Már életbe is lépett az az Emmi-rendelet, amely alapján komplex ellenőrzéseket végezhetnek a rosszul teljesítő iskolákban. A jogszabály célja a lemorzsolódás csökkentése lehet, de a tanárok szakszervezetei inkább megfélemlítést és plusz adminisztrációt látnak benne. Eddig is voltak ellenőrzések az iskolákban, bár ezeknek kevés hatása lett. A részletek még nem ismertek, időbe tellhet, mire tényleg el tudják kezdeni az ellenőrzéseket.

A magyar iskoláknak kockázatelemzést kellett végezniük, mielőtt kötelezővé teszik a diákoknak, hogy maszkot hordjanak. Arról azonban sem az illetékes minisztériumtól, sem a kormányinfón nem kaptunk választ, ez az elemzés elkészült-e, ahogyan azt sem tudni még egyértelműen, kell-e ősztől az iskolában maszkot húzniuk a diákoknak.

A miniszter a Kormányinfón arról is beszámolt az Azonnalinak: nem valószínű, hogy a Fidesz és a román szélsőjobboldali AUR egy pártcsaládba kerül a jövőben.

A szocialista EP-képviselő az Azonnali kérdésére adott kormányinfós miniszteri válaszra reagált.

Mint a párt írja, Körömi a pedagógusi állásával nem tudta összeegyeztetni a kampány során növekvő terhelést, ezért mondott le a tisztségről, de a pártban azért marad.

A Jobbik ezzel eddig egyedül van az ellenzéki térfélen a törvényjavaslat elfogadásával. Azt mondják: ha kormányra kerül az ellenzék, úgyis kiveszik a törvényből a problémás részeket.

Március végén többek között a pedagógus-szakszervezetek színe-java azon aggódott, hogy ha a kormány kinyitja az iskolákat április 19-én, az intézmények fertőzési gócpontokká válnak. A nyitás – még ha csak részlegesen is – megtörtént, két héttel később viszont csak lassan javuló járványügyi adatokat látni. Önkritikát gyakorolnak-e a nyitást hangosan ellenzők, és mit kéne tenni a teljes oktatási nyitás időpontjához, május 10-hez közeledve? Megkérdeztük.

Emiatt átmenetileg kiesett félmillió vakcina, amit keletről igyekszünk pótolni. A miniszterelnök már nemcsak a reményt, hanem az esélyt is látja, hogy a gazdaságban mindenki talpra tud majd állni a járvány után.

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjatok véleményt ti!

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Orbán Viktor félmunkát végzett, amikor csak a középiskolák májusi zárvatartásáról döntött – mondják általános iskolai tanárok és általános iskolába járó gyerekek szülei. Vannak azonban jogi útjai annak, hogy otthon lehessen maradni az április 19-i nyitás után is – a szülőknek lejt a pálya, hiszen az iskoláknak is érdekük, hogy minél kevesebb gyerek térjen vissza az intézményekbe, a tanárok azonban az otthon maradás anyagi vonzatától félnek inkább, mint a vírustól.

A társadalmi változások lenyomatai az üres épületek, amiknek lehetne ugyan új funkciót találni, de ennek gyakran a pályázati források ész nélküli elégetése szab gátat, és a megfelelő szakértelem is hiányzik hozzá. Vidék- és építészetszociológus segítségével mutatjuk, hogy hogyan hasznosítanak újra funkciójukat vesztett épületeket vidéken – és hogyan nem.

A nyitvatartó boltok később zárhatnak majd, és a kijárási korlátozás is később kezdődik. A miniszterelnök arról nem beszélt, hogy milyen korlátozások lesznek húsvétkor.

Senki nem lepődött meg azon, hogy a kormány újra bezár minden iskolát, a digitális távoktatás problémái azonban valószínűleg újra és más formában is elő fognak jönni: a szülők ismét amiatt aggódhatnak, hogy gyerekeik milyen oktatást kapnak, miközben dolgozniuk is kell úgy, hogy az iskolákra egyáltalán nem bízhatják rá őket. Az első iskolazárást könnyelműen kibekkelő tanárok feje is főhet, és az érettségiző diákokat felkészítő tanárok sem lehetnek nyugodtak.

Már amennyiben ezt az iskolaigazgató engedélyezi, és a felkészítő tanár is vállalja. A középiskolai felvételi szóbeli fordulója sem marad el.

Két miniszter is beszólt Grégory Doucet-nek, mire ő azt mondta, jobboldali elődje is ugyanezt tette az első hullám idején. Korábban a Tour de France biciklis körversenyre azt mondta, hogy macsó és környezetszennyező.

Négy forgatókönyv szerint kezdődhet újra az oktatás Romániában a jövő hét elejétől. Ezt a módszert alkalmazták legutóbb is, de mivel mindenhol elkezdett nőni a fertőzöttek száma, ezért rövid időn belül mindenhol online oktatást rendeltek el.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok azonban más álláspontra terelték.

Január 15-én lejár a határidő, ameddig a szülők kérvényezhetik gyermekük plusz egy évi óvodáztatását, egy felmérés szerint azonban a szülők sokszor nem kapják meg az ehhez szükséges tájékoztatást az óvodáktól, és meg is kapják, az sem garancia arra, hogy az óvodák írásos szakvéleménnyel is támogatni fogják őket. De vajon ez tényleg az óvodák hibája, vagy inkább az óvodákat magukra hagyó kormányé?

Az elmúlt három hónap igen mozgalmas volt: megjelentek az iskolaőrök, bevezették az új NAT-ot, a felső-, majd később a középfokú oktatásban tanulókat távoktatásra küldték, úgy volt, hogy hülyeség a tanárokat tesztelni, aztán mégis hozzáláttak, és közben jöttek a Béres-cseppek. Arról, hogy az iskolai tanulás mennyire maradt hatékony, az eddigi lemaradásokkal mi lesz, és magukat a gyerekeket hogyan érintette ez az egész, kevés szó esik.

A rendszeres koronavírus-tesztelés lehetősége biztonságérzetet adott a pedagógusoknak, akik nem értik, mire volt jó két hétig tesztelni őket, aztán abbahagyni az egészet. Előrehozzák a téli szünetet? Mindenhol átállnak a távoktatásra? Mire volt jó így a tanárok tesztelése? Megannyi rejtély, megpróbáltunk utánajárni.

Orbán Viktor hétfőn délelőtt bejelentette, hogy a középiskoláknak és a felsőoktatási intézményeknek szerdától ismét át kell állniuk távoktatásra. A rendes tanítás utolsó napján egyetemistákat és középiskolásokat kérdeztünk, hogyan érinti őket, hogy idén már másodszorra kell elbúcsúzniuk hirtelen az iskolapadtól. Videó.

Olaszországban főleg a tömegközlekedés visszaszorításával szeretnék a koronavírus terjedését feltartóztatni. Ennek érdekében Veneto régióelnöke, a jobboldali Luca Zaia azt is felvetette: ismét otthoni oktatásra kéne átállni a legtöbb iskolai osztályban. Eközben Giuseppe Conte olasz kormányfő kedd hajnalra újabb szigorításokat írt alá.

Szemző Áron, a Momentum budakeszi önkormányzati képviselője tavaly szeptemberben 3D-s zebrát festett egy iskola elé, az önkormányzat mulasztását pótolva. Ezzel kapcsolatban hívták be most a rendőrségre tanúskodni.

A román közigazgatás mindig is remekelt a szép tervek kidolgozásában. Jelenleg egy papíron tökéletesnek látszó forgatókönyvet dolgoztak ki a jövő héten esedékes iskolakezdésre. Kérdés, hogy működni fog-e.

A budapestiek ötöde nem tudna gondoskodni gyermekéről, ha a járvány miatt ismét át kellene állni távoktatásra, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

A reggel 9 órás iskolakezdésért indít petíciót a Momentum ifjúsági tagozata. Az ötlet nem új, itthon is sokan felvetették már, hogy a bevett 8 óra helyett kilenckor kéne kezdeni a tanítást az iskolákban. Bár szinte minden érintett támogatja a csúsztatott iskolakezdést, a legtöbb helyen szeptember elsején mégis 8-kor kezdődött a tanítás. Utánajártunk, miért.

Mennyire árnyékolta be a koronavírus a tanévkezdést? Mennyire oké a diákoknak, hogy egész nap maszkot kell hordaniuk? Miben lettek korlátozva? És mit szólnak ahhoz az ötlethez, hogy reggel 8 helyett 9-kor kezdődjön az iskola? Budapesten kérdeztünk körbe. Videó!

Kedden reggel ismét becsöngetnek az iskolákban, hosszú idő, öt hónap után újra. Vajon mennyi időre fog ezúttal szólni ez a becsöngetés? Milyen állapotok várják majd a diákokat az iskolákban? Lesz-e újra távoktatás? Hogyan tud majd ezzel újra megküzdeni a gyerek, a tanár és a szülő? Vajon az állam nyújtani fog valamilyen segítséget, vagy jó szokásához híven csak nézi az egészet és jót röhög? Tanár szerzőnk kérdései tanév elején.

Nem oldják fel augusztus 15-e után sem az 500 főnél nagyobb zenés-táncos rendezvényekre vonatkozó tiltást, de garázskoncertekre kapnának támogatást a zenészek is. Ha az EU engedélyezi, a postásoknak is béremelés járna, a foglalkoztatási adatok pedig már jóval kedvezőbbek, mint a járvány mélypontján. Mondjuk, mi volt a kormányinfón.

Mi újat hoznak a 2020-as Nemzeti Alaptanterv pár napja napvilágot látott tankönyvei? A várakozásoknak megfelelően érezni rajtuk a tematikus változást és láthatóan törekedtek a tananyagcsökkentésre, a cél egy központi műveltségeszmény közvetítése mindenki számára Zalától Szabolcs-Szatmár-Beregig. Hogy ennek pozitív lett-e a hozadéka, az más kérdés.

Sok problémás iskolában jön az iskolarendőrség, lehet trianoni megemlékezéseket tartani a rendezvénytilalom ellenére, megnyithatnak a mozik, színházak és uszodák, a kormány szerint pedig nemhogy csökken, de növekszik jövőre az önkormányzatok állami támogatása. Mutatjuk, miről volt szó a csütörtöki kormányinfón!

Kedden benyújtja a kormány a törvényjavaslatot, ami alapján visszaadják a rendkívüli felhatalmazást, bezárják a tranzitzónákat, az iskolákat viszont részben megnyitják. A kormány dolgozik a határnyitáson, júniustól lehetne színházba menni, és itt az ideje az egészségügy újraszervezésének. Mondjuk, mi történt a kormányinfón!

A szlovák külügy mini-Schengent építene a csehekkel és osztrákokkal, a csehek nem hosszabbítják meg a rendkívüli állapotot, Lengyelország a fertőzött bányászok miatt akár le is zárhatja Sziléziát, Németországban minden tartomány a maga útját járja, a horvátoknál pedig elindult a légi közlekedés az országon belül. Lazításkörkép Európából!

Hogyan értékelhető a koronavírus miatt elrendelt „digitális munkarend” első hete? Éppen egy forradalom zajlik a virtuális tantermekben, vagy csak a tanárok tudtak jól igazodni a megváltozott környezethez? Hogyan kezeli a kormányzat ezt a szokatlanul 21. századi szituációt? Ugyanaz lesz-e az iskola a koronavírus után, mint előtte volt?

A sokk okozta pánik jórészt már elmúlt a tanárok körében, de azért még mindig sok a kérdőjel, hogy hogyan oldják meg, hogy távoktatással is megfelelő módon felkészítsék a gyerekeket a koronavírus miatt elrendelt iskolabezárások idején is. Mindeközben a távoktatásra szakosodott platformok úgy hasítanak, mint még soha.

Pár napja egy jókora egyetemi hallgatói közösség jött létre online azért, hogy segítsenek a közoktatásban tanulóknak és tanítóknak a távoktatás megszervezésében. De miként hozták össze ezt az egyetemisták? Megkérdeztük az ötletgazdákat!

Persze nem a híradójában, és csak az M5-ön, de megtörtént a csoda a koronavírus miatt: a kifejezetten iskolásoknak szóló oktatási műsoraikban még a történelemóra rendszerváltásról szóló részében sem hazudtak!

A kormány minden intézkedést későn lép meg koronavírus-ügyben. Pedig akkor tudjuk legyőzni a járványt, ha gyorsan hozunk túlzónak tűnő intézkedéseket. Mindenkinek otthon kell maradnia, ehhez viszont megélhetést kell biztosítani nekik. És a gazdaságban is azonnali beavatkozásra van szükség.

Bár a kormány nagyon nem akarta, még a Fidesz parlamenti frakciója is azt javasolja, szüntessék be az oktatást. A pedagógusok megkapják a fizetésüket.

Bajorország mellett a nyugatnémet Saar-vidék tartomány döntött még csak így Németországban, Berlinben fokozatos lesz a bezárás, de a német fővárosban már most lekapcsolták teljesen a kulturális életet.