+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Elek Dorián & Gáspár Kristóf // Paradigma Intézet
2021. február 4. csütörtök, 11:38
A Fidesz és Orbán Viktor politikájának az elsődleges mozgatórugója az volt, hogy csak úgy kell és szabad cselekedni, hogy annak hozadéka legyen a Fidesz számára. Ez alól az évszázad járványa és a farvizén érkező válság kezelése sem jelenthetett kivételt. Ha Orbán így folytatja, akár még a járványhelyzet nyertese is lehet, pedig szinte minden körülmény ellene szól. Nem csupán az ellenzék hibái, de az orbáni innováció is kell ahhoz, hogy 2021 és aztán 2022 is Orbán Viktor éve legyen a magyar belpolitikában.

 

A népszerű megfogalmazás szerint a politika célja végeredményben a hatalom megszerzése és megtartása. Ennek mentén a politikus minden tettét a végső célhoz való viszony szerint kell értelmeznünk: az ellenzéket segíti-e a kormányra kerülésben egy cselekedet; a kormánynak pedig segít-e újraválasztatni magát. Ez alól pedig láthatóan a járványhelyzet idején sem akarnak kibújni a politikai szereplők.

 

A Fidesz és Orbán Viktor politikájának az elsődleges mozgatórugója az elmúlt három ciklusban a politikailag hoz/visz elv volt: mi az a termék vagy cselekedet, ami segít, és mi az az üszkösödő rész, amit azonnal le kell vágni?

 

Másféle szempontrendszerek mentén értelmezni és elemezni is nehéz a kormány (bel)politikáját, hiszen sem az időszakosan változó, új díszítőmotívumokkal gazdagodó fideszes ideológiai folklór, sem pedig a szakpolitikai döntések nem kategorizálhatók be egy koherens politikai ideológia alá sem. Ezért a keresztény és konzervatív önmeghatározás is csak úgy érvényes, ha csak egy szűk, szelektált tartalmi elemét emeljük ki a két hívószónak.

 

Ha a politikát pedig legalább olyan erősen határozzák meg a pragmatikus elemek, mint az ideológiaiak, akkor nem kell sokat gondolnunk, ha azt mondjuk, egy-egy nem politikai döntés mögött is felsejlik a politikai cél és hatás vizsgálata is. Innen pedig már tényleg nincs messze, hogy a 2022-es kampányidőszakhoz ennyire közel, ahol valódi veszély fenyegeti Orbán hatalmát, a járványügyi intézkedéseket is politikai hoz/visz elv szerint értelmezzük.

 

Ha megpróbálunk eljátszani a gondolattal és a közhatalom szinte korlátlan gyakorlójának a szemével szemléljük a járványhelyzetet, akkor egyértelművé válik, hogy:

 

+ A járványhelyzet okozta globális gazdasági visszaesés erősen a „visz” kategóriába esik, ahogy a járvány kezelést sem lehet úgy levezényelni, hogy az politikailag hozzon és ne vigyen. Ezt tovább tetézi, hogy az elsőkörben leginkább kitett egészségügy azon területek közé tartozik, amit a társadalom többsége szavazótáborokon átívelően látott problémásnak a járvány kitörése előtt is. Ráadásul még azon kevés témák közé is tartozik, amit az ellenzéki erők, ha haloványan is, de a vízfelszín fölött tudtak tartani 2020-at megelőző időszakban.

 

+ Ha okosan nyúl a kormány a járványkezeléshez, akkor a „hoz” kategóriát is lehet bővítgetni, akár úgy is, hogy a politikailag a kormány kevésbé legyen vesztese az elmúlt 12 hónapnak.

 

Az egész járványhelyzet megítélése ugyanakkor komplex megközelítést kíván, már csak azért is, mert az egészségügyi krízis mellett megjelenik egy erős gazdasági visszaesés, szektorspecifikus válságok, esetenként szociális problémák is. A probléma gyökere viszont mégiscsak egy külső, ha úgy tetszik természeti, tehát biztosan nem politikai válság. A nem politikai válságra sok esetben nem politikai jellegű válaszokat kellett meghozniuk a kormányoknak, amik viszont – mivel a választók életére közvetlen befolyással voltak – rendkívül könnyen váltak politikaivá is. Így lehet politikai téma a járványadatok közzététele, a maszkhordási kötelezettség, vagy éppen a vendéglátóhelyek nyitvatartásának szabályozása.

 

De pontosan mik is voltak a kormány járványkezelésének sarokkövei és hogyan lehet őket elhelyezni a hoz/visz kategóriákba, azaz abba a szempontrendszerbe, ami minden orbáni döntés fundamentuma?

 

Maszkviselés, gyülekezési és kijárási tilalom

 

Ez a három intézkedés bőven a konzervatívabb eszközök közé tartozik, hiszen világszerte nyúltak hozzájuk a kormányok. Itt nem érhető tetten a Fidesz által csúcsra járatott politikai innováció, azaz, hogy mindent úgy kell csűrni-csavarni, hogy a „hoz” kategóriát bővítse. Ezek a korlátozások amúgy a népszerűtlen intézkedések közé sorolhatók, de a kritikus választói többség el tudja fogadni őket, hiszen mindhárom egyértelműen a kontaktszám csökkentést célozzák, ezzel pedig nem nehéz egyszerű ok-okozati összefüggést találni az intézkedések és esetszámcsökkenés között. 

 

Boltzár, kocsmazár és más stratégiai ágazatok

 

A legkomolyabb ellenállást kiváltó és a közbeszédet leginkább tematizálni képes ügy az ünnepeket követő januári uborkaszezonból a vendéglátást, szolgáltatást érintette. Az elmúlt napokban láthatóan sok civil – elsősorban vendéglátós – emelt hangot a nyitás mellett, mire több összefogáspárti ellenzéki politikus is támogatásáról adott hangot, például az MSZP-s Ujhelyi István, a momentumos Soproni Tamás, legújabban pedig az egész pártja képviseletében Fekete-Győr András is.

 

Míg az ellenzéki pártok és politikusok, a kormányzás és a valódi döntéshozás terhei nélkül jóval könnyebben kampányolnak hol szigorító, hol enyhítő intézkedések mellett, addig pusztán a kormánypárti pozícióból adódóan a Fidesznek ez látványosan nehezebben megy. Ennek oka kettős, egyrészt a járvány valódi megfékezése céljából (és ezzel nyilvánvalóan egy sokkal jobb saját pozíció megteremtése a választási kampányra való ráfutás idejére) a szakemberek intelmeit követően kell hatásos szakpolitikát folytatniuk. Bár azt, hogy milyen szakemberek és mely területről segítik a járványügyi válságkezelés részleteinek kidolgozását, így, egy évvel a koronavírus magyarországi megjelenése után sem tudjuk.

 

Másrészt mindezt úgy kell kommunikálniuk, hogy minden választópolgár megértse az egy évvel ezelőtt még szinte felfoghatatlannak tűnő intézkedések hátterét, célját és bízzon az adómilliárdokból meghozott döntésekben. Erre a legjobb példa talán a vakcinák melletti több hónapos bizalomkampány.

 

Azaz a kormányfő itt is a jól működő receptet követi. Folyamatos közvélemény-kutatásokkal mér, kivár, és ha fordul a közhangulat, akkor a nép szavára adó vezetőként majd feloldja a korlátozást.

 

Mivel a választónak nincs viszonyítási alapja az intézkedések súlyáról és a határok gyakorlatilag lezárása miatt maga sem tudja megnézni, máshol hogyan kezelik a járványt, ezért itt még akár jól is kijöhet a Fidesz az ügyből, hiszen senki nem találkozott még hasonló járványügyi eszközökkel, nem tudjuk, hogy pontosan milyen hatásai lesznek, ahogy azt sem, hogy milyen gazdasági hatása lesz például a vendéglátóipari szektor szinte teljes beborulásának.

 

Ezzel azonban nehéz nem számolni, hiszen az elmúlt tíz év pozitív makrogazdasági konjunktúrája és a kiszámítható életszínvonal-növekedése volt az, ami megágyazott egy ekkora méretű vendéglátó- és szolgáltató szektornak. A zárással viszont a külföldi turisták semennyire, a belföldi kereslet pedig egészen minimálisan tud csak hozzájárulni a vendéglátóhelyek túléléséhez, a kormányzati intézkedések pedig nem elégségesek ehhez. Hiszen az adóelengedésnek maximum akkor lenne értelme, ha lenne bevétel. Bevétel nélkül viszont ez kifejezetten nehéz. 

 

Ezzel párhuzamosan azonban heti szinten lehet olvasni olyan híreket, mint a Balatoni Kör tagok lényegében pályáztatás nélküli támogatása, Mészáros Lőrinchez köthető szállodák állami kárenyhítése, illetve a sok ezermilliárdos stratégiai ágazatok megszerzése. Ha a korábban leírt logikát követjük, akkor

 

nem lehet arra gondolni, hogy lenne olyan ziccer, amit kihagyna a Fidesz, ha a saját gazdasági holdudvarának helyzetbe hozásáról lenne szó.

 

Ennek a politikának kézenfekvő eszköze, hogy csak az kap mentőmellényt, akiről azt szeretném, hogy túlélje. Aki nem éli túl, annak helyére be lehet nyomulni. Ezt az egyszerű, a politika működését meghatározó alapvetést ugyanúgy lehet a gazdaságban alkalmazni, például ahogy azt az ásványvízpiacon is láthattuk. Az meg már csak hab a tortán, hogy a Budapesten bezárt vendéglátóhelyek be nem fizetett adójának jelentős része az önkormányzatok kasszájából hiányzik majd. Az önkormányzatokat ráadásul ezek a kiesések is súlyosabban érintik, mint a központi költségvetést az egyéb adóbevételek csökkenése miatt.

 

Érdemes lesz megnézni egy év múlva bizonyos szektorok tulajdonosi szerkezetét.

 

Nem kell sok fantázia hozzá, hogy ha a teljes magyar gazdaság nem is, de a kormányközeli gazdasági körök életben maradása miatt a vendéglátóipart megtizedelő lezárások a „hoz” kategóriába fognak átcsúszni. Más stratégiai szektoroknál ezek a változások megtörténtek, a különbség, hogy itt a holdudvar előretörése sokkal kézzelfoghatóbb lesz. Például a járványhelyzet közben, vagy közvetlenül utána is tudnak új, ideológiai kötődésű helyeket nyitni – persze kérdés, mennyire lesznek fenntarthatóak ezek.

 

Az önkormányzati forráselvonások és a célzott megsegítés 

 

Talán az összes intézkedés közül ennek volt a legnagyobb konkrétan megragadható politikai haszna a Fidesz számára. Nem tudni, hogy mi lett volna az ellenzéki kötődésű polgármesterek terveivel, ha nincs a járványhelyzet – de ezt már nem is nagyon fogjuk megtudni. 2020-ban talán példa nélküli mennyiségű önkormányzati forráselvonásról született kormányzati döntés (parkolási díjak, gépjárműadó, reklámadó, szolidaritási hozzájárulás, működési támogatások csökkentése, helyi iparűzési adó megvágása és egy sor Budapest-specifikus pénzügyi offenzíva is történt), 2021 első hónapjai pedig az egyénileg megkötött, politikailag is értelmezhető kompenzáló alkukról szólhatnak majd:

 

ha független a polgármester, és nem piszkál bele az országos ügyekbe, akkor lesz forrás járdára, aszfaltra, kultúrházra, ezzel pedig nem úszik el teljesen az újraválasztás esélye bő egy évvel a megválasztásuk után.

 

A 2019-es önkormányzati választások ugyanis komoly meglepetésként érték mind a Fideszt, mind pedig egy sor nyertes polgármestert. A kormánypárt számára pedig egy dolog volt biztos a kezdetektől fogva: a polgármestereknek a lehető legkevesebb politikailag is értelmezhető sikert lehet engedni és ezek nem erősíthetik az ellenzéki összefogást, nem emelhetik annak esélyét, hogy az „alkalmatlan” jelöltek megdöntsék azt a toposzt, hogy csak a Fidesz kormányzóképes. Ezek a minikormányzási alternatívakísérletek a politikai logika mentén a Fidesz számára ugyanis veszélyforrások. Nem pusztán bizonyíthatnak az alkalmasabb polgármesterek, de új szereplők is kitermelődhetnek amellett, hogy stratégiai, pénzügyi és tapasztalatszerzési bázisok lehetnek a kormányváltásra készülő ellenzék számára.

 

A járványügyi intézkedésként eladott forrásmegvonások pedig tökéletesen alkalmasak arra, hogy hatékonyan szolgálják a Fidesz célját. Sőt, kifejezetten kapóra jött, hiszen

 

az önkormányzatok bármilyen jogcímen történő eszköztelenítése a 2022-es választások előtt mindenképpen bekövetkezett volna, a járvány által biztosított „keretek” ugyanakkor elveszik az antidemokratikusnak titulált lépések kritikáinak élét.

 

A városok helyzete a kormány általi forráselvonás miatt annyira drasztikusnak tűnik jelenleg, hogy még Dézsi Csaba András, Győr fideszes polgármestere is belengette a hitelfelvétel lehetőségét a napokban, holott nem túlzás azt állítani, hogy a kormánypárti városvezetők engedékenyebb tárgyalópartnerekkel fognak találkozni, amikor a pénzügyminisztériummal kell letárgyalni a működési támogatásokat.

 

Az önkormányzatok – főleg az ellenzékiek – pedig kongathatják a vészharangot, hiszen olvadóban vannak azok az ambiciózus tervek, hogy cselekvőképességet és alkalmasságot demonstrálva teljes erejükkel hozzájárulnak majd egy 2022-es ellenzéki győzelemhez. Arról meg ne is beszéljünk, hogy milyen politikai ziccereket tartogat a Fidesznek az a lehetőség, ha egy városát „csődbe vivő” vezető akar majd Orbán kihívója lenni jövő tavasszal.

 

A Fidesz célja pedig pontosan ez lehet: az alapfeladatok ellátására maradjon pénz, a rosszul kommunikálható leépítések szükségszerűen bekövetkezzenek, ezzel együtt viszont

 

semmi olyan többletforrás ne maradjon a kasszában, ami politikailag „hoz” az ellenzéki összefogásnak.

 

Sőt, az ellenzéki együttműködés hullámainak farvizén polgármesterré váló politikus közül azok még többletforráshoz is juthatnak, akik látványosan kihátrálnak az ellenzéki együttműködés mögé felsorakozó városi vezetők közül. Legyünk biztosak benne, hogy akadni fog ilyen szereplő a következő hónapokban.

 

Maszk, lélegeztetőgép majd vakcinapolitika 

 

Honnan lesz elég maszk, védőruha vagy fertőtlenítő? Hány százalékos védelmet nyújt a maszk? Közel egy évvel ezelőtt ezek a kérdések határozták meg a közbeszédet és a portyázók és fürkészek, na meg Peking maszkdiplomáciája hamar erősíteni kezdte a kormány cselekvőképességének narratíváját. Nem kérdés, hogy miután a kínai termelőkapacitások felpörögtek és milliószámra elkezdtek érkezni a maszkok, minden honi politikus igyekezett a saját hasznára fordítani az olcsón népszerűségre váltható textildarabokat.

 

A maszkbeszerzés tehát hozott minden politikusnak, de természetesen a kormánypártoknak volt a legtöbb, így számszerűen ők jártak a legjobban vele. A lélegeztetőgépek esete is ide sorolható, a Direkt36 által összegyűjtött és elemzett nemzetközi kereskedelmi adatok szerint az egész Európai Unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet, bár ez a téma inkább kapcsolódik a gazdasági holdudvar erősítéséhez, mint a politikához. De, hogy maradjunk csak az alapkérdésnél: ez politikailag hasznot hozott és nem vitt, ez biztos.

 

A vakcinapolitikában viszont már megmutatkoztak a Fidesz által lassan egy évtizede faragott valóságépítés előnyei, hiszen a Brüsszel általi vakcinabeszerzéssel egészen ismerős terepre tudta terelni a magyar közbeszédet.

 

Van vakcina, végre van, de Brüsszel, aki nem rendelt eleget, akik lassan szállítják, aki miatt neked, Kedves Választó, még mindig otthon kell ülnöd. Persze, ahogyan az évi sok ezermilliárdos fejlesztési források, úgy a tízezerszám érkező oltóanyagok esetében is a kormány a saját sikerének állítja be a vakcinák megszerzését, függetlenül attól, hogy az valójában milyen forrásból származik.

 

A késlekedés viszont tapasztalható, hiszen a Fidesz elhitette a választókkal, hogy okos, ügyes és mindenekelőtt kreatív módszerekkel egyik pillanatról a másikra megváltozhatnak a sokáig mozdíthatatlannak hitt dolgok. És az utóbbi évtizedben ez volt a Fidesz sikerének a titka, ezek a politikai innovációk, amik nagy, országos ügyeket elvittek a postaládába, mondjuk egy gázszámlára írt rezsicsökkentéssel, vagy a nappaliba, egy tévén keresztül látott „őrjöngő migránshorda” képében. 

 

Ha a választó viszont azt látja, hogy nem papíron vagy a képernyőkön létező ügyeket intéz el a kormány, hanem a fizikai szabadságát adja vissza, egészen másképp fog tekinteni a döntéshozóra. És megfordítva: még jobban fog haragudni arra, aki miatt ez akár egy nappal is később fog csak bekövetkezni – esetünkben például Brüsszelre és a nyugati vakcinagyártókra.

 

Az oltóanyagoknál csúcsosodik ki tehát Orbán Viktor járványkezelésének leginnovatívabb, de az eddig megszokott politikacsinálástól sem idegen eleme: nagyítsuk fel a választók szemében a vakcinabeszerzést, hitessük el, hogy kizárólag a kormányfő élelmességének köszönhetően szabadulhat fel az ország. Ebben a jelenleg is kialakítás alatt álló narratívában pedig

 

az a tényleg zseniális, hogy ennek is, ahogy a Fidesz-féle féligazságokra építő, összeesküvés-elméleteket nem nélkülöző kampánymondásoknak is van egy tényszerűen igazolható magja.

 

A német és a nyugat-európai sajtót ugyanis jelenleg is meghatározza az a diskurzus, hogy miért cselekvésképtelenek az EU-s vezetők a vakcinabeszerzés terén. Orbán pedig nemcsak a belpolitikában pozícionál most, hanem a ’cselekvésképtelen’ Brüsszellel szemben is ismét alternatívát állít: huszárvágással oldja meg Magyarország számára a problémát, amire az EU nem képes. Ez pedig mind itthon, mind pedig a nyugati kommunikációs térben bőven a „hoz” kategóriába esik.

 

A tények pedig ebben az esetben akár még a kormány mellett is állhatnak, hiszen több vakcinával valószínűleg tényleg hamarabb elérhető a megfelelő átoltottsági szint. Ez az álláspont pedig kezdi meghatározni a német közbeszédet is, és a politikusok is ehhez mérten kezdtek el nyilatkozgatni. Mindeközben Brüsszel továbbra is inkompetensnek van beállítva a nyugati vakcinákkal, Magyarország viszont orosz és kínai oltóanyagokkal felvértezve tud unortodox politikát folytatni. Ja, és az ellenzék pedig hiába kiabál, hiszen új imázsa a halálpárti, valódi hatalom nélküli érdekcsoport, mely nem tud az eseményekre hatni.

 

Ha Orbán Viktor terve beválik, minden negatívum ellenére is összeségében pozitívan fogja tudni lezárni a saját járványkezelését.

 

Mostani tudásunk szerint a hoz/visz tengelyen értelmezve a Fidesz még tovább tudta erősíteni az országon belüli pozícióját és így fog tudni ráfordulni a minden eddiginél szorosabbnak érkező meccsre. A kérdés, hogy mindez elég lesz-e tizenkét év után egy összefogó ellenzékkel szemben?

 

Olvass még a Paradigma Intézettől az Azonnalin & kövesd őket!

 

FOTÓ: Orbán Viktor / Facebook

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás