+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2021. január 19. kedd, 07:27
Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Javában dúl Magyarországon a vita még arról is, hogy egyáltalán beoltassuk-e magunkat. Az oltáspártiak azonban egy ennél még égetőbb kérdéssel is szembetalálhatják magukat: milyen vakcinával oltassák be magukat?

 

Felmerül ez a kérdés már csak azért is, mert – mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta a január 14-i kormányinfón – Magyarország a küszöbén áll annak, hogy engedélyeztesse a kínai Sinopharm – a gyártó elmondása szerint 79 százalékos hatékonyságú – vakcináját, amit Kínán túl már az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben is engedélyeztek. Így hamarosan

 

eljöhet az idő, amikor a Pifzer/BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcináján túl – az elölt vírussal operáló Sinopharm-vakcinával kiegészülve – már tényleg többféle elven működő védőoltás lesz elérhető.

 

Márpedig ugye a magyar kormány korábban azt hangoztatta, hogy az emberek majd válogathatnak, hogy melyik vakcinát szeretnék beadatni maguknak.

 

Hogy mindenki a megfelelő döntést tudja hozni, Rusvai Miklós egyetemi tanár és víruskutató, valamint Letoha Tamás kutatóorvos segítségével

 

összeszedtük, hogy mik a négy vakcinatípus előnyei és hátrányai

 

– ezek működéséről, és hogy a beoltást követően pontosan hogyan alakul ki a védettség, pedig itt írtunk részletesen. Jelen cikkben így ez utóbbira csak röviden térünk ki.

 

1. Az elölt/inaktivált vírusos vakcinák

 

Hogyan működnek?

 

Mint a nevük is sugallja, ekkor a koronavírus egy ártalmatlanított, elölt változatát juttatják be az ember szervezetébe, ami így nem képes reprodukálódni, viszont tartalmazza a koronavírus teljes fehérjeállományát, ami ellen az immunrendszerünk felveheti a harcot, és megtanulhatja a védekezést.

 

Mik az előnyei?

 

+ Az elölt vírusos védőoltások már több, mint száz éves múltra tekintenek vissza, így az ezen az elven működő vakcinák adják a legrégebbi, jól bevált módszerét az immunitás kialakítására.

 

+ Mivel a koronavírus teljes génállománya jelen van az elölt vírusban, ezért minden fehérjéje ellen termel védőanyagot. Így ez az oltás az esetleges koronavírus-mutációknak is ellenáll.

 

+ Ezek a vakcinák – ellentétben mondjuk az mRNS-vakcinákkal – szobahőmérsékleten is elállnak, így szállításuk és az elosztási logisztika viszonylag egyszerűen kivitelezhető.

 

Mik a hátrányai?

 

- Előfordulhat, hogy nem sikerül teljesen inaktiválni a koronavírust, így az szélsőséges esetben még képes lehet reprodukálódni a szervezetben és valódi fertőzést okozni.

 

- A mutációknak való ellenállásnak megvan az ára: a legszélesebb védettséget ugyan ez az oltás adja, ám a számtalan koronavírus-fehérjére adott immunválasz következtében az immunitás hatásfoka alacsonyabb.

 

- A fejlesztés és a gyártási folyamat – tekintve, hogy fertőzésre képes, élő koronavírusokkal kell dolgozni – a legmagasabb biztonsági körülményeket igényli.

 

Kik gyártják? A kínai Sinopharm és az úgyszint kínai SinoVac.

 

2. A rekombináns vakcinák

 

Hogyan működnek?

 

Egy semleges, veszélytelen vírust (ez az úgynevezett rekombináns vagy adenovírus) juttatnak be a szervezetünkbe, ami tartalmazza a koronavírus genetikai állományát (ez a része a vírusnak az úgynevezett vírusvektor). Ez a vírusvektor bejut a sejtekbe, és instrukciókkal látja el azokat, hogy hogyan fejlesszék ki a koronavírusra jellemző tüskefehérjét, ami ellen már megfelelő immunválaszt ad a szervezetünk.

 

Mik az előnyei?

 

+ A semleges vírus nagy hatékonysággal juttatja be a szervezetünkbe a vírusvektort, így ezek a vakcinák nagyon erős immunizálásra képesek.

 

+ Gyorsan elkészíthetőek, az új mutációkra gyorsan módosítani lehet őket.

 

Mik a hátrányai?

 

- A semleges vírus hiába veszélytelen, azt a szervezetünk mégis veszélynek érzékelheti, és elpusztíthatja még azelőtt, hogy a vírusvektor hatékonyan be tudna épülni a sejtjeinkbe. Azaz az immunitás nem tud kialakulni.

 

- A semleges vírus bizonyos kockázati csoportokban (immunszuppresszáltak) potenciálisan súlyos mellékhatásokat okozhat.

 

Kik gyártják? Oxford/AstraZeneca, Johnson & Johnson, orosz Sputnik-V.

 

3. A fehérje-alegység vakcinák

 

Hogyan működnek?

 

Ezek a vakcinák már egy újabb fejlesztésű technológián alapulnak, amik közvetlenül a koronavírus fehérjeállományának egy részét juttatják be a szervezetbe. Ez a fehérje megtapad a sejtjeinken, és erre válaszul alakul ki a megfelelő immunválasz.

 

Mik az előnyei?

 

+ Az oltóanyag tehát közvetlenül lép kapcsolatba a sejtekkel, így az immunizáció direkt és kevesebb a potenciális mellékhatás.

 

+ A rekombináns vírushoz használt anyagok jól ismertek, nagy biztonsággal használhatóak. Ebből is következik az eggyel alábbi előny.

 

+ Gyakorlatilag veszélytelenek és minden csoportban – beleértve a terheseket, gyerekeket, időseket és immunhiányos betegeket is – alkalmazhatóak.

 

Mik a hátrányai?

 

- Általában csak alacsony szintű immunitást adnak,

 

- ráadásul a mutációknak is nehezebben képesek ellenállni, új mutáció esetén pedig új oltóanyagot kell kifejleszteni,

 

- ami sokáig is eltarthat, tekintve hogy a fehérje-alegység vakcinák fejlesztése hosszadalmas folyamat.

 

Kik gyártják? GSK/Sanofi, Novavax.

 

4. Az mRNS-vakcinák

 

Hogyan működnek?

 

Egy olajos védőburokban nem a fehérjét, hanem csupán a koronavírus-fehérje előállításához szükséges információkat tartalmazó úgynevezett hírvivő ribonukleinsavat (messenger RNS, azaz mRNS) juttatják be a szervezetbe. Az mRNS közvetíti ezeket az információkat a sejtjeinknek, amik így megtanulják azt előállítani. Erre válaszul a szervezetünk pedig már tud védekezni a koronavírusra jellemző fehérjeállomány ellen.

 

Mik az előnyei?

 

+ A koronavírus egy jellemző fehérjéje ellen tanul meg védekezni a szervezet, így az immunitás gyorsan és nagy hatékonysággal alakul ki.

 

+ Az új mutációkra így ugyan annyira nem hatásosak, mint az elölt/inaktivált vírusos vakcinák, ám az immunitás kialakításában kulcsfontosságú mRNS-t gyorsan át lehet programozni a mutációkra is, ha szükséges. (A tömegével Nagy-Britanniában elterjedt, és már hazánkban is elszórtan megjelent mutáció ellen egyébként az mRNS-vakcinák egyelőre módosítás nélkül is hatékonynak tűnnek.)

 

+ Az mRNS gyorsan lebomlik a szervezetben azt követően, hogy elvégezte a dolgát.

 

Mik a hátrányai?

 

- Az mRNS-technológia a legújabb technológia a védőoltások történetében, amit ugyan már így is jó néhány éve fejlesztenek, ám gyakorlati működéséről még kevés tapasztalatunk van.

 

- Egyelőre megfelelő mennyiségű tapasztalat hiányában nem javasolják terheseknek, gyerekeknek vagy immunhiányos betegeknek.

 

- Az mRNS elég instabil anyag, ezért az ilyen elven működő oltások nagyfokú hűtést igényelnek. Emiatt nehézkes ezeknek a vakcináknak a tárolása és logisztikája.

 

- Az mRNS és a hozzá kapcsolódó vivőanyagok gyártási folyamata bonyolult.

 

Kik gyártják? Pfizer/BioNTech, Moderna, CureVac.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás