+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2021. január 30. szombat, 21:28
A jelenleginél sokkal gyorsabb vakcina-engedélyeztetési eljárások kellenek Markus Söder szerint.

Mielőbb vizsgálja meg az Európai Gyógyszerügynökség az orosz és a kínai oltóanyagot! – követelte a sokak szerint a következő német kancellár, Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök a neoliberális Die Welt napilapnak adott szombati interjújában. A bajor politikus szerint

 

ha ezekről kiderül, hogy jók és hatékonyak a koronavírus ellen, úgy használni kell őket.

 

Eddig az amszerdami székhelyű Európai Gyógyszerügynökség az mRNS-technológiát használó Pfizer-BioNTech- és Moderna-, valamint az adenovíruson alapuló AstraZeneca-vakcinákra adott uniós forgalombahozatali engedélyt, ám ezekről a cégekről időközben kiderült, hogy nem tudnak annyi dózist szállítani 2021 első felében, mint amennyire leszerződtek az Európai Bizottsággal. Külön bonyolítja a dolgokat, hogy az AstraZeneca oltásánál – miután kirobbant arról a vita, hogy az beadható-e időseknek: a cég szerint igen, a német Robert Koch Institut szerint mivel kevés adat áll rendelkezésre erről, inkább nem – az Európai Bizottság a tagállamokra bízta, hogy beoltják-e vele a 65 éven felülieket, így számos ország oltási tervét finomhangolni kell.

 

Söder szerint ezért a leölt vírust tartalmazó kínai és az adenovíruson alapuló orosz vakcinák használata mellett megoldás lenne az is, ha az állam most már tényleg kézbe venné a dolgokat:

 

„A szociális piacgazdaság híve vagyok, de a koronavírus-világjárvány egy olyan szükséghelyzetet állított elő, ami hosszútávon a piacgazdaság alapjait tenné tönkre. Ezért egy szükség-vakcinagazdálkodást kell kialakítani, amely során az állam világosan előírja a dolgokat.”

 

Söder szerint az államnak azt kell elérnie, hogy több gyártókapacitás legyen, az engedélyeztetési eljárás időtartalma pedig jelentősen meggyorsuljon. Más kérdés, hogy a vakcinák gyártókapacitásainak bővítése nem megy egyik napról a másikra, elvégre a Pfizer-BioNTech oltásából a már tényleg tömeges mennyiség is azért késik ennyit, mert egy üzemükben épp kapacitásbővítés zajlik, nem beszélve arról, hogy már magukat az amerikai gyártósorokat is hónapokba telt installálni.

 

Hogy Söder gyorsabb engedélyeztetési eljárásról szóló mondatait a magyar kormány ihlette-e, nem tudni, mindenesetre mostantól Magyarországon engedélyeznek bármilyen koronavírus elleni vakcinát, ha azzal EGT-országban, az Egyesült Királyságban vagy a világ három országában – köztük egy EU-s vagy tagjelölt államban, mint például Szerbia – már oltanak, és legalább egymillió embernek beadták már. Hogy Söder nagyon is figyeli, mit csinál tőle párszáz kilométerrel keletre Orbán Viktor, azt viszont tudni: szerda este arról beszélt, hogy nem helyes, hogy az Európai Uniót megkerülve akarja Budapest engedélyeztetni az orosz vakcinát.

 

Nem a bajor kormányfő az első német politikus, aki síkra száll az orosz vakcináért: Angela Merkel kancellár még múlt héten jelezte, hogy Németország szívesen segít a Szputynik V vakcina orosz gyártójának az EU-s engedélyeztetési eljárásban. Hogy ez azóta megtörtént-e, nem tudni, az oroszok állítják, ők benyújtották az engedélyeztetési kérelmüket, ám az EMA pénteken azt válaszolta egy sajtómegkeresésre, hogy hozzájuk még nem érkezett kérelem a Szputynik V bevizsgálására. Merkel egy sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy amennyiben megvan az uniós engedély az orosz vakcinára, úgy lehet szó arról, hogy Németországban is gyártsanak belőle.

 

Az orosz ajánlat egyébként arról szól, hogy 2021 második negyedévében, azaz március eleje és május vége között szállítanának le 100 millió dózist az EU-nak, ez 50 millió ember, vagyis a 446 milliós lakosságú unió 11 százaléka számára lenne elegendő.

 

Melyik vakcina hogyan működik? Összefoglaltuk érthető példákkal! És kinek melyik való? Ezt is!

 

FOTÓ: Markus Söder / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás