyitás után is – a szülőknek lejt a pálya, hiszen az iskoláknak is érdekük, hogy minél kevesebb gyerek térjen vissza az intézményekbe, a tanárok azonban az otthon maradás anyagi vonzatától félnek inkább, mint a vírustól.

„A két hétből három napot fedeznek a szülői igazolások, a maradék hét napra kérek orvosi igazolást. Éppen meg lesz fázva a gyerekem, vagy allergiája lesz – annyi megoldás van” – mesélte még április 6-án, kedden egy érettségi előtt álló, végzős gyerek szülője, hogy hogyan oldotta volna meg, hogy az érettségi előtt ne kelljen a gyerekének bemennie az iskolába, a koronavírussal való megfertőzést kockáztatva.

Az élet (Orbán Viktor) azonban felülírta a problémát: a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette: nem érdemes néhány napra a középiskolákat kinyitni, ahol a jelenléti oktatás így csupán május 10-étől, a kötelező tárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) teendő írásbeli érettségik után folytatódik majd (a választható tárgyakból ezt követően folytatódnak a vizsgák) – továbbá tavalyhoz hasonlóan idén is elmaradnak a szóbeli érettségik (kivéve a testnevelésénél és azoknál a tárgyaknál, ahol eleve csak szóbeli vizsgákat szerveznek).

Ezzel legalább részben célhoz ért többek között a pedagógus-szakszervezetek, az ADOM Diákmozgalom és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) követelése, hogy április 19-cel még ne nyissanak ki az iskolák egész egyszerűen azért, mert az április elején beoltott tanárokban addigra nem alakul ki megfelelő mértékben a védettség, így kockázatos lenne visszatérni az iskolákba a tanárokon túl a diákoknak is, főleg két héttel az érettségik előtt.

Bár a vitát mindenek előtt az érettségizők tantermekbe való visszaterelése katalizálta,

Az irány jó, az általános iskolákat is nyissák később

„Végre, hogy valaki gondolkodik abban a csapatban, ezt kellene tovább vinni az általános iskolákra is” – reagált Orbán Viktor bejelentésére Linda, egy háromgyermekes szülő. A három gyereke közül kettő általános iskolába jár.

Linda szerint már csak azért is lenne indokolt eltolni az általános iskolák esetében is a nyitást, mert a most tapasztalható magas fertőzöttségi adatok mellett „nagy hülyeség” lenne azokat április 19-cel kinyitni, hiszen egyedül csak a tanárok lesznek ilyen-olyan mértékben védettek.

Ugyanígy vélekedik a szakszolgálatban gyógypedagógusként dolgozó Dóra is, aki üdvözlendőnek tartja a középiskolákra vonatkozó döntést, azonban nem érti, hogy mire fel a különbségtétel a középiskola és az általános iskolák között: a veszély szerinte továbbra is valós, és akár pedagógusok életébe is kerülhet a nyitás.

– véli az első osztályosokat tanító Zsuzsa, akinek úgyszint elsős tanító férjével, Tamással együtt vegyes érzései vannak Orbán pénteki bejelentése után: a gimnazista gyereküket otthon tarthatják biztonságban, nekik azonban április 19-cel vissza kell térniük a jelenléti oktatásba.

Zsuzsa szerint a legideálisabb az lenne, ha az oktatásban en bloc egységesen nyitna mindenki május 10-én, viszont szerinte figyelembe kell venni a szülői oldalt is: alsós kisgyerekek mellett, akikre a nap 24 órájában figyelni kell, szinte lehetetlen megoldani a munkavégzést, így – hasonlóan, mint tavaly tavasszal, a digitális távoktatás első bevezetésekor – a szülők most élik fel a véges számú kivehető szabadnapjaikat.

És bár a mostani távoktatás alatt a kormány végül lehetővé tette a gyermekfelügyeletet az iskolákban, ez a legtöbbször azzal jár, hogy a gyerek nem kapja meg még a digitális körülmények között végezhető oktatást sem, így a szülők inkább a szabadságukat áldozzák be, amíg tehetik.

Éppen ezért Zsuzsa azt látná járható, kompromisszumos útnak, ha

Hasonlóan gondolkodik erről az elsős gyermekét otthon tartó Virág is, aki maga ugyan meg tudja oldani, hogy a gyereke mellett a munkáját is elvégezze, de sok olyan – főleg egyszülős – családról tud, ahol már komoly pénzügyi nehézségeket okoz a gyermek felügyeletével járó anyagi áldozat. Ezért ő azt szorgalmazná, hogy 10-12 éves kor alatt biztosítsanak valamilyen szinten jelenléti oktatást a gyerekeknek.

Az anyagi következményektől félnek a tanárok inkább, mint a fertőzéstől

Persze az alternatív ötletekkel Dunát lehet rekeszteni, mindazonáltal a helyzet – egyelőre legalábbis úgy néz ki – adott: az általános iskolai tanároknak vissza kell térniük a tanintézményekbe április 19-cel, ahogy az oda járó gyerekeknek is.

Az Azonnali által megkérdezett pedagógusok közül egyedül egy elsős tanító, Zsófi volt az, aki kategorikusan kijelentette: ő bizony nem fog visszamenni április 19-én jelenlétileg tanítani.

– panaszolta Zsófi, aki április 1-jén kapta meg az első adag Pfizer-vakcináját, a második május 8-án lesz esedékes, és orvos ismerősei útmutatása alapján a második oltás után 7-10 nappal akar csináltatni egy ellenanyagtesztet, hogy megbizonyosodhasson róla: valóban kialakult benne a védettség. Zsófi csak ezt követően tervez visszatérni az iskola falai közé. Ahogy mondja, számára egyértelmű, hogy ez a logikus lépés, hiszen az iskolában tudják őt helyettesíteni, otthon viszont nem, „bár van egy szuper férjem, de ő is el fogja kapni a vírust, ha velem valami lesz”.

Más tanárok is otthon maradnának szívük szerint az áprilisi nyitás ellenére, azonban az anyagi megfontolások legtöbbször felülírják a félelmeket. Ahogy azt Zsuzsa úgyszint elsősöket tanító férje, Tamás az Azonnalinak elmondta: hiába csinált mindent szabályosan, a mai napig nem látta nyomát annak az ötvenezer forintnak, ami járt volna neki százszázalékos táppénz címén az októberi koronavírus-fertőzése miatt kiesett egy hétre.

– ezért aztán nekik ez nem opció. „Ezt az évet szívem szerint már lehúznám így, online oktatásban. Az a kár, amit az elmúlt egy évben szenvedtek a gyerekek, nem most fog kicsúcsosodni, további károkat már az online oktatás lényegében nem fog okozni ebben a rövid időben, ami a tanévből hátra van” – fejtegette Tamás.

Épp ebben áll Zsófi szerint a tanárok egyedi helyzete, aki szerint látható, hogy elindult ellenük a hangulatkeltés, hiszen „mit rinyálnak a tanárok, amikor az egészségügyi dolgozóknak vagy a bolti eladóknak is vannak gyerekeik, mégis mentek mindig dolgozni?” Zsófi szerint a különbség ott van, hogy

A szakszolgálaton gyógypedagógusként általános iskolába is kirendelhető Dóra ezzel szemben inkább azt szorgalmazná, hogy ne a tanárok védettségének kialakulásához, hanem a járványügyi adatok számottevő javulásához kössék azt, hogy mikor nyissanak ki az általános iskolák – azonban ha kirendelik, ő vissza fog menni dolgozni az intézménybe, leginkább anyagi megfontolások miatt, továbbá bízik abban is, hogy mivel nemrég esett át a fertőzésen, még védett a komolyabb újrafertőződés ellen.

Side note: mi van a zenetanárokkal?

Kevés szó esik róla, de vannak olyan tanárok is, akik a tanított tárgyuk révén az átlagnál is jobban kitettek a fertőzésnek jelenléti oktatás esetén. Ilyen például Anita is, aki egy állami fenntartású zeneiskola rézfúvós tanára és tanszakvezetője. Mint az Azonnalinak elmondta, az ő munkájuk duplán is veszélyesebb, mint az úgymond hagyományos oktatásban: egyrészt sokszor a mindenkori

Igaz, ezt némileg ellensúlyozza, hogy általában csak a tanár és a gyerek tartózkodik a teremben.

Azt viszont már semmi nem kompenzálja, hogy míg hagyományos oktatásban lehet beszélni maszkban, addig fúvós hangszeren nem lehet maszkban játszani, és a hangszer által kibocsátatott areoszolok a kis teremben potenciális veszélyforrást jelentenek.

Anita elmondása szerint neki az a szerencséje, hogy terhességére tekintettel január óta online oktathat: az igazgatónak írt kérvényével, és az összes érintett szülő beleegyezésével sikerült azt elérnie, hogy a veszélyhelyzet fennállásáig online taníthasson.

A tanárok a tankerülettel egyezkedhetnek

Anita esete olyan szempontból egyedi, hogy nehezen elképzelhető, hogy egy hagyományos oktatásban tanító pedagógus az érintett több tucat szülő beleegyezését meg tudja szerezni magának, ez még leginkább a kevés gyerekkel foglalkozó gyógypedagógusok esetében lehet út az online oktatásba – hívta fel rá a figyelmet Fernezelyi Borbála, a TASZ magánszféraprojekt-szakértője.

Az ilyen egyedi eseteket leszámítva az egyetlen egyenes út, ha egy tanár legálisan el akarja kerülni, hogy vissza kelljen térnie az iskolába április 19-et követően, az a munkáltatóval, azaz az illetékes tankerülettel való egyezkedés.

például azért, mert a tanár maga veszélyeztetett egészségi állapotban van, mondjuk terhes kismamaként, vagy veszélyeztetett rokonával él egy háztartásban. Ebben az esetben a tankerület mondhatja rá az áment arra, hogy a tanárt távoktatásban lehessen tovább foglalkoztatni.

Fernezelyi szerint alapvetően ez a jellemző gyakorlat, ám amennyiben a felek nem tudnak megegyezésre jutni, úgy a tanár előtt még mindig lehetőség, hogy megtagadja a munkavégzést – ekkor munkaügyi bíróság elé kerül az ügy.

Az oltások megérkezése azonban teljesen új helyzetet szülhet: érdekes jogi viták kerekedhetnek abból, hogy a pedagógus hivatkozhat-e egyáltalán a biztonságos munkakörülmények hiányára akkor, amikor elérhető számára a koronavírus elleni oltás, illetve

Mivel a tanárok elsőkörös oltását követően most, április 19-cel fogják csak kinyitni az iskolákat, ezért ezzel a jogi dilemmával még nem kellett szembesülni, és ha lesznek releváns jogesetek, a bírói gyakorlat fog dönteni a kérdésben.

Persze – ahogy azt Fernezelyi kifejtette – ezen felül is lehetnének még eszközei a tanároknak, ha túl nagy veszélyben érzik magukat: közös fellépéssel tudnának sztrájkot vagy polgári elégedetlenségi akciót is szervezni – ennek realitása azonban a kockásinges tüntetéseken is részt vevő Tamás szerint a nullához konvergál:

Ezek persze csak azok a megoldások, amiket a jogszabályok egyenes ágon biztosítanak: ha egy tanár nagyon akarja, és talál hozzá partnert, tud magának a háziorvosával olyan igazolást kiállíttatni, amivel – csökkentett fizetés ellenében – táppénzre tud menni: ehhez fog folyamodni valószínűleg Zsófi is, aki bízik a háziorvosa „jó fejségében”.

A szülők sokszor nyitott kapukat döngetnek, ha otthon akarják tartani a gyereküket

A tanárok mellett persze az általános iskolás korú gyerekek szülei is gondolkodhatnak most: ők arról, hogy gyermekeiket visszaengedjék-e a tanintézménybe április 19-cel.

A két általános iskolás korú gyereket is nevelő Linda például még nem döntötte ezt el, de elmondása szerint rettentően félti őket. Főleg úgy, hogy

Éppen ezért Melinda azt szorgalmazná, hogy a kormány azonnal rendelje el a gyerekek oltását is, hiszen például a Pfizer-vakcináról már hivatalosan kimutatták, hogy biztonsággal lehet a 12-15 éves korosztályt vele oltani.

Ennek hiányában Linda a halálozási és fertőzésszámok drasztikus visszaeséséhez kötné, hogy gyerekei újra jelenléti oktatásban vegyenek részt, de a mostani helyzetet elnézve úgy látja: inkább a pünkösdi szünet (május 23-24.) után lehetne csupán nagyobb nyitáson gondolkodni.

Linda gyerekeivel ellentétben Virág elsős gyermeke már november óta nem jár iskolába. Ő azóta mindig szól előre az igazgatónak, aki az illetékes tanítóval egyeztetve időről időre megadja az engedélyt arra, hogy a gyerek otthon maradhasson.

Online órák nincsenek, helyette a gyereknek kiadnak feladatokat, hogy tudjon körülbelül egy időben haladni az osztálytársaival, a tanító az elvégzett munkát heti, kétheti rendszerességgel ellenőrzi, ha pedig szükséges a szóbeli jelenlét (például az olvasás elsajátítását bizonyítandó), azt Skype-on oldják meg.

„Azért is lehettek velem megértőek, mert krónikus beteg vagyok” – mesélte Virág, aki szerint iskolája válogatja, hogy mit enged meg a szülőknek. Ő maga egyébként már be van oltva, azonban a férje még nem, és persze a gyerekét is félti a fertőzéstől – ezért reméli, hogy az igazgató a beoltottsága ellenére is megadja április 19-et követően a zöld lámpát a gyerek iskolától való távolmaradáshoz.

Ugyanezt az utat fogja valószínűleg választani Linda is, aki egyelőre még nem gondolt bele igazán, hogy gyerekeit hogyan fogja otthon tartani az általános iskolai nyitást követően, azonban úgy látja: egész évben az volt a gyakorlat, hogy a szülők kérvényeket írtak az iskoláknak, amikben elmondták, hogy saját belátásuk szerint miért nem engednék gyerekeiket iskolába, és az igazgató erre rendszerint rámondta az áment, biztosítva a gyereknek az otthoni tanulás lehetőségét.

Virág szerint ennek a megengedő igazgatói gyakorlatnak magyarázatát adhatja az is, hogy az igazgatóknak, meg úgy en bloc a tanároknak nem hiányzik most, hogy ott legyen pluszban még egy potenciálisan fertőzést elkapó és fertőzni képes gyerek –

Az igazgató kezében van a hatalom

A szülői oldalról nézve valóban az iskolaigazgatók azok, akiket meg kell győzni a gyerek otthon maradásáról, hiszen az ő kezükben van a döntés – világított rá Fernezelyi Borbála, a TASZ magánszféraprojekt-szakértője.

Ha a szülő nyomós indokkal kéri ezt – márpedig az Oktatási Hivatal (OH) állásfoglalás szerint a járvány is mérlegelés tárgya lehet, például ha a gyerek maga veszélyeztetett, vagy a vele egy háztartásban élők között van ilyen személy –, akkor a gyerek otthon maradhat igazolt hiányzás fejében.

Ekkor – mint az Virágéknál is történik – ha a diák tud valamilyen formában haladni a tananyaggal, számot tud adni a tudásáról, és így le lehet zárni őt félév végén, nem kell kötelező osztályzó vizsgát tenni az egyes tárgyakból, még akkor sem, ha az igazolt hiányzásai meghaladják a 250 órát.

Mindazonáltal ilyesfajta felmentést az igazgató – szintén az OH állásfoglalása alapján – csupán egy bizonyos időszakra adhat, ami logikus: a járványhelyzet alakulását mérlegelve kell újra és újra dönteni a tanuló otthon maradásáról. Ezért kell Virágéknak is időről időre újra benyújtani a kérelmet. És pont az ő példájuk mutatja, hogy

Amennyiben azonban az igazgató nem együttműködő, a szülők előtt két lehetőség áll Fernezelyi elmondása alapján: az igazgatót megkerülve, az Oktatási Hivatal elbírálásával kérvényezhetik egyéni munkarend megállapítását – ekkor a gyerek gyakorlatilag magántanulóként fog otthon tanulni, kötelező osztályzó vizsga terhe mellett.

Fernezelyi elmondása alapján a TASZ-hoz került jogesetek között azonban még nem volt olyan, ahol a felek elmentek volna a falig, és bíróságra vitték volna az ügyet: ők is csupán egyetlen szülővel találkoztak, ahol ez a lehetőség reálisan felmerült, és végül a szülő meghátrált, gyermekét újra iskolába engedve.

Persze a szülők előtt is állnak kiskapuk, hívta fel rá a figyelmet az elsősöket tanító Zsófi, aki a szülők részéről több olyan esetről is hallott, amikor a gyermekorvos támogatta, hogy egy releváns alapbetegség (például asztma) miatt a gyerek otthon maradjon, és kiírta őt két hétre.

Ami az április 19-i nyitást illeti, Zsófi szerint az igazán elkötelezett szülők előtt az is egy lehetséges megoldás, hogy hatósági házi karanténba helyeztetik magukat a háztartásban élők közül valakire rámondva, hogy a fertőzés tüneteit mutatja – ekkor ugyanis a gyereket tíz napig kötelező otthon tartani, és további három tünetmentes nap, összesen majdnem két hét kihagyást követően lehet csak újra iskolába küldeni.

Ahogy Zsófi mondta: ezt sokszor nem lehet eljátszani – arra viszont jó lehet, hogy az április 19-i nyitást követően azt az időszakot, amíg még nagyon rosszak a járványügyi statisztikák, kibekkeljék a szülők a gyerekekkel otthon.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali