Melyik típusú koronavírus-vakcinát válaszd? Segítünk!

Szerző: Petróczi Rafael
2021.01.19. 07:27

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Melyik típusú koronavírus-vakcinát válaszd? Segítünk!

Javában dúl Magyarországon a vita még arról is, hogy egyáltalán beoltassuk-e magunkat. Az oltáspártiak azonban egy ennél még égetőbb kérdéssel is szembetalálhatják magukat: milyen vakcinával oltassák be magukat?

Felmerül ez a kérdés már csak azért is, mert – mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta a január 14-i kormányinfón – Magyarország a küszöbén áll annak, hogy engedélyeztesse a kínai Sinopharm – a gyártó elmondása szerint 79 százalékos hatékonyságú – vakcináját, amit Kínán túl már az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben is engedélyeztek. Így hamarosan

eljöhet az idő, amikor a Pifzer/BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcináján túl – az elölt vírussal operáló Sinopharm-vakcinával kiegészülve – már tényleg többféle elven működő védőoltás lesz elérhető.

Márpedig ugye a magyar kormány korábban azt hangoztatta, hogy az emberek majd válogathatnak, hogy melyik vakcinát szeretnék beadatni maguknak.

Hogy mindenki a megfelelő döntést tudja hozni, Rusvai Miklós egyetemi tanár és víruskutató, valamint Letoha Tamás kutatóorvos segítségével

összeszedtük, hogy mik a négy vakcinatípus előnyei és hátrányai

– ezek működéséről, és hogy a beoltást követően pontosan hogyan alakul ki a védettség, pedig itt írtunk részletesen. Jelen cikkben így ez utóbbira csak röviden térünk ki.

1. Az elölt/inaktivált vírusos vakcinák

Hogyan működnek?

Mint a nevük is sugallja, ekkor a koronavírus egy ártalmatlanított, elölt változatát juttatják be az ember szervezetébe, ami így nem képes reprodukálódni, viszont tartalmazza a koronavírus teljes fehérjeállományát, ami ellen az immunrendszerünk felveheti a harcot, és megtanulhatja a védekezést.

Mik az előnyei?

+ Az elölt vírusos védőoltások már több, mint száz éves múltra tekintenek vissza, így az ezen az elven működő vakcinák adják a legrégebbi, jól bevált módszerét az immunitás kialakítására.

+ Mivel a koronavírus teljes génállománya jelen van az elölt vírusban, ezért minden fehérjéje ellen termel védőanyagot. Így ez az oltás az esetleges koronavírus-mutációknak is ellenáll.

+ Ezek a vakcinák – ellentétben mondjuk az mRNS-vakcinákkal – szobahőmérsékleten is elállnak, így szállításuk és az elosztási logisztika viszonylag egyszerűen kivitelezhető.

Mik a hátrányai?

- Előfordulhat, hogy nem sikerül teljesen inaktiválni a koronavírust, így az szélsőséges esetben még képes lehet reprodukálódni a szervezetben és valódi fertőzést okozni.

- A mutációknak való ellenállásnak megvan az ára: a legszélesebb védettséget ugyan ez az oltás adja, ám a számtalan koronavírus-fehérjére adott immunválasz következtében az immunitás hatásfoka alacsonyabb.

- A fejlesztés és a gyártási folyamat – tekintve, hogy fertőzésre képes, élő koronavírusokkal kell dolgozni – a legmagasabb biztonsági körülményeket igényli.

Kik gyártják? A kínai Sinopharm és az úgyszint kínai SinoVac.

2. A rekombináns vakcinák

Hogyan működnek?

Egy semleges, veszélytelen vírust (ez az úgynevezett rekombináns vagy adenovírus) juttatnak be a szervezetünkbe, ami tartalmazza a koronavírus genetikai állományát (ez a része a vírusnak az úgynevezett vírusvektor). Ez a vírusvektor bejut a sejtekbe, és instrukciókkal látja el azokat, hogy hogyan fejlesszék ki a koronavírusra jellemző tüskefehérjét, ami ellen már megfelelő immunválaszt ad a szervezetünk.

Mik az előnyei?

+ A semleges vírus nagy hatékonysággal juttatja be a szervezetünkbe a vírusvektort, így ezek a vakcinák nagyon erős immunizálásra képesek.

+ Gyorsan elkészíthetőek, az új mutációkra gyorsan módosítani lehet őket.

Mik a hátrányai?

- A semleges vírus hiába veszélytelen, azt a szervezetünk mégis veszélynek érzékelheti, és elpusztíthatja még azelőtt, hogy a vírusvektor hatékonyan be tudna épülni a sejtjeinkbe. Azaz az immunitás nem tud kialakulni.

 

- A semleges vírus bizonyos kockázati csoportokban (immunszuppresszáltak) potenciálisan súlyos mellékhatásokat okozhat.

 

Kik gyártják? Oxford/AstraZeneca, Johnson & Johnson, orosz Sputnik-V.

 

3. A fehérje-alegység vakcinák

 

Hogyan működnek?

 

Ezek a vakcinák már egy újabb fejlesztésű technológián alapulnak, amik közvetlenül a koronavírus fehérjeállományának egy részét juttatják be a szervezetbe. Ez a fehérje megtapad a sejtjeinken, és erre válaszul alakul ki a megfelelő immunválasz.

 

Mik az előnyei?

 

+ Az oltóanyag tehát közvetlenül lép kapcsolatba a sejtekkel, így az immunizáció direkt és kevesebb a potenciális mellékhatás.

 

+ A rekombináns vírushoz használt anyagok jól ismertek, nagy biztonsággal használhatóak. Ebből is következik az eggyel alábbi előny.

 

+ Gyakorlatilag veszélytelenek és minden csoportban – beleértve a terheseket, gyerekeket, időseket és immunhiányos betegeket is – alkalmazhatóak.

 

Mik a hátrányai?

 

- Általában csak alacsony szintű immunitást adnak,

 

- ráadásul a mutációknak is nehezebben képesek ellenállni, új mutáció esetén pedig új oltóanyagot kell kifejleszteni,

 

- ami sokáig is eltarthat, tekintve hogy a fehérje-alegység vakcinák fejlesztése hosszadalmas folyamat.

 

Kik gyártják? GSK/Sanofi, Novavax.

 

4. Az mRNS-vakcinák

 

Hogyan működnek?

 

Egy olajos védőburokban nem a fehérjét, hanem csupán a koronavírus-fehérje előállításához szükséges információkat tartalmazó úgynevezett hírvivő ribonukleinsavat (messenger RNS, azaz mRNS) juttatják be a szervezetbe. Az mRNS közvetíti ezeket az információkat a sejtjeinknek, amik így megtanulják azt előállítani. Erre válaszul a szervezetünk pedig már tud védekezni a koronavírusra jellemző fehérjeállomány ellen.

 

Mik az előnyei?

 

+ A koronavírus egy jellemző fehérjéje ellen tanul meg védekezni a szervezet, így az immunitás gyorsan és nagy hatékonysággal alakul ki.

 

+ Az új mutációkra így ugyan annyira nem hatásosak, mint az elölt/inaktivált vírusos vakcinák, ám az immunitás kialakításában kulcsfontosságú mRNS-t gyorsan át lehet programozni a mutációkra is, ha szükséges. (A tömegével Nagy-Britanniában elterjedt, és már hazánkban is elszórtan megjelent mutáció ellen egyébként az mRNS-vakcinák egyelőre módosítás nélkül is hatékonynak tűnnek.)

 

+ Az mRNS gyorsan lebomlik a szervezetben azt követően, hogy elvégezte a dolgát.

 

Mik a hátrányai?

 

- Az mRNS-technológia a legújabb technológia a védőoltások történetében, amit ugyan már így is jó néhány éve fejlesztenek, ám gyakorlati működéséről még kevés tapasztalatunk van.

 

- Egyelőre megfelelő mennyiségű tapasztalat hiányában nem javasolják terheseknek, gyerekeknek vagy immunhiányos betegeknek.

 

- Az mRNS elég instabil anyag, ezért az ilyen elven működő oltások nagyfokú hűtést igényelnek. Emiatt nehézkes ezeknek a vakcináknak a tárolása és logisztikája.

 

- Az mRNS és a hozzá kapcsolódó vivőanyagok gyártási folyamata bonyolult.

 

Kik gyártják? Pfizer/BioNTech, Moderna, CureVac.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek